Zalai Mihály: Békés megye szempontjából felívelő időszak volt az elmúlt öt év

2019. október 11. 14:34 | behir

Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, Zalai Mihály a 7.Tv Aktuális című műsorában értékelte a mögöttünk álló ciklust. Elsősorban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programmal (TOP), a megyei értéktárral és a határon átnyúló pályázatokkal kapcsolatosan elért eredményekről kérdezte Kugyelka-Zámbori Eszter műsorvezető.

– Egy kicsit tekintsünk vissza a kezdetekre. Milyen feltételekkel, hogyan kezdhette meg a Békés Megyei Önkormányzat a munkáját öt évvel ezelőtt?

– 2014-ben a megyei önkormányzat a tevékenységének abban a szakaszában tartott, hogy azokat TOP-pal kapcsolatos feladatokat készítette elő, egyeztette, amelyek 2018-ban és 2019-ben 466 megyei fejlesztésnek a megalapozását szolgálták. Amikor 2014 októberében bementünk Horváth Mihály aljegyző úrral a hivatalba, akkor talán 20-an dolgoztak ott. Most több mint duplája a dolgozói létszám, ami önmagában nem jelent semmit, viszont jelzi azt, hogy olyan területfejlesztési feladataink voltak, amelyeknek meg kellett felelni, segíteni kellett a településeken megvalósítani ezeket a fejlesztéseket, különösen a kisebb településeken.

 

 

– A megye legnagyobb területfejlesztési csapatát állítottuk össze és működtetjük. Éppen azért, hogy a közepes méretű városokban és a falvainkban ezek a fejlesztések megvalósuljanak. Azt gondolom, hogy a tevékenységünket elsősorban ennek tükrében érdemes megvizsgálni. Mennyit tudtunk segíteni a településeknek, mennyit tudtunk segíteni az ott élőknek. 2012-ben a megyei önkormányzatok feladatellátása alapvetően megváltozott. Korábban sokkal inkább találkozhattak a megyei önkormányzat tevékenységével a Békés megyében élők. Különböző intézmények fenntartásán keresztül a megyei kórháztól a könyvtárakon, illetve szociális intézményeken keresztül nagyon sok kapcsolódási pontunk volt a településekhez. 2012 január elsejével, az új törvény elfogadásával elsősorban területfejlesztési feladatokat kaptunk. Ez azt jelentette, hogy talán kevésbé látványos volt a tevékenységünk, azonban mivel a területfejlesztés a regionális forráselosztásból váltott – a kormány döntésének köszönhetően – a megyei forrásfelosztás irányába, ezért sokkal inkább hangsúlyossá vált ebben a tekintetben a megyének a szerepe. Ezt azt jelentette, hogy a megyei településeknek nem kellett Bács-Kiskun és Csongrád megyei településekkel versenyezniük. Azt is jelentette, hogy mivel megyei forráskereteket határozott meg a Pénzügyminisztérium, ezért mi magasabb összegből gazdálkodhattunk, mint a fejlettebb nyugat-dunántúli megyék. Kétszer, két és félszer nagyobb összeg jutott a Békés megyei településeknek. 2019-re elmondhatjuk, hogy 466 projektet valósítunk vagy valósítottunk meg. A megye 74 településéből – Békéscsabát ugye nem számítjuk ide, hiszen megyei jogú város és önálló fejlesztési kerettel rendelkezik – 71 település nyújtott be pályázatot. A 71-ből 70 településen nyertes pályázatokról is beszélhetünk.

– Milyen jellegűek ezek a fejlesztések, amelyek megvalósultak?

