Szente Béla: A csabai közönség szenzációs!

2023. január 27. 14:30 | Mikóczy Erika

Minden intézmény életében fontosak az évfordulók. Nincs ez másképp a Csabagyöngye Kulturális Központtal, amely a napokban ünnepelte 10. születésnapját. Ennek kapcsán az intézmény igazgatójával, Szente Bélával beszélgetett a 7.Tv Aktuális című műsorában D. Nagy Bence műsorvezető.

– Korábban az ifjúsági ház volt annak az épületnek a helyén, és részben abban az épületben, amely most a Csabagyöngye logóját is viseli. Milyen igény szülte azt az intézményt, amelyet most a jelenlegi formájában ismerhetünk?

1968-ban nyílt egy ifjúsági és úttörőház. Ez '91-ig viselte a Kulich Gyula Ifjúsági és Úttörőház nevet, '91-ben lett Békéscsabai Ifjúsági Ház és Általános Társaskör, és egészen 2010-ig ezen a néven működött az intézmény. 2010-ben történtek meg összevonások a kultúra területén itt a városban, és ennek az integrációnak a Békéscsabai Kulturális Központ lett az eredménye. Az épület a bővítése és felújítása után, 2013. január 22-én kapta meg a Csabagyöngye Kulturális Központ nevet, ennek most 10 éve.

 

– Az intézmény több szállal kapcsolódik Stark Adolfhoz, illetve a Csabagyöngye szőlőhöz. Ahogyan a Stark családnál a szőlőnemesítés volt a központban, itt a kulturális központ tekintetében mondhatni, a helyiek „nemesítése” a cél?

Lehet így mondani, hogy a föld művelése helyett a nép művelését választottuk. Ezen a helyen állt egyébként Stark Adolfnak a boltja és lakóháza. Ha nem is ennek a kertjében, de tulajdonképpen ebben a házban gondolta ki azt, hogy öt magvacskát, amit Kecskemétről hozott, egy szőlőfajtává fogja nemesíteni. Mi is igyekszünk ezt a fajta nemesítést megtenni a kultúra területén.

 

– Melyek voltak az elmúlt 10 évre visszatekintve a legkiemelkedőbb események a Csabagyöngye Kulturális Központ és tagintézményei számára?

Először is maga a program. Tehát az, hogy beszálltunk az Agóra Programba, az egy jó döntés volt, egy olyan ötlet, amit végig tudtunk csinálni. Ráadásul úgy tudtuk végigcsinálni, hogy nagyon sok kétkedő volt az elején: hogy kell-e ide egy ekkora kulturális intézmény. A régi épületnek egy része megmaradt, a többit le kellett bontani, mert amikor odament „harapdálós technikával” a gép, akkor a harmadik harapásra eldőlt az épület. Tehát igazándiból az a legenda, ami járt, hogy az egyik pillére az az építéskor már megsérült, ez beigazolódott. A szívemhez nagyon közel állt az az épület úgy, ahogy volt, hiszen évtizedeket dolgoztam benne, de szükség volt a váltásra. Mindig kell egy megújulás minden város életében. Sajnáljuk a régi városrészeket, sajnáljuk a régi épületeket. Ezeknek egy része megtartható, egy másik része nem. Ez a megújulás szerintem jól sikerült, azóta folyamatos teltházak bizonyítják azt, hogy a békéscsabai lakosságnak szüksége volt erre az épületre. Korábban nem jöttek Békéscsabára olyan előadók, akiket korábban nem, de most már tudtunk fogadni. Sikerült egy olyan szervezői kört megmozdítanunk Békéscsaba irányába, amely a mai napig folyamatosan hozza az ajánlatokat. Így volt lehetséges, hogy a Benkó Dixieland egyik utolsó koncertje nálunk volt, de sorolhatnék még számos más rendezvényt, mint a kijevi balett vagy a grúz nemzeti táncegyüttes műsora, amelynek helyszíne így Békéscsaba lehetett.

 

 

– Beszéljünk a tagintézményekről, hiszen több is a kulturális központ égisze alá tartozik. Melyek ezek?

A Lencsési Közösségi Ház, a Jaminai Közösségi Ház, a mezőmegyeri művelődési ház, a Munkácsy Emlékház. Ezen kívül a Meseház, ami tulajdonképpen két részből áll, egy 3 épületes klasszikus épületegyüttesből, illetve Békéscsaba legrégibb lakóházából, a Molnárházból.

 

– Hogyan tud megfelelni a változó befogadói igényeknek ez az intézményrendszer?

