A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programról, a TOP-ról napjainkban egyre többet hallunk. A Békés Megyei Önkormányzat gesztorságával is folyamatosan zajlanak a projektek, Mezőgyánban pélául már megvalósult fejlesztésről lehet beszélni. Zalai Mihállyal, a Békés Megyei Önkormányzat közgyűlésének elnökével a közelmúltban beszélgetett erről Horváth Szabolcs műsorvezető.
– Mezőgyánban például egy öt és fél millió forintos projekt valósul meg. A szociális alapszolgáltatások fejlesztését célozza meg ez a projekt. Elértünk egy olyan pillanatig, amikor úgy gondoltuk, hogy érdemes megmutatni, milyen eszközöket szereztek be, hiszen itt nem egy építkezésről van szó, hanem a mezőgyáni református egyházközség által fenntartott szociális szolgáltatói intézménynek az eszközbeszerzéséről. Egy gépkocsit, kerékpárokat vásároltak, és egyéb olyan eszközöket, bútorokat, amelyek a szolgáltatást, annak ellátását fogják segíteni. Ezzel a gépkocsival időseket visznek orvoshoz, ebédet hordanak ki. Az idős, elesett, és hátrányos helyzetű embereknek az ellátását szolgálja. Örülök, hogy magyar gyártmányú Csepel kerékpárokat vásároltak, nagyon stabil és nagyon szép kerékpárokat, amellyel a gondozók látogatják az időseket. Ez az öt és fél millió forint nem tűnik soknak. Azonban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programnak ez volt az első olyan eseménye, amikor egy projekt megvalósulásáról számolhattunk be. Nyilván ezért egy ilyen eseményen voltunk, és nem egy építkezésen, mert az első körben nyertes pályázatok részben még tervezés alatt vannak, részben pedig ahol a megvalósítás már elkezdődött, ott éppen munkálatok folynak. Tehát ezekről később fogunk majd beszámolni, ezeknek később lesznek az átadóik. De azok az intézmények, azok az önkormányzatok, amelyek nem építkezésben gondolkodtak, vagy már készen voltak a terveik, azok nyilván korábban el tudták kezdeni a megvalósítást. Így a mezőgyáni református egyházközség is az eszközök beszerzését le tudta bonyolítani, és ez volt tudomásom szerint a megyében a második olyan esemény, ahol átadtak eszközöket. Magyarbánhegyesen az óvoda udvarfelújítását adták át. Ott személyesen nem tudtam részt venniazonban ezen a mezőgyáni projektátadón jelen voltam. Ez azért is nagyon nagy öröm volt, mert igazából ez egy négyéves munka után az első olyan eredmény, amelynek már örülni lehet. Ha forintra bontanánk a hozzájutó boldogságfaktort, akkor talán az egyik legjobban teljesítő pályázat, mert bizony olyan nagy örömmel fogadták ezt a megvalósult projektet, amely egy nagyobb településen néha százmilliók vagy milliárdok érkezése esetén sem történik meg.
– Fontos lehet, hogy mennyi idő alatt tudják lehívni ezeket a forrásokat a pályázók. Ön mondta, hogy négy évről van szó, de komoly előkészületek is voltak, és több vonalon futott a cselekmény. A jövőben mire lehet számítani?
