Az emlékszobában a szövetkezet hat évtizedes munkájának termékeit állították ki. Az alkotóműhelynek a közel 60 éves fennállása alatt mintegy 5000 dolgozója volt. A 80-as években például számos Magyarországon és külföldön is elismert Ferenczy Noémi-díjas tervező, festő, művész alkotott a közösségben Gyulán és a környékén is. Ezek a művészek a korábbi több 100 éves paraszti kultúrának a hagyományait illetve motívumait vették át és azt építették bele az akkori lakásdíszítés elemei közé, mint például szőttes szőnyeg, hímzések, horgolások.
– Nagyon örültünk, hogy ez az emlékszoba megnyílhatott, hiszen a 22 évvel ezelőtti alapításunknak az örökségeink védelme, terjesztése a kultúrális értékek megőrzése volt az egyik fő célja, ezen belül a dél-alföldi régió művészeinek és alkotásaiknak a bemutatása. Ennek a célkitűzésnek megfelel ez a helyiség, ahol a gyulai háziipari illetve népművészeti szövetkezet alkotásai láthatóak – hangsúlyozta Ráki Zsolt, a Körös-Maros Vidékfejlesztési Alapítvány üzemeltetője.
Hozzátette: a többi terem néprajzi beágyazódást kínál ennek a tárlatnak, ugyanis a Gyulavári Kastély állandó kiállítása a békési szűcshímzést, a kalotaszegi írásos kézimunkát, valamint a kézzel szőtt gyapjú- és pamut szőnyegek világát is bemutatja. A gyűjtemény keresztmetszetet ad a történelmi Magyarország, Erdély, Székelyföld díszítő művészetéről, a „gyulai szőttes” történetéről, a szövési kultúra továbbfejlesztésével foglalkozó népi iparművészek munkájáról. Az emlékszoba és az állandó kiállítás a Gyulavári kastély nyitvatartási idejében látogatható.
