Scholtz papa kispolákkal gurult fel a fővárosba, most a lengyeleknél tárlatol

A megnyitóra takkra érkező Scholtz Endre kérdésemre elmondta: fiatalkorában sűrűn járt Zakopanéban, és miután egyszer csak elromlott a kispolszkija, azóta kevésbé. Majd egy pipacsvirágos munkát adott át Leszkó Malgorzatának, az egyesület és a békéscsabai lengyel önkormányzat elnökének, aki egyben a rendezvény háziasszonya is volt.

– A meghívóban az szerepel – ezt már Varga Tamás alpolgármester mondta köszöntőjében –, hogy nekem kell bemutatni a művészt… akkor nincs is feladatom, hiszen Scholtz Endrét mindenki ismeri Békéscsabán, mivel az elmúlt 52 év alatt (9 éves kora óta), mióta itt lakik, a neve fogalommá vált.

A Rózsa Ferenc Gimnáziumban többek között Mladonyiczky Béla szobrászművész volt a rajztanára, akit mesterének tekint, mint ahogy Takács Győző keramikusművészt és Cs. Pataj Mihály festőművészt is. Miután Szegeden lediplomázott, nemhogy taljánföldre, de még nem is a fővárosba cipelte vásznait, hanem ide, vissza, a drága kis Békéscsabánkra.

Még a Tisza-parti városban nevezték el Scholtz papa, a gesztus királynak, ugyanis papásan öltözködött: chicagói fekete teveszőr kabátban, nagy fekete kalapban és lila sálban járt-kelt mindenfelé; azonfelül különböző gesztusokat gyakorolt a lányok felé.

– Rendkívül termékeny alkotó – folytatta az alpolgármester –, az évek során több ezer képet festett. Hazánkban háromezer festménye található közintézményekben és magángyűjtőknél; Csabán körülbelül 1500 művét őrzik.

Továbbá számtalan hazai híres ember nappaliját díszíti egy-egy alkotása (például amikor Zorán felébred, egy eredeti Scholtz-dolgozatot pillanthat meg); illetve munkái amerikai, francia, német és osztrák magángyűjteményekben is helyet kaptak.

Galéria

Mi több, 1996-ban, amikor Bill Clinton, az akkori amerikai elnök hazánkba látogatott, Scholtz papa a jugoszláv békéért kifejtett tevékenységéért Clintonnak egy képet adományozott. (Stílszerűen akkor is egy kispolákkal gurult fel a fővárosba – hogy még kerekebb legyen a sztori.)

Hozzáfűzi, Scholtz Endre az alföldi stílus prominens képviselője. Élénk színei elkápráztatják a szemet; felejthetetlen hangulat árad. Hitvallása az objektív szépség keresése, megfogalmazása és ábrázolása. Továbbá a visszatérő témája a mediterrán világ, a tenger és a magyar Alföld. Ámbár a hegyekben nőtt fel, mégis jobban szereti a síkságot.

Végül Fodorné Marika, az egyesület alelnöke a magyar kultúra napja megünneplésének eredetéről beszélt.

(Egyszer, épp ’96-ban, le akartam cserélni a pasztell Trabant kombimat egy téglaszín kispolákra, amely egy kereskedésben állt; le is foglalóztam, talán öt rugóért, majd másnap, amikor elmentem megnézni a szerelőmmel, állandóan lefulladt, így maradt a Trabicsex.)