A kereskedő – furfangos ember – újdonsággal hozakodott elő a közelgő ünnepekre. Olcsó és drága, kicsi és egészen nagyméretű díszes csomagokat tett jól látható helyre. Reklámok hirdették a dobozok tartalmát, az aranyszalagosban szeretet, az ezüstszalagosban öröm volt kapható. A reklámkampány eredménnyel járt, a dobozok pillanatok alatt elfogytak, de a raktárból fel lehetett tölteni ismét a polcokat.
Özönlöttek az emberek, egyre többet és többet vittek a csomagokból. Letaposták egymás lábát, a könyökükkel törtek utat maguknak, mígnem a kereskedő kitette a táblát: A szeretet és az öröm elfogyott. Rohant a tömeg egy másik bolthoz, ajtótól ajtóig, kereskedőtől kereskedőig kétségbeesve, mert mit ér a karácsony szeretet és öröm nélkül?
Apró léptek zajára riadtam fel. A kicsi állt mellettem, kezében egy rajz, tele krix-krax virágokkal. Nézett rám ártatlan, tiszta szemekkel, és ezt súgta a fülembe: Küldjed el a Jézuskának, és írd meg neki, hogy boldog születésnapot!