– Valóban ez nagyon hosszú időnek tűnik. Négy éve az első olyan megalapozott tanulmányok készítése kezdődött el a megyei önkormányzatnál – területfejlesztési stratégia, területfejlesztési koncepció –, amely megalapozta később a TOP-pályázatok kidolgozását és a lebonyolítását. Elkészült az integrált területi program, ez gyakorlatilag a TOP forgatókönyve. Ebben vannak az éves fejlesztési keretek, ebben van az a módszer lefektetve, hogy ezeket a pályázatokat hogyan kell lebonyolítani, hogyan történik a pályázatok értékelése. Egy elég hosszú, és bonyolult folyamat volt, mire idáig eljutottunk, de nemcsak a megyei önkormányzat dolgozta ezt ki, hanem az irányítóhatóság, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak az iránymutatása alapján tettük ezt meg. Ennek a programnak van egy országos irányítószerve, a TOP Monitoring Bizottsága, amelyben egyébként tag vagyok a megyei önkormányzatok szövetségén keresztül, így úgy gondolom, hogy gyakran kicsit közelebbről lehet információt is szerezni azokról a lépésekről, amelyek a TOP kapcsán készülnek. Lehetőség volt beavatkozásra is a megyei önkormányzatok szövetsége részéről, amikor úgy láttuk, hogy valamilyen folyamat nem a megyéknek, illetve a településeknek megfelelő irányba ment. Egyébként összesen két megye delegált ebbe a bizottságba, amelynek közel hatvan tagja van, és a különböző önkormányzati szövetségek, minisztériumok, európai uniós szervezetek is a tagjai. Emellett még az Európai Bizottsággal is kellett folyamatosan tárgyalni. Ezt már az irányítóhatóság tette meg, a minisztérium, ahol kialakították a pályázatok részleteit. A megyei önkormányzatnak, miután kidolgozta ezt a pályázati rendszert, volt és van még egy nagyon fontos feladata. A döntési folyamatban van egy úgynevezett döntés-előkészítő bizottság, amelybe az NGM és a megyei önkormányzat egy-egy delegáltja ül. A bizottságnak az a feladata, hogy a megyei fejlesztési stratégiának megfeleltesse az adott pályázatot. Ez egy nagyon felelősségteljes dolog, mert a jelenlegi eljárásrend szerint csak azok a pályázatok kaphatnak kedvező elbírálást, amelyeknek a DEB döntése pozitív. Nyilván emiatt nem is lehet mindenki elégedett, mert a döntés-előkészítő bizottság nem mindegyik pályázatot támogatta. De elbírálás alatt vannak még pályázatok. Ha megszületett a támogatói döntés, ezután lehet támogatási szerződést kötni, és a támogatási szerződés megkötése után indulhat be adott esetben a közbeszerzés, ezek után pedig a pályázat megvalósítása. Tehát ez egy nagyon hosszú folyamat, nem lehet egyetlen elemét sem kihagyni, és minden lépését nagyon pontosan és nagyon gondosan be kell tartani. Azonban amikor egy-egy eredmény megszületik, amikor felépül valami, amikor át tudjuk adni, akkor úgy gondolom, hogy ezek a nehézségek feledésbe merülnek. A TOP kapcsán talán még azt érdemes kiemelni, hogy elsősorban a helyi gazdaság fejlesztését célozza. Nyilván ezt nem teheti meg olyan módon, hogy közvetlenül a vállalkozásoknak ad fejlesztési forrásokat. Erre ott van a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, vagy a gazdáknak a Vidékfejlesztési Program. Viszont a településeknek, az egyházaknak, a civil szervezeteknek olyan támogatásokat tud nyújtani ez a program, ahol a helyi gazdaság fejlesztését megalapozó infrastruktúrák épülhetnek. Valamelyest útfejlesztést is tartalmaz, 3,6 milliárd forintnyi forrás rendelkezésre állt útfejlesztésre. Emellett ipari parkokat, inkubátorházakat lehetett fejleszteni, lehetett erre pályázni. Hála Istennek nagyon sokan éltek ezzel a lehetőséggel. A korábbi pályázatokkal ellentétben azt is vállalni kellett, hogy az ipari parkokat, inkubátorházakat öt éven belül megtöltik vállalkozókkal. Nyilvánvalóan az önkormányzatok úgy tudtak ilyen gazdaságfejlesztési projekteket elindítani, hogy a helyi vállalkozásoknak felmérték az igényeit. Van még a megyei foglalkoztatási paktum, az egy olyan felhívása a TOP-nak, ahol közvetlenül cégeket, vállalkozásokat lehet támogatni azzal, hogy olyan munkatársak foglalkoztatását támogatja a pályázat, akik hátrányos helyzetűek. A hátrányos helyzetű emberek átképzésével, szakma biztosításával nyújtanak olyan lehetőséget, hogy később a piaci körülmények között egy-egy vállalkozásnál el tudjanak helyezkedni. Ez most azért is nagyon-nagyon fontos, hiszen egyre inkább munkaerőhiány lép fel nagyon sok területen.
– Egyébként milyen jellegű pályázatok vannak elbírálás alatt, és ezek mekkora összegűek?
