Ma van az Alzheimer-kór világnapja

A Nemzetközi Alzheimer Társaság 1994-ben kezdeményezte az Egészségügyi Világszervezettel együttműködve, hogy szeptember 21-e az Alzheimer-kór világnapja legyen. Magyarországon 2002 óta szerveznek rendezvényeket ebben a témában. Az időseket érintő betegség súlyos szellemi leépüléshez vezet, amely komoly terheket jelent a társadalom számára is.

A világnapi események célja, hogy a társadalom minél szélesebb rétegének figyelmét felhívják a szellemi leépüléssel járó betegség veszélyeire, eloszlassák a köztudatban élő tévhiteket ezzel kapcsolatban, valamint társadalmi összefogást sürgessenek, ezzel is előmozdítva a betegségben szenvedők körülményeinek javítását.

A kórt az 1864-ben született bajor orvos és pszichiáter, Alois Alzheimer írta le először a múlt század elején, így róla nevezték el. Az Alzheimer-kór az időskor betegsége. A központi idegrendszert támadja: az agyban olyan fehérjelerakódások keletkeznek, amelyek – a feltételezések szerint – felfalják az agysejteket. Ennek a folyamatnak a következményeként először szellemi, majd testi leépülés következik be. Egy másik feltételezés szerint mindezt egy ingerületátvivő anyag (acetilkolin) hiánya okozza.

 

Gyógyíthatatlan

 

A betegség nem gyógyítható, a leépülést pedig nem lehet visszafordítani. Évek óta egyre nagyobb hangsúlyt kap a betegség korai diagnosztizálása, mert az időben elkezdett kezelésekkel lassítani lehet a kóros folyamatot.

A betegség kiváltó oka ma még ismeretlen, újabb kutatások szerint nagyrészt örökletes, genetikai tényezőkre vezethető vissza. Csiba László, a Magyar Neurológiai Társaság elnöke a Magyar Hírlap pénteki számában felhívta azokra a rizikófaktorokra a figyelmet, amelyek növelik a megbetegedés esélyeit: a magas vérnyomás, a fejtraumák, a rosszul kezelt cukorbaj, egyes nyugtatók, illetve az elhízás mind növelik a kór kockázatát.

 

Pár vizsgálattal felismerhető a baj

 

Az Alzheimer-kór csupán a leépülés egyik válfaja, a feledékenység egy másik betegséghez – többek között agydaganathoz, hormonzavarhoz, depresszióhoz vagy vitaminhiányhoz – társuló tünet is lehet.

Az Alzheimer-kór tünete a kezdeti szakaszban bizonyos tevékenységek zavara, például a telefon vagy a közlekedési eszközök használatára való képtelenség, a gyógyszerek összevissza szedése vagy az indokolatlan bevásárlások. Ezek mind-mind riasztó jelek lehetnek a családtagoknak és a környezetnek.

Ha az idősebb családtagoknál memóriazavart, az érdeklődés beszűkülését vagy a készségek gyengülését tapasztaljuk, a beteget ki kell vizsgálni. A beteg gyakran nem panaszkodik memóriazavarra, a változást a környezet észleli.

Egyszerű teszttel megállapítható, hogy valakinél valóban gyanakodhatunk-e Alzheimer-kórra. Kérjük meg, hogy rajzoljon le egy analóg órát, amelynek mutatói például fél tizenegyet vagy négy órát jeleznek. Ha nem sikerül, érdemes további vizsgálatokat kezdeményezni – javasolta Csiba László.

 

Megduplázódhat a betegek száma

 

Világszerte 50 millióra becsülik az időskori szellemi hanyatlás (demencia) előfordulását, de 30 éven belül százmillióra emelkedhet a betegek száma. A Nemzetközi Alzheimer Társaság évekkel ezelőtt indította útjára a Globális Alzheimer Chartát, amelyben felszólította a kormányokat arra, hogy kiemelt közegészségügyi és szociális ellátást biztosítsanak ennek a betegségnek és más eredetű demenciáknak.

 

Forrás: MTI, hirado.hu

 

Megosztás:

Címke: , , ,