Európán forradalmi hangulat söpört végig – kezdte Ugrai Gábor – a népek tavasza pedig elérte a Habsburg Birodalmat, melynek Magyarország is a része volt. Március 13-án Bécsben, majd két nappal később Budapesten is kitört a forradalom (bár az eredeti terv szerint mindez csak március 19-én történt volna meg).
A történelemtanár arra emlékeztetett: a 12 pontban a reformkor legfontosabb, megoldandó problémáit fogalmazták meg, köztük a szabad sajtó és az önálló nemzeti bank létrehozását, Magyarország és Erdély unióját. Mint mondta, előbbi azért is lényeges, valamint került a lista élére, mert a márciusi ifjak többsége író volt, akit érzékenyen érintett a cenzúra.
Arra a kérdésre, hogyan lehet az, hogy néhány fiatal ilyen hatékonyan szegült szembe a regnáló hatalommal, úgy felelt: nyolcan indultak el a Pilvax kávézóból, hogy egyetemi előadásokat szakítsanak félbe, hozzájuk pedig tömegek csatlakoztak, hogy aztán a Nemzeti Múzeum elé vonuljanak. Arra is rámutatott: más európai nagyvárosokban kirobbant forradalomhoz képest Pesten vér nélkül zajlott a demonstráció.
Ugrai Gábor arra is emlékeztetett: ezekben az időkben a hírek főként szájhagyomány útján terjedtek, Békéscsabára is így érkeztek meg az első információk a forradalomról. Ennek hatására helyben is elindultak az események – elszavalták a Nemzeti Dalt, amelyet meg is zenésítettek, sokan csatlakoztak a Nemzetőrséghez, valamint a szerbek ellen folytatott harcokhoz.
Arról, hogy milyen volt a Habsburg uralkodó, milyen legendák fűződnek nemzeti ünnepünkhöz, illetve mi a kokárda története, további részletek hallhatók a 7.Tv ma esti Aktuális című műsorában, 19:20-tól.
