– Milyen feladatokkal telt az elmúlt öt esztendő?
– 2012-ben életbe lépett egy törvény, ami alapvetően változtatta meg a megyei önkormányzatok működését: a korábbi intézményfenntartó szerepkörüket elveszítették, helyette területfejlesztési, területrendezési, koordináló feladatokat kaptak. A 2014-es választáskor épp a 2007-13-as fejlesztési ciklus végén jártunk, akkor indult a 2014-20-as ciklus. Az erre való felkészülés még 2012-ben kezdődött a fejlesztési célok meghatározásával, majd az Integrált Területi Program kidolgozásával. A TOP abban jelent előrelépést a 2007-13-as időszak regionális pályázati rendszeréhez képest, hogy ez egy megyei forráselosztást eredményez: a településekkel közösen olyan stratégia jött létre, ami a helyi igényeket veszi figyelembe. Feladataink egy része ezzel az egyeztetéssel volt kapcsolatot: fel kellett mérni, egyes településeken mire, milyen fejlesztésekre van szükség, és ezekhez kapcsolódó pályázatokat kellett benyújtani. A TOP tervezésében és lebonyolításában ezen kívül komoly feladatai voltak és vannak a Békés Megyei Önkormányzatnak. Fontos és felelősségteljes szerepünk van a Döntés-előkészítő Bizottságban (DEB), véleményt kell mondanunk a pályázatokról: csak azok nyerhetnek pozitív elbírálást, amelyek igen szavazatot kapnak. A végső eredmények kialakítása az Irányító Hatóságnál a Pénzügyminisztériumban történik. Nem csak a támogatói döntések megszületéséig kísérjük a pályázatokat, hanem, ahol kérik, a pályázatokat végig is menedzseljük: a megye településeinek fele bízott meg bennünket ilyen jellegű feladatokkal.
Békés megye számára a 2014-20-as időszakra 58 milliárd forintnyi pályázati keretösszeg lett meghatározva, ez azt jelenti, hogy erre az összegre csak megyei szereplők pályázhatnak. Ez a keretösszeg közel duplája annak, ami a fejlettebb nyugat-magyarországi megyék rendelkezésére állt. Annak érdekében, hogy a területi kiegyenlítődés elve érvényesüljön, a leghátrányosabb helyzetű járások számára elkülönítettünk 11 milliárd forintot, erre az összegre csak azon térségek települései pályázhattak.
Békés megye jól használta ki a pályázati lehetőségeket, forrásokat, ezt jelzi az is, hogy az eredetileg meghatározott 58 milliárd forintot túlléptük, eddig 59,7 milliárd forint értékben születtek támogatói döntések, és várhatóan a keretet 6 milliárd forinttal léphetjük túl. A TOP maradék keretét is megnyitották Békés megye számára, több felhívást újra meghirdetnek, így újra lehetőség lesz például bölcsődék, ipari parkok fejlesztésére. Békés megye – Békéscsabát leszámítva - 74 településéből 70-en 466 projekt valósult vagy valósul meg.
Ha mérleget vonunk, akkor elmondhatjuk, hogy a TOP keretében még a legkisebb községbe is érkezett fejlesztési forrás: eddig felépült 19 ipari park, 6 inkubátorház, 43 piac, megvalósult 20 turisztikai beruházás, 60 kilométer kerékpárút, 62 óvodában és bölcsődében volt fejlesztés és 133 épület újult meg. A folyamat azonban itt nem áll meg, hiszen a Magyar Falu Program is tartogat beruházásokat, 2021-ben pedig már várhatók az újabb területfejlesztési pályázatok.
– Vannak határon átnyúló pályázatok, mi a helyzet jelenleg ezekkel?
- Az Interreg V-A Románia-Magyarország Program 2014-2020 között valósul meg négy román és négy magyar határ menti megye közreműködésével. Békés megyében 31 nyertes pályázat született összesen 6,6 milliárd forint értékben a környezetvédelem, a kulturális örökség, a belvízvédelem területén. Ezeken kívül a megyei önkormányzatnak is van egy úgynevezett zászlóshajó projektje: szeretnénk felszerelni a Békés megyei orvosi ügyeleteket, valamint megyei szintű életmentő hálózatot kívánunk létrehozni.
– Intenzív munka folyik az értékgyűjtés terén. Mennyire aktívak a települések?
– Komoly törekvése a Békés Megyei Önkormányzatnak a megyei identitás erősítése, ennek fontos eszköze az értéktár. A Békés Megyei Értéktár 2013-ban alakult, 2014 után megújult a megyei értéktár bizottság, illetve az albizottságai is. A megyei értéktár bizottság 7 főből áll, többségében szakemberekből, munkájukat nyolc szakmai albizottság segíti. A Békés Megyei Értéktárnak jelenleg 52 eleme van. A településeken is komoly értékgyűjtés folyik, míg 2013-ban 30 településen 300 értéket vettek lajstromba, addig most 52 településen 1150 értéket tartanak nyilván.
Szeptember elején ismét megrendeztük Békéscsaba főterén a Megyenapot, ahol bemutatkoztak a megyei értékek. Ezen a napon ismertük el azoknak az érték tulajdonosoknak, felterjesztőknek a munkáját, akik a települési értéktárban új értékeket fogadtak el, és azoknak is, akik javaslatára a megyei értéktárba új érték került.
Folyamatban van egy TOP-os pályázatunk, ennek keretében szeretnénk létrehozni egy megyei kistermelői piacot. A pályázat segítségével tervezzük a piac feltételeinek, eszközigényének a megteremtését, valamint egy utazó értéktár-kiállítást is életre kívánunk hozni: mindkét kezdeményezés a helyi identitás erősítét célozza, valamint segíti a helyi termelők piacra jutását.
– Milyen feladatai voltak még a megyei önkormányzatnak az elmúlt időszakban?
– Kötelező feladatainkat elvégeztük, ugyanakkor számtalan önként vállalt tevékenységgel segítettük a megyei civilek, a megyében élő nemzetiségek munkáját. Azon kevés megye közé tartozunk, akik a Bursa Hungarica programban ösztöndíjat biztosítunk a felsőoktatásban tanulóknak. Szintén kevés megye mondhatja el, hogy megtartotta Tourinform irodáját, melynek működtetésével a megye turisztikai szereplőit, a turizmusból élő családokat segítjük.
