– A Civil Szervezetek Szövetsége ügyvezetőjeként szakmai vezetői és koordinátor-mentori feladatokat látsz el, pályázatokat írsz, gyakorlatilag több szinten törődsz a civilekkel. Minden nyilvánul ez meg a mindennapokban?
– A fő feladatunk az, hogy a legszélesebb körben segítsük a hozzánk tartozó tagszervezeteket. Jelenleg 110 civil szervezet tagja a szövetségnek, amelyhez a csatlakozás önkéntes. A tagszervezetek általában valamilyen céllal jönnek hozzánk: szakmai segítségéért, civil szervezetek megismeréséért, saját szervezetük megismertetéséért a civil szervezetek körében. Szövetségként rendezvényeket szervezünk, szolgáltatásokat nyújtunk, melyek segítik a tagszervezetek munkáját, mindennapi működését. Emellett kiemelten fontos a szervezetek összetartozásának erősítése. Ahhoz, hogy ezek a civil közösségek, szervezetek működni, hosszú távon fenn tudjanak maradni, komoly háttérmunka szükséges. Mi ebben is tudunk segíteni például információnyújtással, tanácsadással. Minden szervezet életében megjelennek a pályázatok, valamint az ezzel kapcsolatos feladatok, hiszen a tagdíjak általában alacsonyak, és ahhoz, hogy meg tudják valósítani az elképzeléseiket, terveiket, legtöbb esetben külső forrásokra van szükség. Ez jelentős adminisztratív feladatokat ró az egyesületekre. A pályázatok megírása, megvalósítása és az elszámolása is komoly szakmai munkát igényel, amelyben szakmai tanácsadással tudunk segíteni. A Szövetség életében is meghatározóak a pályázati források, így igény szerint gyakorlati tapasztalatainkat, bevált jó gyakorlatainkat is meg tudjuk osztani a hozzánk forduló szervezetekkel.
A szakmai támogatás mellett fontosnak tartjuk, hogy az egyesületek ismerjék meg egymást, kapcsolat alakuljon ki közöttük, például rendezvényeinken, taggyűléseinken és a közös programjainkon erre lehetőséget biztosítunk. Rendezünk civil bált, kulturális börzét ezzel a céllal, hisz fontosnak tartjuk, hogy kötetlenebb formában is találkozzanak a szervezetek képviselői, tagjai. A kulturális börzén azon túl, hogy a szervezetek egymásnak is bemutatják tevékenységüket, még lehetőséget biztosítunk arra, hogy a civil szervezetek bemutassák szervezetüket, tudásukat, tevékenységüket a lakosság felé is. Ebben nagy segítséget jelent, hogy évek óta a békéscsabai önkormányzat támogatásával Békéscsabán , a Szent István téren rendezhetjük meg május 1-jén.
– A 110 szervezet már magában nagyon sok tagot számlál, de a szélesebb közösséghez hozzátartoznak a tagok családjai, ismerősei is. Ilyen módon, áttételesen rengeteg civillel kerülhet valamilyen szinten kapcsolatba a szövetség.
– Igen, közvetve a tagszervezetek saját tagságát , illetve az ő közvetlen környezetét is beleszámítva egy nagyon magas számot kaphatunk. Ma már egyre inkább az online térben tartják egymással kapcsolatot az emberek, és itt nemcsak a fiatalabb korosztályra gondolok. A Szövetségnél is használjuk az on-line kapcsolattartás különböző csatornáit. Ugyanakkor látjuk, tudjuk, érezzük, hogy mennyire fontosak a rendszeres személyes találkozások, ezt továbbra is szeretnénk erősíteni: rendezvényeket, előadásokat szervezünk. Emellett segítjük a szervezetek abban, hogy értesüljenek egymás programjairól támogatva a szervezetek közötti együttműködést, összetartást.
– Tavaly te is bekerültél a Nemzeti Együttműködési Alap Társadalmi Felelősségvállalás Kollégiumába. Mit jelent ez, és ez milyen feladatokat ró rád?
