- A szeretetet nemcsak érezni, de tudni is kell! - Ezzel a megközelítéssel főiskolai órán találkoztam, és megértettem, ha jól tudjuk szeretni a másikat, rengeteg félreértés elkerülhető.
Erich Fromm német filozófus és szociálpszichológus, a transzperszonális pszichológia egyik képviselője "A szeretet művészete" című könyvében úgy fogalmazott, hogy az érett, cselekvő szeretet tanulást igényel. Ez a gondolat szembe helyezkedik Sigmund Freud értelmezésével, mely szerint a szeretet passzív érzés és a szexuális vágy hozománya. Fromm az ellenkezőjét állítja. Véleménye szerint a szeretet aktív, tudatos cselekedetek sorozata, amely a szexualitásnak, az egybeolvadás vágyának az alapja és előfeltétele. Ezek szerint a szeretetbe nem beleesünk, hanem helytállunk benne, amiről szabadon dönthetünk. Fejlődésünk során az éretlen szeretet átalakul törődéssé, felelősségvállalássá, tiszteletté és a másik fél tárgyilagos, objektív megismerése lesz fontos.
Egy sajátos elképzelést veszek elő Fromm tétele mellett. Sokszor hallottam már azt, ahogy mondják egymásnak emberek:
- Szeretlek, de nem tudom mi a baj.
- Szeretlek, de nem értelek meg.
- Nem tudlak szeretni.
A "nem tudlak szeretni" gondolkodtatott el igazán. Mi lehet az oka, ha két ember nagyon szereti egymást, mégsem tudnak egymás szeretetnyelvén "megszólalni"? Megfigyeltem, hogy talán ott lehet a hiba, amit Fromm utólag említ: a másik fél objektív megismerése. Talán a szeretet nem jut el idáig, hogy fontos legyen a másik szeretett ember megismerése. Ha megismerjük a másik embert, kiderülhet, kinek mi az igénye a szeretetben, és mi a "szeretetnyelve". Gary Chapman író, párterapeuta kidolgozta az öt szeretetnyelv pár- és pszichoterápiai fogalmát. Kijelentése ezzel kapcsolatban így hangzik: "A szeretet nyelve egyetemes, ám ahányan vagyunk, annyiféle nyelvjárását beszéljük."
Valakinek a minőségi idő, másnak az elismerő szavak, az ajándékozás, a szívességek és a testi kontaktus fejezi ki a szeretetet. Számtalanszor tapasztaltam, míg valaki "repülni" tudott volna egy simogatástól, más irtózott tőle. Ugyanez a személy, aki nem kért a testi érintésből, teljesen másképpen viszonyult az elismeréshez. De ugyanígy említhetem az ajándékozás nyelvét. Arra gondolok, ha valakinek az ajándékozás a szeretetnyelve, akkor egy elé rakott pohár víz, vagy egy szelet süti, akár egy szem cukor, de akár egy jó szó maga az ajándék. S ez utóbbiból is jól látható, hogy az öt szeretnyelv nem különíthető el élesen egymástól, mert átfedésben vannak.
Úgy gondolom, hogy jól szeretni valakit, az a másik ember személyiségének állandó kutatását jelenti. Ezáltal érthetjük meg, hogy milyen a másik, mi az ő szeretetnyelve. Állandóan fejlődnünk kell ahhoz, hogy megértsük azt, hogy hogyan kell beszélni, bánni vele. Végezetül Vekerdy Tamás gondolatával hozakodom elő: megismerlek és elfogadlak. Olyannak, amilyen vagy. A te teljes világodat. Aki jól szeret, az megismer és elfogad - saját világát kitágítja a másik felé. Befogadja őt.
Szerintem ebben az esetben szeretünk igazán.
