– A kamarai törvény 4 évente írja elő a tisztújítást, ami a közelmúltban zajlott a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál. Milyen tagozatokra és hogyan történt választás.
– A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara három tagozatból áll. 96 küldöttet választunk a különféle tagozatokból. A legnagyobb tagozat a kereskedelmi, ez 42 fős, az ipari tagozat 39, a kézműipari tagozat pedig 15 főből áll. A küldöttek jelölnek embereket a különböző tisztségekre, illetve választanak országos küldötteket, ellenőrző bizottságis és etikai bizottság tagokat. Az elnökségünk 34 fős az elnökkel, alelnökökkel együtt, tehát 29 főt kell a tisztségviselők mellett elnökségi tagként megválasztani, az etikai és ellenőrző bizottság pedig 7-7 fős. Ebből áll össze a kamara vezetése. Közel 19 ezer Békés megyei regisztrált, választásra jogosult vállalkozás van. A választhatóság szempontjából tisztségekre csak az önkéntes tagokból lehet választani, ami közel 600 fő. Aki részt akar venni a kamara vezetésében, munkájában, annak alapvetően önkéntes tagnak is lennie kell, nem csak regisztráltnak. Mivel 2016 szeptember elsején volt a legutóbbi választás, most augusztus 31-ig meg kellett tartanunk a következőt, bár a vírushelyzet miatt úgy tűnt, hogy halasztási lehetőség is lesz.
– Tartózkodás és ellenszavazat nélkül egyhangúlag választották meg önt elnöknek. Hogyan értékeli az elmúlt 4 évet, a 2016 és 2020 közötti időszakot?
– Egy mozgalmas, aktív időszakot zártunk. Úgy fogalmaztam, hogy egyre szélesebb körben tudtuk elérni, megszólítani a vállalkozókat. Erre különösen nagy szükségünk volt a veszélyhelyzet idején. Nagyon szoros együttműködés kellett ahhoz, hogy ismerjük a vállalkozók helyzetét, és tudjuk, melyik területen okoz nagyobb gondot a vírushelyzet. Volt olyan időszak, ahol csaknem leállt a gazdaság, szükségünk volt azokra a javaslatokra, amelyeket a vállalkozóktól kaptunk ahhoz, hogy ezt a kormányzat fele továbbítani tudjuk. A kormány ebben a tekintetben is együttműködő volt a kamarával, ahogy tíz éve mindig. Ennek megfelelően megállapodási háttérrel, széleskörű jogosítványokkal rendelkezünk, így valódi szolgáltató kamarává tudtunk átalakulni. Sokat javítottunk a kommunikáción, és az elmúlt 4 évben ennek nagy hasznát vettük. Ennélfogva aktívabb, sikeresebb 4 évet tudunk lezárni. Ebben az időszakban a kamarai működés feltételeinek változása nem volt annyira intenzív, mint az előző ciklusba. Hiszen emlékezzünk csak vissza, hogy a vállalkozók regisztrálását 2012-ben vezették be. Azóta kevésbé módosultak ezek a feltételek. Volt azért néhány változás, hiszen a békéltető testületek a fogyasztóvédelmi törvény 2019 változása kapcsán átalakultak. Nem a kamara mellett működnek most már ez évtől, hanem a kamarán belül. Ez személyi, tárgyi feltételek módosulását is jelentette. Voltak adatvédelmi változások, voltak a közbeszerzésben egyszerűsítések, hiszen elektronikus formában történik a közbeszerzés. Ezeket a módosításokat természetesen figyelembe kellett venni, ehhez alkalmazkodni kellett. Nagyon széleskörű a szakképzésben a kamara jogosítványa, és úgy gondolom, hogy a szakképzés területén most egy komoly átalakulás zajlik. Nagyon sok minden megváltozik, reményeink szerint pozitív irányba. Az átalakulás fogadtatása minden szakmai vita ellenére nagyon jó. Szeretném azt is kiemelni az elmúlt 4 évből, hogy kiemelten fontos a kamara számára a minőségi szakképzés. Ezért segítettük azokat a tanulói versenyeket országon belül és nemzetközileg is, amelyek megmérettetései a különféle szakmáknak. Örömmel mondhatom, hogy a Békés megyei szakmunkástanuló fiatalok nemzetközileg is nagyon jól szerepeltek az elmúlt 4 évben. 2018–ban volt Budapesten az Európa-bajnoksága ezeknek a szakmai versenyeknek, és ott is jól helytállt a magyar csapat, benne Békés megye jó néhány versenyzője is.
– A gazdaságvédelmi intézkedések részeként a kormány rugalmasabbá szeretné tenni a szakképzéseket. Mit takar ez?