– Alapvetően az egész operatív program gazdaságfejlesztési célzatú. Én leegyszerűsítve azt szoktam mondani, hogy vannak olyanok, amelyek közvetlenül hatnak a gazdaság fejlesztésére, és vannak, amelyek közvetve. A közvetlen hatásúak közé sorolom például a munkaerő-piaci paktumot, ahol a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci átképzéséről és elhelyezkedésének a segítéséről van szó. Ilyen jellegű például az inkubátorházak és az ipari parkok építése, a turisztikai beruházások, illetve a piacok építése. Vannak olyanok, amelyek közvetve hatnak a helyi gazdaságra. Ilyenek például az utak, kerékpárutak építése, különböző energetikai beruházások, óvoda- és bölcsődefejlesztések. Ez utóbbit talán nem is kell külön magyarázni, hiszen a kormányzatnak kiemelt célja, hogy minden településen elérhető legyen bölcsődei szolgáltatás azért, hogy az édesanyák munkába tudjanak állni. Ezt a megye nagyon sok településén most meg tudjuk valósítani például ebből az operatív programból.

– Említette, hogy az apparátust is bővíteni kellett annak érdekében, hogy el tudják látni a feladatokat. Hogyan tudtak segíteni a településeknek?

– Az egész operatív program megyei szabályrendszerét a megyei önkormányzat volt köteles kidolgozni, azokat a megalapozó dokumentumokat, úgynevezett integrált területi programot, ami gyakorlatilag az egész operatív programnak a forgatókönyve. A pályázatok értékelési rendszerét, pontozását. Nemcsak ez volt a feladatunk, hanem a döntéshozatalban is részt kellett, hogy vegyünk. A megyei önkormányzat által támogatott projektek kaphattak csak zöld utat. Ez egy bonyolultabb rendszer volt, de végül is a mi szerepünknek ez volt a lényege. Nyilván ez egy nagyon felelősségteljes, és sok esetben akár feszültségektől sem mentes helyzet volt. Azonban most utólag, ha a megyét járva megkérdezem, kiderül, hogy túlnyomórészt minden településen elégedettek a településvezetők és az ott élők. Hiszen ennek a programnak köszönhetően a legkisebb település is olyan beruházásokat valósíthatott meg, amellyel rezsit takarít meg. Nagyon fontos, hogy nem hozott létre ez a program olyan fenntartandó négyzetmétereket, amelyek később költséget jelentenek egy településnek. Hanem olyan ésszerű beruházások valósultak meg, amelyek az intézményhálózatnak a működtetését szolgálják. Energetikai beruházások, illetve olyan fejlesztések, amelyek a szolgáltatások magasabb szintű elérését teszik lehetővé a legkisebb faluban is. Azt gondolom, hogy azok a fejlesztések szolgálják a falvakban élőket leginkább, amelyek a helyben elérhető szolgáltatásokat olyan magas szintre emelik, amely vetekszik a közeli járás székhelyével. A lakosság fogyásának a lassítása megkezdődött, ezt mutatja a megyei statisztika. Azonban nem állt meg. Ahhoz, hogy megálljon, azt kell elérni, hogy pont azokon a településeken, ahol a népesség fogyása a legnagyobb – ezek pedig a legkisebb településeink –, olyan szintű szolgáltatások legyenek elérhetőek, hogy érdemes legyen ott maradni, ott elképzelni a jövőt. Nemcsak a döntéshozatalban, hanem a települések felénél a pályázatok projektmenedzsmentjében is szerepet kaptunk. Ez azt jelentette, hogy nem egy önkormányzati tulajdonú céget bíztak meg ezzel, vagy akár piaci cégeket – hiszen az előző ciklusban lehetőség volt erre is –, hanem a megyei önkormányzat volt kötelessége elvállalni a projektmenedzsmenti feladatokat. Amit mi nagy örömmel tettünk, mert egy olyan szervezettről van szó, amely biztosítja azt, hogy mondjuk egy 2020-ig futó projekt esetében az utolsó ellenőrzést is mi el fogjuk végezni, és le fogjuk zárni sikeresen a projektet.

