– Az amerikai cowboyoknak miért jobb a PR-juk, mint a magyar betyároknak?
– A cowboy inkább foglalkozás volt.
– Azért voltak köztük betyárok is.
– Voltak. A betyárvilág azonban Magyarországon, betyár dolog volt. A legyőzött szabadságharc után jött a Bach-korszak, amikor minden szabályozva volt, és lám, volt egy csoport, amely minderre fittyet hányt. Nem engedtek a 48-ból. Miközben akkoriban sok volt a jó kezdeményezés: vasútfejlesztés, adófegyelem.
– Többek között akkor kezdődött a gazdasági fellendülés.
– Igen, és akkor jöttek ezek a betyárok, akik nem találták a helyüket. Főleg azért, mert bűnt követtek el. Rózsa Sándor is elhajtotta az állatokat stb.
– Priuszuk volt, nem vették fel őket sehova. Nem mentette fel őket a köztársasági elnök?
– Nem is volt köztársaság. Volt egy királyunk, Ferenc József, akit csak 1867-ben koronáztak meg. Akkor a korona még a föld alá volt rejtve. Nem mellesleg Békés vármegyében a 19. században óriási nagy pusztaságok voltak, ahol bujkálhattak a betyárok.
– Végül is ők szimplán kalandoztak.
– Végül is a honfoglaló magyarok is kalandozó hadjáratokon vettek részt. Mindeközben fosztogattak, amivel együtt járt a gyilkolás és egyéb szörnyűségek. Ez olyan, mint a tatárjárás: mintha csak eljöttek volna ide, körbenéztek… miközben kiirtották a fél országot.
– De hát testvérek vagyunk.
– Ez akkor nem nagyon derült ki.
– Testvérgyilkosságot követtek el.
– A kalandozások is olyan romantikus dolog, mint a betyárok portyázása.
– Ma már ez miért tűnik romantikusnak?
– Mert ellenállók voltak, mint a partizánok. Igaz, hogy raboltak, fosztogattak, de derék legények voltak, mert a szegényeket nem lopták meg. Egyébként őket is kifosztották, mert egy botot, egy subát mindenkitől el lehet venni. Sőt, vonatot is raboltak, mint Amerikában a banditák, csak itt nem voltak indiánok.
– És mit csináltak az 1848-as szabadságharcban?
– Kossuth szabadcsapatként vetette be őket, mert szinte a semmiből kellett hadsereget teremteni. A 12 pontban is benne van: a „magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk”. A magyar sorozású katonákat a birodalmon belül máshova vitték. Nagyon sok katona kellett, így mindenkinek örültek, aki beállt a honvédségbe. De ez a honvédség is jó kifejezés: a hont védik. Például, amikor Pákozd után kergették az osztrákokat, megálltak a határon és azon vitatkoztak, hogy átléphetik-e a határt, mert ha igen, akkor már az ellenséget támadják. Rózsa Sándorékat is bevették szabadcsapatnak, hogy nyugtalanítsák az ellenséget.
– Ők voltak az ötödik hadoszlop.
– A földalatti mozgalom. A betyárok egyik elképesztő fegyvere volt a karikás ostor, amivel az ellenség fogát akár ki is üthették, a lovaikat megijesztették. Rózsáék Délvidéken harcoltak, miközben elkezdtek fosztogatni. Egyébként most ősszel, amikor a szerbek ellen fociztunk, a magyar szurkolók felemelték Rózsa Sándor molinóját.
– És nyomban kaptunk három gólt.
– Nem, akkor győztünk. Akkor is győzünk, ha kikapunk. Az volt kiírva a molinóra, hogy „Ha mindenki úgy tösz, ahogy tönni köll, akkó minden úgy lösz, ahogy lönni köll!”. Tehát 1848-ban elkezdtek fosztogatni, de azt nem nézte jó szemmel a többi huszár, hiszen nem volt méltó a magyar katonákhoz, nem illett a renoméba, és Kossuth kirúgta őket. Majd idővel amnesztiát adott nekik, de Rózsa azt mondta, hogy neki elege van, inkább megpihen.
– Nem volt még nyugdíj, miből éltek?
– Valószínűleg a zsákmányból, amíg el nem fogyott. Átszámították: mai értékben több millió forintot szereztek.
– Vajon tényleg létezett közöttük a betyárbecsület?
– Szerintem a betyárvilág ilyen szempontból a bajtársiasságról is szólt. Noha Petőfi János vitézében Jancsi a betyárokra gyújtja a csárdát.
– Először is a bort ráöntötte a mellette álló virágra.
– Mert az a papoktól lopott bor volt. Miközben ők befogadták Jancsit...
– Akkor miért bántotta őket?
– Változó. Petőfi sem szerethette őket. Meg is írta a Hej Büngösdi Bandi című költeményében (Ugrai tanár úr szaval):
„Hej Büngösdi Bandi, istentelen zsivány,
Mért sikkasztottad el az én jó paripám?
Te bitangolsz mostan drága szép lovamon -
Hóhér kössön hurkot átkozott nyakadon!”
Tehát ellopta a lovát, később a babáját… az a vers vége, hogy „megemlegetted a magyarok istenét!”.
– Nem lettek volna igaz magyarok?
– A magyarok istene a magyarokra is lecsaphat. De nincs olyan, hogy németek vagy franciák istene. Amúgy Steiner–Omaszta-kúriába is (ma Munkácsy Emlékház) is betörtnek a betyárok. Steinernét úgy megsanyargatták, hogy később bele is halt. Abszolút negatív személyiségek voltak, csak a szabadságharcot követően bátran ellenállnak, elbújnak.
– Tíz évre papírok nélkül.
– A nép által pedig szájról szájra terjednek a történeteik, és idővel minden megszépül.
– A betyár kifejezés ma már pozitívan cseng. Akár egy huncut kissrácra is azt mondják: betyár.
– Igen, egy kicsit rossz, de inkább kedves.
– Ahogy Robin Hood is nagy franc volt.
– Ő is csak a gazdagokat rabolta ki, és szétosztotta a szegények közt. Persze! Képzeljük el a bandatagokat, hogy kirabolják a főurakat, kockáztatják az életüket, és akkor azt közli Robin, „Oké, gyerekek, akkor ezt most szétosztjuk a szegények közt!”. Nem biztos, hogy sokáig maradt volna a helyén. Nem akarom senki illúzióját lerombolni, de szerinem a betyárok leginkább bűnözők voltak. Az államhatalom mindent elkövetett, hogy elfogja őket, majd ők visszalőttek, és akkor még betyárabbak lettek.
– Míg az emberek nagy többsége a nyugalmuk érdekében mégiscsak a törvény mellett állt
– Azért mondom, hogy ez a néplélek: ott élek a tanyán, és szerencsére nem engem, hanem a szomszédot fosztották ki.
– Hát akkor már inkább a szomszédot.
– Akkor már inkább őt. De ettől függetlenül nagyon jól meg van csinálva a PR-juk, legalább annyira, mint az amerikai társaiknak.