A mi munkánk kétirányú. Egyrészt szervezünk rendezvényeket, eseményeket, társasági alkalmakat, tehát olyan közönséget hozzunk össze, amelyek összejönnek egy produkciót megtekintetni, egy kiállítást megnézni és a többi. Másrészt létrehozunk közösségeket, és működtetünk közösségeket. Gondozzuk őket, segítjük a munkájukat. Ez a két irány nagyon sokszor összetalálkozik. A közösségi házainkban sokkal inkább összetalálkozik, mert azok otthonosabbak, kisebbek, persze a nagy épület is visz közösségeket, de a központi épületnek inkább az a dolga, hogy ha kell, akkor 1200-an legyenek egy Tankcsapda koncerten, hogy megfelelő körülményeket tudjunk ennek is biztosítani. Vagy 300 fős, 500 fős vállalati vacsorának, illetve egy országos táncversenynek is legyen egy méltó közege – tehát sokszínű kulturális szolgáltató feladatköre van a központi épületnek, ezt a kettőt együtt kell végigvinni. A 21. századi feladat, az pedig sokkal jobban kiemeli ezeknek a tevékenységeknek a közösségi oldalát, illetve a közéleti oldalát. Egy ilyen intézmény, az országos tapasztalatokat is figyelembe véve már nem tud csak művészetekkel, közösségekkel foglalkozni. Muszáj neki a helyi közélet egyik legfontosabb találkahelyének is lenni. Kiemelt közéleti tevékenységeket bevállalni, és segíteni azokat a szervezeteket – legyen az egyesület, alapítvány, rendőrség, posta vagy a vérellátó központ. Mindenkit segíteni kell abban, hogy közelebb tudjon kerülni a helyi lakossághoz. A távolság lerövidítése, egy hídszerep is benne van most már a tevékenységünkben.

 

– Mennyire tervezhető az, hogy az idei évben előreláthatólag mi lesz befogadható a kulturális események szintjén, illetve mi az, amire igény lehet?

Ez jó kérdés. Nekünk tudnunk kell azt, hogy mire van igény. Van egy párbeszéd a közönséggel, ami nagyon sokszor szóban zajlik, gyakran lemérjük a reakciókat. Az elmúlt évek mérései alapján hívjuk a vendégeket, állítjuk össze a programokat, indítjuk az új közösségeket, és próbálunk meg elmozdulni olyan dolgok felé, ami esetleg még nem volt ebben a városban. Ez egy szociometriai feladat, amit folyamatosan végzünk.  Nem úgy, hogy megszavaztatjuk a közönséget, hanem a mért adatokból következtetünk, ismerve a békéscsabai közönségnek az ízlését, amelyre építünk. Számunkra a békéscsabai közönség az első. A csabai közönség egyébként szenzációs! Ezt nemcsak mi mondjuk, hanem a vendégfellépők is jelezik, hogy elképesztően jó hangulatú produkciókat tudnak itt teljesíteni. Szívesen jönnek Békéscsabára, megtisztelő nekik idejönni. Többször volt már itt például Zorán vagy a Kowalsky meg a Vega és még sorolhatnám, de akik először jönnek, ők is azt kérik, hogy hívjuk még őket. Figyelni kell a piacot is, hogy merre van rés, merre lehet elmozdulni. Hol lehet a keresletnek  megfelelő kínálatot biztosítani pénzügyileg is, mert azért nekünk ezt is át kell gondolni. Egyrészt drágábba kerül minden produkció az utaztatás költségével. Messze vagyunk Budapesttől, messze vagyunk a Dunántúltól, ezt nekünk pluszban be kell kalkulálni. Mindezeket figyelembe véve áll össze a programtervünk. Az elmúlt év decembere 16 koncertet jelentett, és mind teltházas volt. Úgy gondolom, hogy a maga nemében sikerült azokat a kívánalmakat teljesítenünk, amit a békéscsabai közönség elénk állít.

 

– Hogyan tervezik a következő időszakot? A nyitás után milyen jelentősebb programok lesznek a központban?

Nagy kérdőjel még a Charlie 75-nek az időpontja, de tervezzük. Megy már december 8-a óta a NOX-koncert jegyárusítása, lényegében az a koncert jön ide, amelyik most nagy sikert ígér, országos szinten is. Van egy időponttal leegyeztetett Dés-koncertünk, és tervezünk egy Gyöngyhajú lányt májusra. Természetesen a Tavaszi Fesztivál készen van, nyárig megvannak a programjaink, utána pedig jöhet a stég minden este.  

További programok »

Kultúra

Bartók Gála 2023: Többszörös ünnep

Péntek délután ünnepi műsort adtak a békéscsabai Bartók Béla Művészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola tanulói a Csabagyöngye Kulturális Központ Agóra termében, több száz fős hallgatóság előtt.
10:15
FEL