– A TOP-os programok mellett más jellegű feladataik is voltak. Ilyen például a megyei értéktárak gondozása. Ezzel kapcsolatosan mit lehet tudni?

Az értéktárral kapcsolatban azt mondhatom el, hogy ez egy nagyon kedves kötelező feladata volt a megyei önkormányzatnak. A megyei kötődést erősítheti meg az emberekben, a szülőföldhöz való ragaszkodást erősítheti meg az, ha megismerik a településeken élők azokat az értékeket, amelyek összekötnek bennünket, amelyek egy közös kultúrkörbe tartozásunkat jelenítik meg. Ez a hungarikum rendszernek a része. A települési értéktárak tárják fel az adott településen fontos helyi értékeket. A megyei értéktár működtetését a megyei önkormányzat végzi. Efölött a nemzeti értéktár, illetve a hungarikumok találhatók. 5 évvel ezelőtt 300 értéket tártak föl a megyében, és 30 településen volt található értéktár. Most 5 évvel később 52 településen található értéktár, és 1150 értéket tartunk nyilván ezekben az értéktárakban. A megyei értéktárban található tételek száma 13-ról 52-re emelkedett, és továbbra is 2 hungarikummal rendelkezünk, ami a csabai és a gyulai kolbász. Nemcsak a helyi identitás erősítésében látom ennek a szerepét, hanem gazdaságfejlesztési hozadéka is lehet. Ezért is szerveztük meg a Megyenapot. Egyrészt hogy bemutassuk a megyei értéktárat a Megyenapon keresztül, amelyet Békéscsabán minden szeptember első szombatján rendezünk meg. Emellé egy helyi piacot, és kistermelői, illetve kézműves vásárt szerveztünk, a megye legnagyobb ilyen típusú vásárát. Szerettük volna az értéktárban megjelenő értékeket, azokat az értékeket, amelyek családoknak megélhetést jelentenek az előállításukkal, piaci lehetőséget biztosítani. A Megyenap az csak egy kiindulópontja volt ennek. De a TOP-ban mi magunk is pályáztunk megyei identitás erősítésére, és abban fontos szerepet szántunk annak a piacnak, amelyet a következő évtől fogunk megvalósítani, hiszen nyert az a pályázatunk. Olyan eszközöket szereztünk be, amellyel egy utazópiacot szervezhetünk ezekből az értékekből, ezeknek az értékeknek az előállítóikból. Nyári szezonban azokon a településeken, ahol ennek van létjogosultsága, egy állandó és elérhető piacra jutási lehetőséget biztosítunk. Illetve egy közös marketinget is biztosítunk ezeknek a termelőknek, létrehozva egy olyan megyei brandet, amely alá ezek a termékek besorakozhatnak. Tehát van egy olyan szándék is az értéktár működtetésével, hogy ne csupán leírjuk és megőrizzük az utókornak ezeket az értékeket, hanem amennyiben lehet, ezeknek az értékeknek az előállításából, a hagyományok fenntartásából egy olyan tevékenységet tudjunk biztosítani, amely családoknak jelent megélhetést.

– Mit kell tudni a megyei önkormányzat külföldi kapcsolatairól? Milyen jellegű együttműködések valósultak meg az elmúlt 5 évben?

