1947 januárjában a Belügyminisztérium közleményben tudatta egy köztársaság-ellenes összeesküvés leleplezését. Az elkövetkező másfél hónapban sorra tartóztatták le a Független Kisgazdapárt képviselőit az összeesküvésben való részvétel gyanúja miatt. A fő cél a párt főtitkárának, Kovács Bélának az eltávolítása volt. Ő semmilyen együttműködésre sem volt hajlandó a kommunistákkal, és szóvá tette, hogy a magyar nép nem akar bolsevizmust. 1947. február 25-én a Belügyminisztérium Államvédelmi Osztálya kihallgatta Kovács Bélát az összeesküvéssel kapcsolatban. Távozóban a szovjet hatóságok szovjetellenes szervezkedésben való részvétel, kémkedés, valamint ellenkormány létrehozására irányuló törekvések miatt letartóztatták, majd a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évet töltött fogságban.
Az akció a megfélemlítést szolgálta, és előkészítette Nagy Ferenc miniszterelnök eltávolítását. A hatalom, az úgynevezett „trojka”, Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és Farkas Mihály kezébe került. A kommunisták a mögöttük álló szovjet hatóságok segítségével hozzákezdtek a hatalmuk és a sztálini diktatúra kiépítéséhez. 1947. augusztus 31-én tartották az úgynevezett „kékcédulás választásokat”, ahol a Magyar Kommunista Párt számos csalást követett el. Ugyan erőfeszítéseik ellenére sem sikerült túl magas szavazati arányt elérniük, a választók akarata dacára a Rákosi vezette MKP így is jelentős szerepet kapott az ország irányításában. Később a szociáldemokratákat beolvasztották a kommunista pártba, majd az 1948-ban tartott egyesülési kongresszuson létrejött az egységes munkáspárt, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP). A párt élére főtitkárnak Rákosi Mátyást választották. Az 1949-ben tartott választásokon csak a kommunista párt (MDP) indulhatott. Az országgyűlés elfogadta az új alkotmányt, amely kimondta, hogy Magyarország államformája népköztársaság, de mivel egypárti volt az Országgyűlés, így a hatalom gyakorlatilag a kommunista párté lett.
A kommunisták megkezdték a tisztogatást, felszámolták a polgári társadalom közösségeit, mint a Cserkészszövetséget, megindult a támadás az egyházak ellen. 1948 decemberében letartóztatták Mindszenty József esztergomi érseket. Az 1945-ben létrehozott titkosrendőrséget már korábban is a kommunisták irányították, ezt követően pedig még inkább a hatalom megszerzésének eszközéül használták. 1948-ban Államvédelmi Hatóságnak (ÁVH) nevezték el. Az MDP számára ellenségnek tartott személyekről az ÁVH feljegyzéseket készített, hamis vádakkal tartóztattak le embereket, majd a börtönben kínzásokkal csikarták ki a vádlottakból a „beismerő” vallomásokat.
Az ÁVH tevékenysége nyomán tízezrek kerültek börtönbe, bitófára vagy kényszermunkatáborba, a magyar gulágra, Recskre vagy akár a Szovjetunióba. Megkezdődött az államosítás, mintaként a szovjet gazdaságot véve alapul. Helyi szinten a létrehozott tanácsok biztosították a párt hatalmát. Kovács Béla elhurcolása miatt február 25-én – az Országgyűlés 2000. június 13-ai határozata alapján – a kommunista diktatúrák áldozatairól emlékezünk meg.
Forrainé Kovács Márta történész
A recski kőbánya
