Vajon mennyire jelentett súlyos megpróbáltatást a román megszállás a magyar lakosság számára? Hasonló károkat szenvedtek-e el a lakosok a különböző tájakon? Mi zajlott Erdélyben, a Tiszántúlon, a Duna-Tisza közén, Budapesten és a Dunántúlon? És egyáltalán miért történt Magyarország románok általi megszállása és volt-e következménye?
Dr. Perczel Olivér hatalmas forrásanyagot feldolgozva kínál válaszokat ezen kérdésekre. Kötetében tájegységenként jelennek meg a megszállás legfontosabb mozzanatai, a különféle térségekben tapasztalt hasonlóságok és különbségek, a román–magyar háború hadműveleteinek legfontosabb eseményei, a mindennapi élet megpróbáltatásai, a rekvirálások fokozatai, az atrocitások fajtái és az ellenállás formái. Ezt hozta el most Békéscsabára a szerző.
A könyvbemutatón Ugrai Gábor hamar Békés vármegye és Békéscsaba érintettségét, a helyi események körülírását kérte a szerzőtől, akinek hét éves kutatása vezetett oda, hogy két kötete is megjelenjen a témában.
– Etnikai térképet rajzoltak és azért tartott Vásárosnaménytól Algyőig, mert azt gondolták, hogy odáig élnek kisebb román szigetek. Kisebb falvakban és például Gyulán. Politikájuk célja az volt, hogy ahol román ember él, az a terület tartozzon az ő országukhoz, nagy Romániához – fejtette ki a bemutatón dr. Perczel Olivér.
Az est folyamán a megszállt terület kirablása is kibontakozott a hallgatóság előtt. A megszállók ekkor elmentek Győrig, ahol egy ágyúgyárat is "leszereltek". A tervezett határ ketté szelte volna Békés vármegyét, a megszállás után pár héttel pedig kétféle közigazgatást hoztak létre, az egyik félét polgári, a másikat pedig katonai zónának nevezték. Utóbbit kirabolták, majd miután megtudták, hogy a polgári zónák sem kerülnek Romániához, akkor azokat is kirabolták.
Mint azt a szerző is kifejtette, a háborút sok magyar területre a román megszállás hozta el.
