A Munkácsy Emlékházban a festőóriás huszonegy festményét láthatják az érdeklődők. Az intézmény számos programmal csatlakozik a Munkácsy 180 Emlékévhez, ezek közé tartozott “A csalás művészete avagy a művészet csalásai” című előadás, amely a magyar műkincsek hamisítását és a híres hamisítókat mutatta be.
– Munkácsy 180. születésnapját ünnepeljük idén, ebből az alkalomból szeretnénk ha még jobban megismernék a látogatóink Munkácsy festészetét, ezért hívtuk meg Végvári Zsófiát az emlékházba – tájékoztatott Laszkó Tímea, a Munkácsy Emlékház tagintézmény-felelőse.
Galéria
Végvári Zsófia munkája során speciális eszközökkel és különleges módszerekkel vizsgálja a festményeket, megállapítva egy alkotás eredetiségét, vagy a kapott természettudományos eredmények alapján bizonyítva annak ellenkezőjét. A szakember Munkácsy munkásságát, anyaghasználatát, sőt a békéscsabai múzeum gyűjteményén elvégzett elemzések eredményeit is ismertette a közönséggel.
– Talán sokan ismerik Munkácsy képeinek jelentős problémáját, mégpedig azt, hogy a festmények nagy része folyamatosan sötétedik a bitüm nevezetű anyagtól. De a művészettörténetről is ejtsünk egy pár szót, mert azt hiszem, hogy Munkácsy nevét minden magyar állampolgár ismeri. Ha 19 századi festészetről beszélünk akkor biztos, hogy mindenkinek Munkácsy neve jut eszébe. Főleg a realizmus, a 1870-es évek közepe előtt készült alkotások. illetve a szalonképek. Ezzel együtt van két tábor, hiszen valaki a szalonképeket szereti jobban, valaki pedig a realista alkotásokat – mondta el a szakember.
A Munkácsy-festmények sötétedési problémái mellett a Festményvizsgálati Laboratórium vezetője Munkácsy rejtőzködő, másodlagos életművéről is beszélt az érdeklődőknek, amelyeket a festmények röntgenvizsgálatakor fedeztek fel.
-400x225.webp)
