A megemlékezés egy szentmisével kezdődött. 81 évvel ezelőtt a második világháborút követően elsősorban sváb származású polgárokat vittek el kényszermunkára a kollektív bűnösség elve alapján. A „kis munkának” nevezett elhurcolás sokak számára éveken át tartó, embertelen megpróbáltatást jelentett.
A tragédia emberi oldalára emlékezve a helyi német nemzetiségi önkormányzat elnöke is hangsúlyozta: az elhurcoltak többsége ártatlan civil volt. Szélné Rapport Erika kiemelte, hogy fontos az áldozatok emlékének megőrzése és a történelmi tanulságok továbbadása.

– 1945 januárjában több száz ártatlan ember, köztük asszonyok, férfiak hagyták el otthonukat, hogy málenkij robotra hurcolják el őket a Szovjetunióba. Ez a „kis munka” azonban sokak számára éveket jelentett, kegyetlen körülmények között, távol szeretteiktől – hangsúlyozta.
Szilágyi Sándor történész is megosztotta gondolatait az eseményen és hangsúlyozta: a málenkij robot nemcsak a magyarországi németség, hanem az egész magyarság közös történelmi traumája.
– A sebeket begyógyítani nem is lehet, sebbel biztosan nem, de ha a hegeket nem feledjük, akkor tudunk azért tenni, hogy akik ezt elszenvedték, azok méltóságteljesen tudják tovább élni az életüket, hogy az ő emlékük méltóságteljes maradjon és ilyen soha se történhessen – emelte ki.
A megemlékezés után a Németvárosi Szent József Templom mellett koszorúkat és virágokat helyeztek el az emlékoszlopnál.