Forrainé Kovács Márta: A Csabagyöngyében és virtuálisan is követhető a konferencia
Békéscsabán múlt évben a járvány átírt minden forgatókönyvet. Forrainé Kovács Mártát arról kérdeztük, a Munkácsy Mihály Múzeum milyen formát talált mégis a megemlékezésre.
– Trianon századik évfordulójára egy szabadtéri kiállítást rendeztünk tavaly, amelynek országosan is nagyon jó sajtóvisszhangja volt. Mindannyian tudjuk, hogy a békediktátum aláírása milyen fordulópontot jelentett Magyarország történetében. A célunk az volt, hogy minél több információt átadjunk, ezért emellett egy átfogó virtuális kiállítást is elkészítettünk a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. Ezt a virtuális kiállítást december 9-étől tettük láthatóvá a honlapunkon. Közben a múzeum, a Csabagyöngye és Békéscsaba önkormányzata elkezdte szervezni a Trianon emlékkonferenciát, amelyet múlt év novemberében szerettünk volna megtartani, de a járványhelyzet közbeszólt. Most viszont, hogy újranyithattak az intézmények, megvalósulhat az elmaradt konferencia, ahol tudományos előadásokon keresztül mutatjuk be, mi történt Trianonban, ezzel párhuzamosan mi volt Békéscsabán száz évvel ezelőtt. Az előadások a Csabagyöngye Panoráma termében lesznek, oda csak védettségi igazolvánnyal lehet belépni, azonban az emlékkonferenciát a Munkácsy Mihály Múzeum YouTube csatornáján is követhetik az érdeklődők, az alábbi linkre kattintva: https://www.youtube.com/channel/UCOj-FEY9EE7fIU6t3WTeChw.
Ugrai Gábor: Száz éve olyat is írtak a lapok, hogy ha Trianon sokáig tart, Békéscsaba az ország második legnagyobb városa lehet
A konferencián dr. Hatos Pál, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének vezetője, valamint Szabó László, az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium igazgatója mellett elaődást tart Ugrai Gábor is. A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke előadásának címe: Az ország közepéről a határ mellé. Mint mondta, szerencsére ma már nagyon sok minden elérhető az interneten, így egyre pontosabb képet kaphatunk arról, mi történt 100 évvel ezelőtt és az milyen következményekkel járt Békéscsabára nézve.
– Például digitalizálták a korabeli újságokat, mindegyik megtalálható az interneten, így rengeteg dolognak utána lehet nézni. Érdekes és mai szemmel talán megdöbbentő szalagcímek jelentek meg az 1920-as évek második felében, hogy Békéscsaba az egyetlen város, amely nyert Trianonnal. Szintén az akkori újságok írták, hogy ha Trianon nagyon sokáig tart, akkor Békéscsaba akár az ország második legnagyobb városa lehet – ma már persze tudjuk, hogy nem így lett. Az internet mellett papír alapon is megtalálhatók az információk. Javaslom mindenkinek, hogy menjen el a Békés Megyei Könyvtárba, és kérje ki az 1919-es Békés című újságot (az akkori megyei napilapot). Ebből például kétféle van, az egyik az, amit a román cenzor megkapott, hiszen román megszállás alá került Békéscsaba. A cenzor sok mindent kihúzott, így a másik féle újságban fehér részek vannak a kihúzott helyeken. Nagyon hálás vagyok a múzeumnak, hogy felkértek erre az előadásra, mert amíg erre készültem, addig is rengeteget tanultam – fogalmazott Ugrai Gábor.
A városvédők elnöke megjegyezte, hogy senki se ijedjen meg a konferencia szótól. Remek előadók jönnek, akik valóban közelebb tudják hozni a hallgatósághoz a történelemnek ezt a szeletét.
– Például szó lesz arról, hogy Gerendáson kiraboltak egy francia vonatot, ezután tele lett Békéscsaba francia csokival és borral. Vagy arról is, hogy diadalívet építettek Békéscsabán ebben a korszakban, a konferencián az is kiderül, hogy kinek. Nagyon zűrzavaros és kaotikus volt egyébként a helyzet akkor. Az apai nagyapám ekkor volt 18-20 éves. Ő egyébként Székudvaron született, Aradon és Csabán járt iskolába, és a családi legendárium szerint szegény néha nem tudta, hogy éppen melyik hadseregben harcol, mert hol a magyar hadseregbe, hol a vörös hadseregbe, hol a román hadseregbe sorozták be – és persze nem kérdezték meg, hogy ő egyáltalán akar-e harcolni – jegyezte meg Ugari Gábor.
Végül hozzátette: hisz abban, hogy rengeteg minden van még a padlásokon és rengeteg minden van még az emberek fejében, amit jó lenne, ha elmesélnének, hiszen minden családot valahol érint Trianon. Ez máig nagyon benne az emberekben, a családok történetében – sokáig és sokat kell még beszélnünk róla.
