Mitykó György az orvoslás történetéről

Mitykó György közművelődési szakember, aki aki korábban biológusnak készült, rendszeresen lép a pódiumra orvostörténeti előadásaival, most is erről kérdeztük. Ismeretségünk révén a beszélgetésben tegeződünk. 

– Hogyan kapcsolódik a tudománytörténet a művészetekhez? 

– A fennmaradt első írásos emlékeink orvosi jellegű szövegek, melyek arról szólnak, hogyan lehet a különféle betegségeket meggyógyítani. A tudományos fejlődés a művészeket is megihlette, így meganyi műalkotás született az évszázadok folyamán, melyek neves orvosokról, új módszerekről és a társadalmi gondolkodás változásairól mesélnek. A tudomány és a művészet története ekképp kapcsolódik össze, melynek megismerése a humán és a reál ismeretekben való elmélyülést igényelve a felfedezés élményét nyújtja. Egykor biológusnak készülvén megtapasztaltam a tudománytörténet szépségét, s bár az élet más irányba vitt, a tudomány és annak gazadag históriája iránti rajongásom megmaradt. Felbecsülhetetlen értéknek tartom, hogy édes anyanyelvünkön olyan orvostörténész nagyságok írásait olvashatjuk, mint Antall József, Benedek István, de hogy a kortársakat is említsem, Kapronczay Károly, vagy Magyar László András.

– Van olyan szakirodalom, amit szívesen olvasol? 

– 1955 óta jelenik meg egyetlen magyar orvostörténeti szaklapként az Orvostörténeti Közlemények (Communicationes de Historia Artis Medicinae), melynek kötetei igazi kincsesbányák az érdeklődő ember számára. Nagyban hatott rám Simonyi Károly professzor könyve is, A fizika kultúrtörténete, mely a fizika eredményeit olyan időskálán helyezi el, ahol láthatjuk, mi történt egy adott felfedezés idején a zenében, az építészetben, vagyis a kultúra egyéb területein.

– A szakmád szorosan kapcsolódik a népműveléshez. Így ez is összefüggésben áll a tudományok iránti érdeklődéseddel? 

– A népművelés a tudomány eredményeinek elterjesztésére jött létre, majd a XIX. század elején új támaszává vált a művészet a romantika eredményeképp.  Az orvostörténeti ismeretterjesztésben a népművelés két alappillére, a tudomány és a művészet terjesztése találkozik, így talán nem tűnhet szentségtörésnek, ha egy népművelő kellő biológiai ismeret birtokában az orvoslás múltjának tanulmányozásával, s ismeretei továbbadásával foglalkozik.

– Mikor volt az első tudományos jellegű előadásod? 

– Az első előadásomat Herczeg Tamás országgyűlési képviselő felkérésére tartottam a Csabagyöngye Kulturális Központ Hipertónia és Szíves Klubjában, melyet további felkérések követtek, többek között a Békés Megyei Könyvtár , vagy a Békéscsabai Pedagógus Nyugdíjas Klub részéről, majd 2019-ben kapcsolatba kerültem a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat helyi szervezetével. Idén online formában zajlott a Magyar Tudomány Ünnepe, mely alkalomból két előadást is tarthattam a TIT-ben.

– Milyen témákban tartottál tudományos órát az érdeklődőknek? 

– A kuruzslás kultúrtörténete – Vakvágányok az orvoslásban címmel tartott eladásomon a kuruzslás törvényi szabályozásáról, vámpírbetegségekről, királyi érintésről, atomenergia-italról, no meg különféle mulatságos, avagy sosem működött terápiákról hallhatott a közönség. A Reformkori orvosok – Orvosi reformok című előadáson megemlékeztem a reformkor néhány orvos géniuszáról, illetve ismertettem néhány gondolatot és felfedezést, az orvoslás reformkort és neoabszolutizmust érintő időszakából. Hazafiságban és tenni akarásban reformkori orvosaink élen jártak, s a biztos megélhetést adó nyugat helyett gyakran a bizonytalanságot választották hazájuk felemeléséért. Tetteik irányt mutatnak a ma emberének. Schöpf-Merei Ágost például három kórházat is alapított, melyek közül az elsőt elvitte az ár, a másodikat - mely a világ negyedik gyermekkórháza volt - a vesztes szabadságharc miatt kellett elhagynia, majd emigrációba kényszerülvén Manchesterben alapított gyermekkórházat. Sosem adta fel terveit, s élete végéig igaz hazafi maradt.