Nagy tervekkel és álmokkal kezdi az évet a Hatvanezer Fa Egyesület

2021. január 3. 16:15 | Hidvégi Dávid

A Hatvanezer Fa Egyesület mozgalmas évet zárt, ráadásul a klímaharcos mozgalom a kezdetektől fogva nagy népszerűségnek örvend egész Békés megyében. A 7.Tv Aktuális című magazinjában a további terveikről az egyesület elnökét, Ulbert Zoltánt, és az egyesület okleveles erdőmérnök tagját, Frankó Róbertet kérdezte Tóth Bianka műsorvezető.

 

– Az év vége a visszatekintésről, a számvetésről is szól. Elnökként kérem foglalja össze röviden az elmúlt év legkiemelkedőbb eseményeit.

Ulbert Zoltán: – Kilenc hektár erdőt telepítettünk, több, mint tízezer magoncot mentettünk, és összesen egy kilométernyi dűlőt fásítottunk. Mindemellett még ültettünk háromszáz városi fát. Röviden ennyi, de erre ráment egy egész évünk. 

 

– Eleinte fákat, újabban erdőt ültetnek. Frankó Róbert ezt erdőmérnökként koordinálja. Hogyan zajlik ez a folyamat?

Frankó Róbert: – A vetést megelőzi az előkészítő művelet, amikor feltérképezzük, hogy a termőhelynek melyik faállomány típus felelne meg legjobban. Ez szakvélemény alapján történik, majd elkészül egy kivitelezési terv. Az előkészítési folyamat után a vetést az ültetési és a vetési szezonban, október-november folyamán végezzük.

 

– Egyébként korábban is végeztek egy ilyen feladatokat vagy ez most újdonság?

F.R.: – Az egyesület már a 2019-ben munkálkodott egy mintaerdőn, mintaprojekten, kicsivel több mint 3,18 hektáron. Ahogyan az elnökünk is mondta, ezt 2020-ban sikerült meg háromszorozni. A következő években további növekedéssel számolunk és ami lényeges, hogy az elvetett erdők már 2021-ben látható formát öltenek.

 

– 2020-ban mekkora területet, pontosan hány hektárt vetettek be?

U.Z.: – Két területen összesen 9 hektárt vetettünk be. Mind a két terület a Kisréten helyezkedik el. A vetést Frankó Róbert szakmai támogatásával indítottuk el. Egyébként a békéscsabai lakosok közül 2-300 ember gyűjtött idevaló makkot. Ezekből, a kocsányostölgy makkokból lett bevetve a terület.

 

 

– Mennyi időt ölelt fel, hogy a közösséget bevonva makkot gyűjtsenek?

– Szeptemberben kezdtük el, de az október, a november és a december is alkalmas volt arra, hogy makkot szedjünk. 2020-ban nagyon rossz volt a termés, így minden időt kihasználtunk a makkszedésre. Ahol potyogott a makk, rögtön riasztottunk mindenkit és mentünk. A környékünkön a termés csak a negyede volt az előző évinek. A közösség a gyűjtésbe sok energiát fektetett bele, hiszen esőben, sárban, szélben és fagyban is segített. Nemcsak Békéscsabáról, hanem Muronyból és Mezőberényből is kaptunk gyönyörű szép makkocskákat. December 28-án pedig még kaptunk egy utolsó makkszállítmányt postán, amit majd szintén felhasználunk.

 

– Egy erdőben számos növénykultúra megtalálható, de mégis lehet-e egy ültetett erdő olyan, mint egy hagyományos?

F.R.: – Az a célunk, hogy elegyes és állékony faállományokat neveljünk. Mindennek megvannak a szakmai lépései és ötven évre megvannak azok a teendők is, amelyeket folyamatosan végre kell hajtani. A cél az, hogy egy olyan ökoszisztémát élvezzünk, ami állékony és képes fennmaradni. Folyamatosan elegyes fákat viszünk a tölgyesbe, illetve cserjéket is ültetünk azokba a szegélyekbe, ahol a fényviszonyok jobbak. Mindemellett a természet is gondoskodik a saját biodiverzitásának növekedéséről, amit figyelemmel követünk.

 

– Többnyire felajánlott területre vetnek makkot. Miért lehet előnyös egy gazdának, hogy földterületet adjon egy ilyen célra?

