Az összefogásról, a lezárult és jövőbe néző fejlesztésekről, valamint intézkedésekről tartott összevont osztályértekezletet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Békés Megyei Kormányhivatal csütörtökön. Dr. Kulcsár László kiemelte, hogy rendkívül jó évet tudhat maga mögött a Békés megyei mezőgazdaság, és ehhez képest is javuló tendenciákkal készülnek a következő gazdasági évre.
Eseménydús volt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tavalyi éve – tájékoztatott dr. Kulcsár László. A Békés megyei elnök elmondta, hogy a kamarai ciklus lejártával újra választották a megyei tagokat. Az elnök azt is kiemelte, hogy 2017-ben a NAK 120 ezer támogatási kérelmet bírált el, valamint azt, hogy több, mint száz jogszabály módosítást kérvényezett a kamara, többek között az élelmiszertermékek áfacsökkentését is.
A Békés Megyei Kormányhivatal elkötelezett abban, hogy segítse az agráriumból élőket – fogalmazott dr. Rákóczi Attila. A megyei kormányhivatal főigazgatója hangsúlyozta, hogy 2018-tól megváltozott a támogatási ügyek kezelése országszerte a gyorsabb ügyintézés érdekében.
- Január elsejétől megint csak egy fontos változás történt, hiszen eddig régiós szinten kezelték a megyei szintű kérelmeket. Például eddig a Békés megyében vidékfejlesztési programból pályázatot benyújtó őstermelők, önkormányzatok, civil szervezetek, egyesületek vagy egyházak, illetve a mikrovállalkozások kérelmeit Csongrád megyében intézték. Január elsejétől azonban a Békés Megyei Kormányhivatal kezeli majd ezeket a kérelmeket - tájékoztatott a főigazgató.
A termelői együttműködések erősítése rendkívül fontos a hazai termékek forgalmazását tekintve – fogalmazott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos alelnöke.
- Ha értékesebb kultúrát tudunk teremteni, adott esetben az élelmiszeripar fejlesztésével, akkor nagyobb hozzáadott érték marad az ország határain belül. Ezek a mutatók mind fontosak a kormányzatnak a kiskereskedelmi láncok kiszolgálásán át egészen a nemzetgazdaság jövedelemtermelő képességéig. A kormányzat nem akar kiengedni egyetlen olyan forintot sem a gazdák jövedelméből, amit ő maguk is meg tudnának termelni - emelte ki ifj. Hubai Imre.
Az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár kiemelte, hogy rövidtávon kell javítani a termőföldek vízellátását, így a kamara az úgynevezett öntözésfejlesztési stratégia megalkotását tervezi. Ebben 43 ezer gazda véleményét kérik majd ki.
- Elkezdődhet az az érdemi munka, amelynek egyetlen célkitűzése van, hogy jelentősen növeljük a Magyarországon meglévő öntözött területek arányát. Ez évek, évtizedek óta egy nagyon komoly igény és egy nagyon komoly elmaradás, hiszen az uniós átlaghoz képest Magyarországon alacsonyabb az öntözött területek aránya az összterülethez hasonlítva - hangsúlyozta Kis Miklós Zsolt.
Az osztályértekezleten továbbá elhangzott az is, hogy a vidékfejlesztési program 1300 milliárd forintos támogatási keretösszegéből tavaly év végéig 87 százalékban hoztak döntést a gazdák kérelmeiről.
