– 1957-ben, Farkas Sándor elnökségéve 121 fővel alakult meg a szövetkezet – mondta Vígh Imre. – Először úgymond Ki mi tud? szerűen kezdődött el a munkavégzés: szinte kizárólag bedolgozói rendszerrel. Jó néhányan a padlásról hozták le a nagymama szövőszékét, és azon kezdtek dolgozni, illetve sokan az otthonról hozott hímzési formákat ismerték – többek között a békési szűcshímzést, amely a megyei értéktárba is bekerült.
Vígh Imre és Takács Péter – Fotó: Such Tamás / behir.hu
Majd 1959-ben, Farkas Sándor a Gyulai vár tövében tartott állatvásáron egy ló hátán meglátott egy nagyon szép székely szőnyeget (ezt megtekinthetjük a Gyulavári kastélyban). Az volt a cél, hogy azt a technikát és mintát ültessék át a gyártásaik közé, és így kezdődött el az első szőnyeg gyártása. A munkát még ugyanabban az évben lezsűrizték, és attól fogva használják a Gyulai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet nevet.
Azt követően átvették a székelyföldi, csíkvidéki, kalotaszegi mintákat is, amelyek nagyon keresettekké váltak. Mindig rímelve az aktuális divathoz nemcsak falvédőket, hanem párnákat, telefonalátéteket, hátizsákok is gyártottak.
– Idővel három iparművész is dolgozott folyamatosan a szövetkezetnél – tette hozzá –, a legtermékenyebb Kordováder János volt, aki mindig visszanyúlt a természethez. Többek között ilyen az Őz a természetben legelészik, illetve a busós faliszőnyege, amit sokan ördögnek néztek. (Később megtudtuk, az „ördög” sajnos nem eladó.)
Maga az „ördög” nem eladó – Fotó: Such Tamás / behir.hu
Az egyik leghíresebb alkotásuk az IKEA cég számára gyártott fehér faliszőnyeg volt, amit később az áruházlánc hazai üzletében is lehetett kapni (Takács Péter, a közösségi ház vezetőeje a tárlatnyitó után megjegyezte, a gyulai szövetkezet munkái 90 százalékban nyugat-európai piacra készült). Továbbá elmondta, csomózott szőnyeggyártásával is foglalkoztak, valamint Póka György és Meskó Anna festőművészek is terveztek szőnyeget.
– A szövetkezet hat évtizedes fennállása alatt mintegy 5000 dolgozót foglalkoztatott. A csúcsidőben 800-an is tevékenykedtek, ebből több százan otthonról, akik tulajdonképpen művészek voltak, hiszen akik ezeket a csodákat el tudja készíteni, azok bizony egytől-egyi művészek.
***
A tárlat 2025. január 30-ig, a közösségi házi nyitvatartási idejében látogatható.