Magyarország területének egyharmada természetközeli állapotban maradt meg. Hazánk 10 nemzeti parkja mintegy 300 hektár védett területtel rendelkezik, ezeknek a területeknek mintegy felén közel 2000 gazdálkodó végez mezőgazdálkodási munkát. A Földművelésügyi Minisztérium az általuk készített termékeket a Nemzeti Parki Termék védjegy programmal támogatja, utóbbihoz országjárás kapcsolódik. Ennek apropóján a földművelésügyi miniszter kedden Szarvasra látogatott.
Dévaványa mellett, a Körös-Maros Nemzeti Park területén mintegy 40 hektáron termelnek sörárpát. Ez az alapanyaga annak az ökológiai gazdálkodás szabályai alapján előállított sörnek, amellyel a fogyasztók közvetlenül is támogatják a hazai túzokvédelmet.
– Közösen gondolkodtunk a nemzeti park munkatársaival azon, hogy milyen nevet adjunk a sörnek, a védjegyes termékre szóló pályázatról is így értesültem. Az első főzés után döntöttem úgy, hogy pályázom, ami sikerült is, így megkaptuk ezt a védjegyet – mondta Bencsik Mihály, a Szarvasi Atta Kft. ügyvezetője.
A Nemzeti Parki Termék védjegyet népszerűsítő körút szarvasi állomásán egy helyi kistermelő két élelmiszere kapta meg a védjegyet, hiszen Krizsán Tibor foghagymás olajban pácolt főtt füstölt fürjtojása és a paradicsomos olajban pácolt főtt fürjtojása megfelelt a szigorú előírásoknak.
– A piacra jutás szempontjából gondoltam úgy, hogy pályázom a védjegyre, ezzel is népszerűsítve a helyi termelők munkáját – fogalmazott a behir.hu kérdésére Krizsán Tibor kistermelő, az Ezüst Fürjtanya vezetője.
Szürkemarhával és túzokkal erősít a Körös-Maros Nemzeti Park
A védjegyet hat évvel ezelőtt hozták létre – emlékeztetett a földművelésügyi miniszter. Fazekas Sándor hozzátette: az volt a céljuk, hogy fokozzák a természeti erőforrások védelmét, ugyanakkor segítsék a termelők helyben maradását, megélhetését, és növeljék a termékek megbecsülését, illetve piacot biztosítsanak számukra.
– Jelenleg közel 300 termelőnek közel 1000 terméke van a "védjegy körben". Mindegyik hagyományos, minőségi, kiemelkedő értéket képvisel és azt a szakmai, mesterségbeli tudást, amit gyakran évszázadok alatt halmoztak fel a családok generációról-generációra – emelte ki Fazekas Sándor.
A Körös-Maros Nemzeti Parknak 11 védjegyes terméke van, köztük például a 7 és fél ezer hektár bio-gyepen legelő, több mint 2000 szürkemarhából készült termékek, vagy például az úgy nevezett túzoksör. Tirják László szerint a védjegy segíthet a termelőknek népszerűsíteni a termékeiket.
– Az ágazatban érdekeltek is eljöttek a rendezvényre, hiszen étteremtulajdonosok és különböző éttermi szolgáltatók is megjelentek, de eljöttek azok a termelőink is, akik ma már nem csak minőségi, hanem sokszínű termékeket állítanak elő. A mai napot partnertalálkozónak is tekinthetjük – hangsúlyozta Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója.
Középpontban a helyi termelők
Szarvas polgármestere szerint a védjegy egyik legfontosabb jelentősége, hogy a környezet védelmét szem előtt tartva, a helyi erőforrásokat használva a helyi termelők megélhessenek.
– Ebből a földből élünk, amelyből jó terméket lehet termelni. Az itt termelt élelmiszerek egészséges környezetben termelődtek, hagyományos ízekben és hagyományos technikával. Ez a föld megélhetést, élelmiszert, egészséget ad, ezért fontos számunkra, hogy használjuk azt, ami adatott – mondta el Babák Mihály.
A szakemberek szerint egyre népszerűbbek a minőségi, helyi kézműves termékek. A nemzeti parkok területén előállított, szigorú szabályoknak megfelelő termékeknek a Földművelésügyi Minisztérium árusítási és reklám-lehetőséget biztosít.