U.Z.: – Az első felajánlónk minden érdek nélkül ajánlotta fel a földterületét, ugyanis akkor született meg az első gyermeke, és úgy határozott, tartozik annyival a világnak, hogy felajánlja a földet. Egyébként vannak előnyei az erdősítésnek, akár még támogatást is lehet rá igényelni. Minden gazdának saját magának kell eldöntenie, hogy jó lesz-e neki az, ha ott hosszú távon erdő lesz. Ha egyszer erdő lesz egy szántóföldből, akkor az már nem visszafordítható. Amiben tudunk segítünk, például a szaporításban és a kerítés építésben is.

 

– Hogyan zajlik ez az erdősítési folyamat? Mit kell tenni ahhoz, hogy egy szántóföldből jogilag is erdő legyen?

F.R.: – Igyekszem leegyszerűsíteni. Tulajdonképpen, amikor a szaporítóanyag a földbe kerül, akkor jogilag már erdőről van szó. Az ingatlan-nyilvántartási hatóság felé el kell járni, hogy a művelési ága is erdő legyen. Az első lépés az, hogy a szaporítóanyag földbe kerülése után hivatalossá tesszük az erdőt. Ettől a pillanattól kezdve az erdőtörvény teljes mellszélességgel védi a területet.

 

– Mivel töltik a mindennapjaikat az egyesület tagjai? Sokszor lehet olvasni a közösségi oldalaikon, hogy „csinálás van”, mit takar ez a fogalom?

U.Z.: – A csinálás kifejezést a Poliák család vezette be, ők nagyon aktívak. Célunk, hogy ne csak virtuálisan, ne csak fotelből történjenek meg ezek a cselekedetek, hanem tényleg tegyünk valamit. Például december 28-án kimentünk több mint húszan a muronyi határba, és egykilométernyi dűlőn ültettünk hatvan darab nyárfát, de rengeteg makkot is elszórtunk. Így telnek a mindennapjaink, körülbelül negyven emberünk van, akik egész évben nagyon aktívak. Ez nemcsak egy munka, hanem egy közösség is már. Együtt építjük a természetet és ezt a jóságot is, amit csapatnak hívnak.

 

– Ahogyan említette egy egész csapat áll önök mögött, de mégis hogyan állnak össze egy-egy megmozdulás résztvevői?

U.Z.: – A terepen csodálatos dolgok szoktak történni, még a törékeny hölgyek is fantasztikus munkát végeznek egy kapával. Van, hogy egy nagyobb darab férfi térdre rogy mellettük. Van lány- és fiúcsapat, de mindig egyeztetünk. Tényleg vannak olyan munkák, amelyeket szét kell osztani, például, amikor kerítést építettünk, rengeteg oszlopot kellett letenni, így inkább a férfiak jöttek. Ahol meg kapálni kell, inkább a lányok jönnek, de vegyülünk.

 

– Mik a terveik 2021-re? Mennyire mertek nagyot álmodni?

U.Z.: – Nagy álmokban jók vagyunk, így már kinéz egy nagyjából tízhektáros föld. Olyan évünk még nem volt, amikor tíz hektárt vethettünk volna be, de most úgy néz ki, hogy lesz. Ezen kívül még vannak felajánlásaink, de ezeket még nem mondjuk ki. Mezőberény, Kamut, Murony és Békéscsaba önkormányzatával együttműködve elkezdtük a dűlőfásítást. Már kimértünk 3 kilométer dűlőt, amit újra szeretnénk fásítani és cserjésíteni. Szerintem ezt márciusig elérjük, de megyünk tovább, hiszen több tucatnyi dűlő van még. Van egy öregerdő projekt, illetve egy vizeserdő regenerálás. Terveink között szerepel Békéscsaba, de akár egész Békés megye vízönrendelkezésének a kialakítása, ami akár egy több évtizedes projekt is lehet.

F.R.: – A realitások talaján állva készítjük el az éves tervünket. Mindenképpen arra törekszünk, hogy az egyesület taglétszáma, aktív létszáma növekedjen és a teljesítmény is növekedjen. Békéscsaba erdőinek több százalékos növelése a cél. Ez több évtizedes projekt, de előre kell látnunk 30-50 évre. 2021-ben a 15-20 hektár a reális növekedés.

FEL