Keresztyén szellemben, illetve keresztyén rálátással azt lehet mondani, hogy a legnagyobb ünnepünk a feltámadás ünnepe. A mai világban, amikor annyi gond, gyötrelem és fájdalom van körülöttünk, betegségek terhelnek minket és háborúk, akkor kimondottan jó azzal az üzenettel kezdeni a napot, a hetet, vagy bármilyen időszakot, hogy az Úristen valóban feltámadott. Ezért, illetve őmiatta van nekünk is lehetőségünk örülni, élni, s úgy állni a világhoz, a másik emberhez, hogy látszon rajtunk, mi örömmel és köszönettel, hálával fordulunk a Teremtőhöz – húzta alá az evangélikus lelkész.
Nehéz ma köszönetet mondani, hálát adni, mert az általános vélekedés az, hogy „én a saját erőmből megvalósítok, megvalósítottam valamit, én csináltam”. Ehhez képest a hitünk alapján azt tartjuk, hogy mi a saját erőnkből képtelenek vagyunk bármit is megtenni – fejezte ki, kiemelve: a saját erőnkből teljességgel lehetetlen elérni azt, amit Isten az ő kegyelméből és szeretetéből adott nekünk. Ezért lehet húsvétkor, minden vasárnap vagy éppen életünk minden napján hálát adni és minden nap örülni, örömmel fordulni a világ és Isten felé – ismertette.
– A húsvét egy olyan örömünnep, amit elfogadhatnak, illetve kiterjeszthetnek az emberek, a saját életükre is érvényessé tehetnek – mondta, aláhúzva: ha ilyenkor meg tudjuk élni, hogy Krisztus léte egy igazi ünnep, akkor ezt az örömet a hétköznapokba is el tudjuk vinni magunkkal.
