Nem szeretnék menőzni, ezért leszedetem róla a Harley Davidson emblémát és nemes egyszerűséggel, csak Bélának fogom hívni. Természetesen a lehető legnagyobb lökettérfogatút veszem meg. Az az 1450 köbcentis, vagy van nagyobb? Minek aprózzuk, futja a lottónyereményből. Ha van három literes, akkor legyen mondjuk az.
Csak azon gondolkodom, mire lesz jó a Béla? Nem hiszem, hogy bárki fel merne ülni mögém, tehát egyedül az én motorom lesz. Ezzel járok majd boltba. Kéne rá kis aranyos, fél köbméteres kosár előre, hátulra. Olyan kis dizájnos. Ha lúd legyen kövér! Belefér még az a párezer forint.
Kicsit bajban vagyok, nem tudom, hogyan viszem majd fel a negyedikre, az utolsó forduló ugyanis már kicsit szűk. Nem baj, majd parkolok a harmadikon. A többi lakó meg hadd örüljön, hogy a lépcsőházban Harley-, bocsánat: Béla-show van.
Hogy járnék-e vele csak úgy? Arra ott az autó. A motorra – két bevásárlás között – csak a fotózás kedvéért ülnék fel, közben még berregnék is talán, és persze a közösségi oldalamat telepakolnám jobbnál jobb képekkel...
Na ja, persze előbb kellene vennem egy lottót...
Budai Tibor
