Békés megye a gazdaságilag leszakadó megyék közé tartozik, ez a tendencia azonban a következő években fordulhat – fogalmazott a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Orosz Tivadar erről a szervezet gazdasági évnyitóján beszélt. A rendezvényen részt vett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, aki a migráció és a gazdaság kapcsolatáról beszélt.
Békés megye évek óta gazdaságilag leszakadó megyének számít országos tekintetben – emelte ki nyitóbeszédében az iparkamara megyei elnöke. Orosz Tivadar úgy fogalmazott: jelenleg az egyik legrosszabb tőkevonzatú megye Békés. Úgy tűnik azonban, hogy a helyzet az elkövetkező években fordul a gazdasági feltételek javulása miatt – tette hozzá. Ezt nem csak a jelenleg is zajló infrastrukturális fejlesztéseknek tulajdonította, hanem a megyébe érkező jelentős forrásoknak is.
Orosz Tivadar a szakképzéssel kapcsolatban elmondta: ebből a szempontból nem teljesít rosszul a megye, a fejlődéshez azonban elegendő számú gyakorlati képzőhelyre, megfelelő szakoktatásra, a diákság megfelelő létszámára van szükség. Fontos kritériumnak nevezte továbbá a munkaerő helybentartását is, ehhez azonban véleménye szerint megfelelő anyagi támogatás biztosítására van szükség.
Békéscsabán található a legtöbb vállalkozás a megyében
A rendezvényen mutatták be azt a kiadványt, amely a megye száz legnagyobb vállalkozását mutatja be és vázolja a térség gazdasági helyzetét.
A TOP 100 kiadványt Kovács Tamás, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Békés megyei Adó- és Vámigazgatóságának vezetője mutatta be. A főbb számokat ismertetve arra hívta fel a figyelmet, hogy 2017-ben nőtt az egyéni vállalkozások száma Békésben, a vállalkozások esetében emelkedtek a nettó árbevételek és a jegyzett tőke mutatói is javultak.
Az igazgató arra is kitért, hogy a teljes megyében 1,1, míg a TOP 100 vállalkozás esetében 8,4 százalékkal emelkedett a foglalkoztatottság mértéke. A legtöbb vállalkozás a békéscsabai, mögötte pedig a gyulai járásban van. Azt is megjegyezte, hogy a családi adókedvezmények jó hatással vannak a gazdaság beindításában.
Parragh László: Beláthatatlan költségei vannak a migránsok integrálásának
A migrációs válságnak a politikai mellett komoly gazdasági vonatkozásai vannak - fogalmazott a rendezvényen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László kifejtette: ma már nem csak az Európai Unión belüli és a kontinensen zajló népvándorlásról van szó, hanem egyre nagyobb problémát okoz az Észak-afrikai es Közel-keleti országokból beáramló embertömeg. Az elnök kitért arra is, hogy a migránsok integrációjának beláthatatlan költségei vannak.
– Kérdéses az, hogy kell-e nyelvet tanítani nekik, három évig szocializálni őket, lakást vásárolni vagy az egész családot egyesíteni kell. Ez olyan széles spektrumon mozog, amely levezethetetlen. Az látszik, hogy a jobb életkörülmények mozgatják ezt a kört – szögezte le az elnök.
Parragh László kitért arra, hogy a migrációs nyomás továbbra sem csökken és a világ minden pontját érinti, kiemelve, hogy a vízhiány komoly problémákat okoz majd a jövőben. Mint mondta, egyetlen reális megoldási lehetőséget lát: „mindenki oldja meg a problémáit a saját országában”.
Uniós támogatások nélkül nem lehet fejleszteni az országban
A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára az elmúlt időszak eredményeiről, valamint a 2014-2020 között tervezett gazdasági előrelépésekről tájékoztatott. Mint mondta: Magyarország fejlődése az Európai Uniós támogatások nélkül nem lehetséges.
Az uniós fejlesztések és azok lehívása pozitív hatással volt a GPD növekedésére, a tavalyi év végén 4 százalék volt, amely az unióban átlagon felülinek számít - hangsúlyozta Vitályos Eszter. A munkanélküliség tekintetében jelentős előrelépés történt 2010-hez képest, 2017-ben 3,8 százalék volt, szemben a 2010-es állapottal, amikor is ez az arány elérte a 11,4 százalékot - hangsúlyozta.
Az államtitkár felidézte, hogy a kormány fejlesztéspolitikai célkitűzése értelmében Magyarország a 2014-2020-as uniós költségvetési periódus minden pályázatát meghirdette 2017. március végéig. Az összes Terület- és Településfejlesztési Operatív programban, a teljes költségvetési keret 87 százalékát már odaítélték a sikeres pályázóknak. A kormány 2064 és 2700 milliárd forint közötti kifizetést tervezett tavaly év végéig, a 2488 milliárd forintos kifizetéssel ez is teljesült – tette hozzá.
Papp Ádám, Varga Diána
