Mint tudjuk Békéscsaba Munkácsy városa. A halhatatlan festő itt töltötte gyermek- és ifjúházas korát. A város rendkívül büszke a mesterre, emlékét őrzi a róla elnevezett múzeum és a világon egyedülálló emlékház. A megyeszékhelyen elkezdődött a Munkácsy-negyed megvalósítása, mely Békéscsaba legnagyobb kulturális beruházása lesz. Sokat tudunk Munkácsy életéről, de haláláról keveset. 118 éve ezen a napon hunyt el a Németországban, Endenichben. A korszakalkotó zseni mindössze 56 éves volt. Ismerjük meg halála körülményeit.
Az utolsó évek
Az egykori tudósítások szerint Munkácsy Mihály idegzetét a túlfeszített munka őrölte fel. Lázas izgalommal dolgozott. Éjjel-nappal tervezte kompozícióit és ilyenkor nem pihent. Ifjúkori nyomora is hozzájárult ahhoz, hogy a súlyos baj elhatalmasodott rajta. Bár már gyógykezelés alatt állt, de az Ecce homot betegen is mindenáron be akarta fejezni.
1896-ban jelentkezett nála a betegség, azon év április 19-én járt utoljára a műtermében. Álmatlanság és fájdalom gyötörte, nem tűrte a világosságot. Az Ecce homo bemutatására mégis Budapestre utazott. Útközben rosszul lett, ágynak esett.
Családja Budapestről előbb Baden-Badenbe, majd kolpachi kastélyába vitette Munkácsyt, aki itt jobban lett kissé, de fejgörcse és álmatlansága megmaradt.
Október 10-én a Rajna melletti Godesbergbe vitték, hol 1897. január 1-jén kitört rajta a krízis. Három napon keresztül sírógörcsök gyötörték. Ekkoriban támadta meg komornyikját és orvosát, akiket rettentő erővel torkon ragadott és fojtogatni kezdett. Február 4-én sürgönyözték aztán világgá a szomorú hírt, hogy Munkácsy elméje elborult. Az orvosok megállapították, hogy agyát és hátgerincét támadta meg a betegség.
Egyre romló idegállapota miatt később Baden-Badenbe, majd a Bonn melletti, endenichi szanatóriumba szállították. Soha többé nem tért már teljesen magához és hosszú szenvedés után 1900. május 1-én elhunyt.
Halálhíre az egész országot megrázta
Az esti órákban érkeztek a halálhírt hozó sürgönyök, az elsőt Zsilinszky Mihály akkori kultusz-államtitkár, Munkácsy rokona kapta. A távirat Bonnból jött és azt közölte, hogy a nagy festő az endenichi gyógyintézetben meghalt felesége karjai közt.
Zsilinszky a miniszter távollétében másnap délelőttre értekezletet hívott össze. Az értekezlet elhatározta, hogy Munkácsyt az ország saját halottjának tekinti és államköltségen temetik el. Zsilinszky még délután Bonnba utazott.
A halálhír miatt gyászolt az egész ország, az országgyűlés és a főváros, melynek díszpolgára volt. Ferenc József osztrák császár, magyar és cseh király, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója is részvétét fejezte ki.
Budapesten országos bizottság vezetésével készültek a temetésre.
Május 5-én délelőtt 10 óra 25 perckor indult el a vonat a holttesttel, külön engedéllyel gyorsvonathoz csatolt kocsiban. Zsilinszky államtitkár, az özvegy, Munkácsy Emil, a festő öccse, Munkácsy Sándor mérnök, Alexis Brassours ügyvéd, Munkácsyné rokona és Odenthal Antal, Munkácsy kedvenc komornyikja kísérte a koporsót.
A gyorsvonat május 6-án délután 2 órakor érkezett meg a Keleti pályaudvarra, ahol azonban hivatalosan senki sem fogadta az érkezőket, csak Zsilinszky felesége, három felnőtt leánya, akik gyász-fátyolos bokrétát adtak át az özvegynek.
Délután 3 órakor átvitték a kocsit a Nyugati teherpályaudvarra, ahol estig őrizték.
A temetés
Virágerdő alatt feküdt kettős koporsóban a nagy halott: selyemmel párnázott ólomkoporsóban, amelyet vert ezüstszínű díszítésekkel ékített tölgyfakoporsó fogadott magába. Munkácsy Mihály frakkban, kezében kis ezüstfeszülettel nyugodott.
Este 10 órakor gyászoló képzőművészek érkeztek és gyászkocsira tették a koporsót. A menet elindult a Podmaniczky utcai kapun át, majd a Teréz-körúton és az Andrássy úton keresztül a Műcsarnokba kísérte a koporsót, amelyet itt a szoborcsarnokban tettek ravatalra.
A lépcsőket ellepték a koszorúk.
Másnap megindult a zarándoklás Munkácsy ravatalához. Gazdag és szegény, felnőtt és gyermek egyaránt elzarándokolt ide, hogy lássa a világhíres magyar festőművész holttestét. A temetésre május 9-én került sor.
Egy órakor bezárták a ravatalos termet, ahol csakhamar gyülekeztek a gyászoló rokonok és a kor közéleti szereplői. Így jelen volt Széll Kálmán miniszterelnök, Hegedűs Sándor, Darányi Ignác, Cseh Ervin, Plósz Sándor, Wlassics Gyula miniszterek.
Megszentelték a koporsót majd Wlassics kultuszminiszter mondott beszédet és letette a kormány koszorúját. A további búcsúbeszédek után a Himnusz hangjai mellett díszhintóra tették a nemzeti trikolorba takart koporsót.
A gyászmenet az Andrássy-úton, a körúton át érkezett meg a Kerepesi úti temetőbe.
Újabb szertartás után a kortárs ás barát Telepy Károly búcsúszavaival váltak el a gyászolók a díszsírhelyre eltemetett Munkácsy Mihálytól.
Munkácsy Mihály halálát követően nem sokkal, a 19. század szörnyű betegsége, a baktérium által okozott, nemi úton terjedő betegség, a vérbaj, gyógyíthatóvá vált.
