Agrárfórumon értékelték az elmúlt évek teljesítményét és elemezték a közeljövő kihívásait az ágazat szereplői pénteken, Békéscsabán. A rendezvényen a földművelésügyi miniszter azt mondta: továbbra is kiállnak a gazdák támogatásáért, legyen szó belpolitikáról vagy uniós döntésekről.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Csabagyöngye Kulturális Központban megtartott eseményen az elmúlt nyolc év sikerei közé sorolta, hogy a kormány szövetségre lépett a gazdákkal. Mint mondta, az agrárium többet és jobb minőségben termelt elmúlt években, ezt mutatja az is, hogy 2010 óta egyharmadával nőtt az agrárexport.
A tárcavezető kiemelte, hogy a gazdák 223 milliárdot költöttek fejlesztésekre és 115 milliárd forintból vásároltak gépeket tavaly. Hangsúlyozta: összesen 106 milliárd forintból támogatták a gazdákat, enélkül nem lenne eredményes az ágazat. Fazekas Sándor arról is beszélt, hogy emelkedett a terület alapú támogatás összege, a hektáronkénti 70 ezer forintos segítséggel elérték az uniós átlagot. Arra is emlékeztetett, hogy a támogatások legnagyobb haszonélvezői a vásárlók, ezek nélkül ugyanis sokkal drágábban lehetne hozzájutni az élelmiszerekhez, rosszabb esetben Magyarország importra szorulna.
A miniszter nagypolitikai kérdésre váltva arról is beszélt, hogy megvédik a gazdák érdekeit az olyan ellenzéki kampányígéretekkel szemben, amelyek a földárveréseken, jogszerűen magyar családok kezébe került területeket elvennék, az agárszektort érintő, uniós támogatások csökkentésére vonatkozó javaslatról pedig azt mondta, hogy a migrációs kérdés miatt a hozzájárulások kifizetését nem lehet ahhoz kötni, hogy hazánk befogad-e menekülteket, vagy sem.
Leszögezte azt is, hogy Magyarország elkötelezett a GMO-mentes termékek előállítása mellett, kiemelte az áfacsökkentést, amely véleménye szerint hosszútávon hoz majd változást és fontosnak nevezte az ágazat fehérítését is.
A fórumot életre hívó Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei szervezetének elnöke már arról beszélt, hogy az 562 ezer hektár termőterülettel rendelkező megye továbbra is az ország éléskamrájának tekinthető. Kulcsár László a növénytermesztés mellett az állattenyésztés hangsúlyosságát emelte ki, emellett fontosnak nevezte a különböző gazda- és kamarai szervezetek megerősödését. Hangsúlyozta: évente több mint 40 milliárd forint agrártámogatás folyik be a megyébe, ennek tulajdonította a növekedési pálya erősödését. Véleménye szerint tovább kell fejleszteni az élelmiszerfeldolgozó ágazatot, ezentúl is szorgalmazzák az öntözési stratégia kidolgozását, az önkéntes termelői önszervezések kialakítását, a pályázati eljárások gyorsítását és a bürokráciacsökkentését, illetve az újabb áfa-csökkentéseket.
A rendezvényen felszólalt Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs központ főigazgatója, aki az informatika mezőgazdaságban betöltött szerepéről szólt, hangsúlyozva, hogy az elmúlt 150 évben nem zajlott akkora változás, mint ezekben az évtizedekben. Rákóczi Attila, a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatója pedig arról beszélt, hogy a hivatal stratégiai partnerként tekint a gazdákra, ennek erősítése érdekében pedig jelentős partnerségi és együttműködési megállapodásokat kötöttek a különböző szakmai szervezetekkel az elmúlt évben.
Herczeg Tamás, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje hangsúlyozta, Békés megyében 440 ezer hektárnyi földterületet művelnek meg, tehát közvetlen vagy közvetett módon lényegében minden család kapcsolatban áll az ágazattal.
Hanó Miklós elmondta, a CsabaPark, a kolbászfalu újabb fejlesztésével akkora és olyan minőségi infrastruktúrával ellátott terület jöhet létre, mely otthont adhat a kolbászfesztiválnak. A gasztroturizmust építjük ki, hiszen Békéscsabának az idegenforgalomban a vadászat mellett ez leginkább a vonzereje – hangsúlyozta Hanó Miklós. Az agrárszakember kitért arra, a legnagyobb mennyiségben Békés megyében a legjobb minőségűek a földek, tehát itt érdemes igazán öntözni. A beruházások a jelentős termésnövekedés és a termésbiztonság révén megtérülnek.
