Évek óta folyamatosan csökken az alma termőterülete Magyarországon: a KSH adatai szerint az évezred elején még több mint 43 ezer hektáron termesztett gyümölcsöt 2021-ben már csak alig több mint 25 ezer hektáron szüretelték. Azóta tovább romlott a helyzet. Ahogyan Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a SZON-nak elmondta, tavaly már csak 22,5 ezer hektáron termesztettek almát, idén pedig ez már csak 20-21 ezer hektár lesz.
Az elmúlt két évre jellemző aszályos időszak az elöregedett és zömében korszerűtlen technológiával felszerelt hazai almaültetvényeket különösen megviselte, ráadásul tavaly a hazai almatermő felület háromnegyedét adó északkeleti országrészben a virágzást megelőző napokban tapasztalt, erős lehűlések nagy csapást mértek a hazai almatermésre. A nyár végén a szakmaközi szervezet még 300-350 ezer tonnás termést prognosztizált, végül azonban ennél jóval kevesebbet 280 ezer tonnát szüreteltek. Ez az előző évi 520 ezer tonnás termésnél is jóval kevesebb, az utóbbi pedig az ország 600-650 ezer tonnás termelési potenciáljától marad el.
A tavaly őszi esőkkel ugyan egy hosszú ideje tartó aszályos állapotnak szakadt vége, a tél viszont enyhe és csapadékos volt, a tavasz pedig hűvös, ami korántsem volt optimális az almaültetvények számára. A fagy helyenként idén is komoly problémát okoz, de összességében kisebbek voltak a károk. Ezzel együtt ilyenkor még nem érdemes termésprognózissal előállni – tette hozzá.
A FruitVeB-elnök által elmondottakat erősítette meg a lapnak Lakatos Béla, a Tuzsér és Térsége Termelői Értékesítő Szövetkezet (TÉSZ) elnöke. A 350 hektáron almát termelő szövetkezetben a tavaszi fagyok okozta károk 10 százalékon belül maradtak. A hűvös tavasz azonban korlátozta a méhek mozgását, így a szokottnál gyengébben sikerült a beporzás. Ennek ellenére szerinte akár 50 százalékkal is meghaladhatja az idei termés mennyisége a tavalyit.
A termelési költségeik jócskán megnövekedtek, a csapadékos, párás időjárás komoly növényvédelmi problémákat hozott, a varasodás és a lisztharmat, valamint az almaféléket károsító molyok és a bimbólikasztó bogár ellen is intenzíven védekezniük kell. Az étkezési almánál már az ötödik-hatodik permetezésnél járnak.
Forrás: VG