– Már az nagyon megtisztelő volt, hogy a civil szervezetek engem indítottak jelöltként. A Nemzeti Együttműködési Alapnak öt, országosan működő kollégiuma van. Az öt kollégiumba három-három tagot civil szervezetek „küldhetnek”, mégpedig választás útján, a többi tagot a minisztériumok delegálják. A bekerülést komoly választás előzte meg mindegyik kollégiumnál országos szinten. A szervezetek nem szavazhattak automatikusan, hanem be kellett jelentkezniük elektorként. Ha ez sikeres volt, akkor kaptak szavazati jogot. Ez gyakorlatilag hasonló módon zajlott, mint egy pályázat beadása – adatlapot kellett kitölteni, be kellett szkennelni dokumentumokat stb. –, és miután befogadták a jelentkezéseket, akkor volt lehetőség arra, hogy vagy személyesen, vagy levélszavazat útján voksoljanak a civilek arra, akit szeretnének a kollégiumban látni. Békés megyében nagyon szép eredményt értünk el, a Társadalmi Felelősségvállalás Kollégiumába országosan a legtöbb szavazattal kerültem be, és jó érzés, hogy Kiss József is ott van Gyuláról mint választott civil tag, így egymást is erősítve, együtt tudjuk képviselni a megyei civileket.
A Nemzeti Együttműködési Alap minden évben működésre és szakmai programok megvalósítására ír ki pályázatot, ez nagyon fontos a szervezetek számára. A beérkező pályázatok alapján lényegében a kollégiumok döntenek a források odaítéléséről. Országos szinten rengeteg nagyon jó pályázat érkezik be, és mivel a források végesek, a jók közül a legjobbak tudnak részesülni a támogatásokból. Mi pedig igyekszünk a Békés vármegyei legjobbakra is ráirányítani a figyelmet.
– A közeljövőben milyen fontos szakmai események, teendők várnak még a szövetségre?
– Nagyon sok tervünk van. Az idei évben még 2 közösségfejlesztő programot szervezünk tagszervezeteinknek, valamint az önkénteseinknek. Szeptember végén-október elején egy kerékpártúrát szervezünk a Wenckheim kerépárút egy szakaszán. November 29-én megrendezzük az Ünnepi taggyűléssel egybekötött Civil Gálánkat a Szövetség 26. születésnapja alkalmából. Decemberben kézművesfoglalkozással készülünk az ünnepekre. A jövőre nézve pedig olyan programokat dolgozunk ki, amelyekkel a szervezetek szakmai munkáját erősíthetjük, illetve igyekszünk felkészíteni őket napjaink különböző kihívásaira is. Számos programot, témát jelölt meg a vezetőség ezekkel kapcsolatban. Mivel a szövetség normatív és egyéb állandó bevételi forrással nem rendelkezik, folyamatosan pályázunk, hogy működhessünk, segíthessünk. A megfelelő humánerőforrást, és amit szervezeti szinten meg tudunk tenni, azt mögé tesszük, de hogy mi mindent tudunk véghezvinni, ez jelentős mértékben függ a forrásoktól. Folyamatosan figyeljük a lehetőségeket, hiszen sok területen rendelkezünk tapasztalattal, referenciákkal.
– Két évtizedes példaértékű szakmai munkádért, a civilek önzetlen segítéséért kaptad meg augusztus 20-a alkalmából a Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetést. Hogyan értesültél a díjról, és milyen érzés volt azt átvenni?
– Már az megtisztelő és egyben hihetetlen volt számomra, amikor küldtek egy előzetes emailt arról, hogy ajánlást kaptam egy díjra, elfogadom-e, mert csak utána terjesztenek fel rá. Felhívták a figyelmet arra is, hogy ez az értesítő még csak az ajánlásról szól, nem jelenti automatikusan a kitüntetés odaítélését. Majd az átadás előtt néhány héttel jött egy másik levél, amelyben arról értesítettek, hogy a bizottság döntése alapján én is díjazott vagyok. A kitüntetést egy nagyon szép, állami ünnepségen vehettem át Budapesten, a Néprajzi Múzeumban, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől. Megható volt az egész, hiszen én valójában csak tettem és teszem a dolgom a mindennapokban. Az, hogy ezt a munkát elismerték, csak még jobban megerősítette: jó helyen, jó közösségben vagyok.
Abban, hogy ezt a díjat megkaphattam, nagyon nagy szerepe van annak a támogató közegnek, amely dolgozom. A szövetség vezetősége és a tagszervezetek is mindig maximálisan partnerek a munkában. Az elmúlt húsz év eredményei csakis a közös munka révén jöhettek létre, úgy érzem tehát, hogy ez a kitüntetés mindnyájunk helytállásának az elismerése is egyben.
Fotó forrása: Miniszterelnökség