– Összességében 58 milliárd forint a TOP-nak Békés megyére jutó kerete. Ez azt jelenti, hogy csak Békés megyéből használhatják föl ezt a fejlesztési forrást. Békéscsabának még efölött van egy 13 milliárd forintos fejlesztési kerete. És az 58 milliárd forint esetében az is egy nagyon fontos információ, hogy a fejlett nyugat-magyarországi megyék nagyjából ennek a feléből gazdálkodhatnak. Tehát fontos volt a különböző fejlettségű régióknak az egymáshoz való közelítése. A különböző fejlettségi szintek közötti átjárást igyekszik ez a pályázat kezelni ezzel, igyekszik felzárkóztatni ezeket a területeket, és a megyei önkormányzat ezt megyei szinten is igyekezett megvalósítani két eszközzel. Az egyik az volt, hogy lehatárolásokat képzett a TOP-ban a sarkadi, illetve a mezőkovácsházi járás számára. A sarkadi járás esetében ez 3 milliárd forintot jelentett, erre az összegre csak onnan pályázhatnak, persze a többi forrásra is pályázhatnak, de ez a 3 milliárd forint gyakorlatilag félre volt téve, el volt különítve nekik. Hozzáteszem, 100 százalékos támogatási intenzitású pályázatról van szó. Tehát nem igényel önerőt a településektől, illetve az egyházaktól. Ennek köszönhető az is, hogy például egy mezőgyáni református egyházközség is önerő nélkül tudott pályázni, és nyerni is tudott, mert nem voltak olyan pályázók, akik erősebb pályázatot benyújtva elvitték volna ezeket a fejlesztési forrásokat. A másik eszközünk pedig a pontozásnak éppen a rászorultság tekintetében való megfeleltetése volt. A TOP pontozása fokozottan figyelembe vette a rászorultság elvét. Azaz egy sarkadi járásban pályázó, ugyanarra a szakmai tartalmú pályázatra magasabb pontszámot tudott elérni, mint mondjuk egy orosházi vagy gyulai pályázó. Annak idején nagyon sok támadást kapott a megyei önkormányzat, amikor ezt a rendszert kialakította. Én nagyon jó lelkiismerettel tudtam támogatni. Akkor a közgyűlés döntését nagyon jó lelkiismerettel terjesztettem elő, és azt gondolom, hogy az idő bennünket igazolt, hiszen most a TOP pályázatok első köre után látszik, hogy senki nem lett megrövidítve azáltal, hogy végre a sarkadi és mezőkovácsházi járásokba is jutottak fejlesztési források. A fejlettebb városok, fejlettebb járások más pályázati lehetőségekkel is tudnak élni, hiszen van lehetőségük önrészre. A TOP a legkisebb településekre, a leghátrányosabb helyzetű településekre is tudott fejlesztéseket vinni. Olyan fejlesztéseket, amelyek segítik az ott élőket, segítik az ottani gazdaságot. Hogy egy konkrét példát mondjak: helyi piacokra lehetett pályázni a legkisebb településen is. Nagyon sok település élt ezzel a lehetőséggel, hiszen ha megteremti a falu a lehetőségét annak, hogy a terméket el lehessen adni, akkor azzal a helyi gazdaságot tudja erősíteni, helyi kistermelőknek tud lehetőséget adni. Nagyon sok településen azért nem árultak eddig zöldséget, vagy más egyéb terméket, mert nem volt hova kivinni.
– Ezeknek a településeknek, önkormányzatoknak, intézményeknek a Békés Megyei Önkormányzat tud segíteni a pályázatokban?
– A megyei önkormányzatnak van egy fontos feladata a döntés-előkészítésben. A pályázatokról a döntést, a támogatói döntést maga az irányítóhatóság hozza meg a pontszámok, illetve a DEB döntés alapján. Azonban a településeknek 40-45 százaléka úgy döntött, hogy a megyei önkormányzattal együtt kívánja megvalósítani a pályázatát, és a projektmenedzseri feladatokkal is megbízott bennünket. A megyei önkormányzat ezért létrehozott erre egy stábot. Jelenleg 27-en foglalkoznak nálunk projektmenedzsmenttel. Akár projektmenedzserként, asszisztensként, vagy a pénzügyek területén. Ez azt is jelenti, vagy azt jelentette általában a pályázatok első körében, hogy a pályázatokat közösen adtuk be. Tehát a megyei önkormányzat az adott településsel konzorciumban pályázott. Ez a módja annak, hogy elláthassuk ezt a feladatot. Egyrészt azért örülünk ennek, mert a megyei önkormányzat egy olyan stábot tudott összeállítani, amely alkalmas ennek a feladatnak az ellátására. Közben a jogszabályi háttér is megváltozott, ugyanis a cégeket, piaci szereplőket kizárta ebből a feladatellátásból a vonatkozó kormányrendelet. Csak a településen dolgozó munkatárs, 100 százalékos önkormányzati tulajdonú cég, vagy a megyei önkormányzat láthatja el ezt a feladatot. Ez azt is jelenti, hogy nem 5-10 százalékot vonnak el emiatt a pályázati összegből, hanem 2,5 százalékért vagyunk kötelesek maximum ellátni ezt a feladatot, így több forrás jut a pályázatban foglaltak megvalósítására.