Azzal kezdtem, hogy elsősorban területfejlesztési feladatokat szánt nekünk az önkormányzati törvény 2012-ben. Ennek nagyon fontos része volt az a külkapcsolati rendszerünknek részét képező határon átnyúló fejlesztési program, amely korábban HURO, Magyarország–Románia, most pedig Románia–Magyarország Interreg Program néven fut. Ebben a programban hasonló szerepünk volt, mint a Területfejlesztési Operatív Programban. A 4-4 határ menti megye, Románia és Magyarország oldaláról vesz részt ebben a programban. Azt kell ezekről a pályázatokról tudni, hogy mindig párban lehet pályázni. Egy romániai és egy magyar fél pályázhat. Ez a korábbi időszakban, korábbi fejlesztési ciklusban nagy sikerrel zajlott. Nagyon sok kapcsolat alakult ki. Ez is az egyik fontos célja, hogy a közös munka által megismerjék egymást a határ két oldalán élők, munkakapcsolatok és barátságok is létrejöjjenek. Ez a program gyakorlatilag most már a végén tart, hiszen valamennyi pályázati felhívásban megtörténtek az eredményhirdetések. A megyei szereplők számára 31 pályázat kapott támogatást. Itt is önkormányzatok és egyesületek, civilek pályázhattak. Különböző célokra, egészségügyi fejlesztési célokra, a katasztrófavédelem fejlesztési céljaira, útfejlesztésre lehetett pályázni, belvízvédelmi pályázatot lehetett megvalósítani. Illetve a természetes élővizek környezetvédelmi pályázatai is megjelentek ebben a felhívásban. A 31 pályázaton keresztül 6,6 milliárd forint értékű fejlesztési forrás érkezett Békés megyébe. A megyei önkormányzatnak ezen túl van egy úgynevezett zászlóshajó projektje. Az Arad Megyei Tanáccsal közösen pályáztunk egészségügyi fejlesztésre. Ez egy kétfordulós pályázat. Az első fordulót megnyertük, és jövő január 31-éig kell kidolgozzuk a részletes pályázatot beadásra. Ez pedig kettős célt tűzött ki maga elé. Egyrészt az orvosi ügyeletek műszerekkel, illetve eszközökkel való ellátását céloztuk meg. Másrészt egy olyan megyei életmentőpont-hálózatnak a létrehozását, amely Békéscsabán már működik, és hétről hétre olvashatjuk, hogy ezek az életmentő készülékek, illetve a kiképzett személyeknek az elérése ez emberéleteket ment meg. Ezt szeretnénk elérni összmegyei szinten. A legkisebb településen is szeretnénk életmentő készülékeket kihelyezni. Illetve minden ilyen készülékhez legalább két embernek az újraélesztési tanfolyam elvégzését biztosítani. Illetve egy olyan elektronikai rendszer létrehozását megtenni, amely által elérhetőek ezek a személyek ott, ahol baj van. Szeretnénk, ha a legkisebb településen sem következne be amiatt haláleset, mert nem érkezik meg időben a segítség.

– Végül arra kérem, foglalja össze, hogy ön milyennek látta ezt az elmúlt 5 évet?

Békés megye szempontjából én ezt egy felívelő időszaknak éltem meg. Nemcsak azért, mert olyan területen dolgozhattam a Békés megyében élők jóvoltából, amely területfejlesztéssel foglalkozott, hanem azért, mert azt látom, hogy saját tevékenységünkön túl is számtalan olyan elmaradást sikerül ledolgozni, amely akár több évtizedes elmaradás volt. Ilyen mértékű, és ennyire átgondolt fejlesztési források, fejlesztési pénzek nem érkeztek Békés megyébe, mint az elmúlt időszakban. Közlekedési szempontból, közlekedésfejlesztés szempontjából ez az időszak a 19-20. század fordulójához, a vasútfejlesztési időszakához mérhető, hogyha gyorsforgalmi hálózat fejlesztését nézzük. Átadták az M44-es középső szakaszát. Látjuk, hogy épül a két hiányzó szakasz. Illetve az M47-es, ami Szegedtől Debrecenig tart, nagyon előrehaladott előkészítési állapotban van. Nagyon gazdag és nagyon felívelő szakaszként élem meg. Többször megfogalmaztam magam számára, hogy nagyon nagy öröm volt olyan időszakban munkát végezni, amikor annak nagy haszna volt. Mindig közvetlen visszacsatolást kaptunk, akár az adott önkormányzati cikluson belül is arról, hogy mit végeztünk, és ennek milyen hatása volt a megye életére.

További programok »

FEL