– Eleve a feltételek is megváltoztak. Egy nagyon széleskörű OKJ-s szakmajegyzék alapján folyt az oktatás. Nem annyira áttekinthető, nem annyira koncentrált módon, hiszen több mint 760 szakmai besorolást nem lehetett igazándiból kezelni. Azzal, hogy kialakult az alapszakmák 176-os jegyzéke, áttekinthetőbbé vált minden. Tudjuk, melyik képzés 5 éves, melyik 3 éves. De ezeken belül természetesen rugalmas lehetőségek vannak a továbblépésre, továbbtanulásra. Jó alapot kaphatnak a diákok ahhoz is, hogy a felsőoktatásban folytassák a tanulmányaikat. Az nagyon jó fejlemény, hogy idén a technikumokba sokkal többen jelentkeztek, mint a szakképzésbe, és többen jelentkeztek, mint a gimnáziumokba. Sajnos csökken a tanulólétszám, így kevesebb diákon osztozik a szakképzés rendszere is. Az nagyon jó, hogy most történt elmozdulás, de még így is jelentős a tanulókiesés. Márpedig tanulókra szükségünk van, hiszen a szakképzett munkaerő nagyon hiányzik Magyarországon. Ha tovább akarunk lépni, ha komoly fejlődést akarunk a gazdaságban, ahhoz több, jobb szakmunkásra van szükség, ez lesz a kulcsa a továbbfejlődésnek.
– Mivel tudják motiválni a fiatalokat arra, hogy a szakképzésbe menjenek? Tudnak nekik támogatást nyújtani?
– Most egyszerűbb, áttekinthetőbb előremenetelben tud gondolkodni, aki a szakképzésbe jelentkezik. Megszűnnek a tanulószerződések, munkaviszony létesül úgymond a gyakorlati képzőhely és a tanuló között. Ami azt jelenti, hogy nem ösztöndíjat kap a diák, hanem munkabért. Reményeink szerint ez egyre komolyabb jelleget fog ölteni, ezt még most fogjuk kitanulni. A kamarának nagyon sok tanulószerződése a mi területünkön volt. Ez természetesen átalakul, az átmeneti időszak 2023-ig tart. Működik részben a régi rendszer, de az új rendszerre kell átállnunk. Úgy gondolom, a fiatalok ösztönözve lesznek, hogy szakmát válasszanak, hiszen emellett le tudnak érettségizni, ugyanúgy tovább tudnak tanulni. A tanulás körülményei is jobbak lesznek, hiszen folynak olyan felújítások, építkezések, amelyek a szakképzés feltételeit javítják. Egyébként az iskolák sokkal több jogosítványt kapnak, kaptak a pályaorientáció tekintetében is. Nemcsak az a fontos, hogy gyakorlati képzőhelyek alakuljanak ki, tehát hogy a duális képzés feltételei továbbra is fönnálljanak, hanem az is, hogy a tantermeken, az iskolákon belül is kapjanak egy nagyon komoly szakmai segítséget. Hiszen az idejük nagy részét a jövőben is az iskolákban töltik ezek a fiatalok. De nagyon fontos, hogy ott is legyen egyfajta gyakorlatorientált képzés, a munkahelyeken pedig valódi gyakorlati képzés folyjon, mestertanárok segítségével, és megfelelően felszerelt műhelykörülmények között. Ma már egyre nagyobb az igény mindenütt a digitális megoldásokra, robotizációra, ehhez pedig komoly szakértelem kell. Úgy gondolom, széleskörű lehetőségük lesz a fiataloknak arra, hogy a gyakorlatban és elméletben is mindenben képben legyenek.
– Ideért a járvány második hulláma, a vállalkozások tekintetében vagy az oktatásban ez mit jelenthet?
– Az elmúlt években egy nagyon sikeres gazdasági ciklust zártunk le. 2019-ben már komoly gazdasági teljesítményeket tudtunk fölmutatni, és komoly eredményeket értünk el a foglalkoztatásba is, hiszen 4,5 millió foglalkoztatott mellett csak 3,5% volt a munkanélküliség. Mindemellett tavaly 14%-al nőttek a beruházások. Ez afelé mutatott, hogy ha ez folytatódik, az komoly gazdasági felzárkózást jelent Magyarországnak. Ez azonban a koronavírus-helyzettel megtört. Kritikus időszakot élünk át, idén, a második negyedévben már komoly gazdasági visszaesésünk volt. A második hullám tekintetében születtek olyan korlátozó intézkedések – például a külföldiek korlátozott bejövetelét illetően – ami szintén egy újabb nehézséget jelent a turizmusnak, a hozzá kapcsolódó ágazatoknak, a vendéglátásnak, szállodaiparnak, de a rendezvényszervezéseknek, a kulturális szférának is. A kamara kezdettől fogva azon volt, hogy minél előbb felmérjük, mi várható a gazdaságban. Az említett második negyedévi visszaesés veszteségeit próbálta a kormány kompenzálni. Közismertek a foglalkoztatást javító, erősítő, vagy a foglalkoztatást megtartó intézkedések, a bértámogatások, járuléktámogatások, amelyek nagyon sok területre kihatottak. Most megint föl kell mérnünk a helyzetet. Bár a fertőzöttségi mutatók romlanak, a kormány olyan korlátozásokat vezet be, hogy ne álljon le a termelés, a kereskedelem, ne szűnjenek meg további munkahelyek. Szerintünk egyébként most minden ágazatot támogatni kell, célirányosan egy-egy olyan vállalkozást, amelynek a súlya, helyzete, jellege kiemelt fontosságú. Újrakezdjük tehát azt a párbeszédet, amelyben az adókönnyítésekkel, támogatásokkal, adminisztrációs könnyítéssel és a különféle működési akadályok elhárításával tudunk segíteni.
