Az idei karácsonyi vásárról is vitáztak a helyi politikusok a békéscsabai képviselő-testület áprilisi ülésén.
Ha kíváncsi az előterjesztésekre teljes terjedelmükben, kattintson erre a linkre.
Meghitt szórakozás – Megújul a karácsonyi vásár?
A közgyűlés korábban felkérte Nagy Ferenc alpolgármestert, valamint a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és a Sportbizottság elnökét, hogy alakítsanak egy a karácsonyi vásárt újragondoló munkacsoportot, amelybe bevonták a Csabagyöngye Kulturális Központ, a Békéscsabai Jókai Színház, a Békéscsabai Napsugár Bábszínház, a Békés Megyei Könyvtár, a Munkácsy Mihály Múzeum vezetőjét, a Városmarketing és Gazdasági Kapcsolatok Csoport vezetőjét, valamint a vásár eddigi szervezőjét.
A tagok által kidolgozott karácsonyi vásáron a szórakoztató és a meghittebb elemek egyaránt helyet kapnak majd. A rendezvény inkább egy találkozási pont, közösségi tér lesz, mintsem egy vásár. A tervek szerint a főtér közepén áll a város karácsonyfája, a városháza előtt pedig a betlehemi installáció. Az egységes - árusítást, kiállítást szolgáló - faházak mellett, Mikulásház, szabadtéri melegedők, kisszínpad LED-fal háttérrel és különböző dekorációs elemek díszítik a teret. Az ünnepkörhöz illő zeneszolgáltatás mellett hétvégente 1-1 órás programok is várják a látogatókat.
A munkacsoport tagjai egyetértettek abban, hogy az idei vásáron helyet kell kapnia a kézműves, iparművészeti áruknak és hangsúlyosabbá kell tenni a helyi gasztronómiai értékek megjelenését is (pl. helyi kolbásztermelők, a Csabai Kolbászklub Egyesület, a CsabaPark stb.). A rendezvény-biztosítási és felügyeleti feladatok teljes körű ellátásával, továbbá a szórakoztató és játék elemeket felvonultató területrész kialakításával és üzemeltetésével külső vállalkozást célszerű megbízni olvasható az előterjesztésben.
Miklós Attila (MSZP) szerint a feladat az lett volna, hogy tudnak-e olyan pályázatot írni, amelyben a testület igényei érvényesülnek és egy vállalkozó ezt el is vállalja? A poltikus szerint erre nem került sor ebben a tervezetben.
Nagy Ferenc (független) hangsúlyozta, a munkacsoport feladata az volt, hogy egy tervezetet dolgozzon ki. Ez megtörtént, a szándéknyilatkozat viszont valóban nincsen a dokumentumhoz csatolva. Jelezte, hogy az intézmények a vásár megrendezését nem tudják vállalni, azonban ha a közgyűlés olyan döntést hoz, hogy igény van az intézmények közreműködésére, nem mondanak nemet. Az alpolgármester szerint valóban hiányzik a költségkalkuláció, de az csak konkrét tervek alapján lehetséges. Amennyiben ezt a tervet elfogadja a közgyűlés, akkor az intézmények részletesebb terv kidolgozásába kezdenek. Egy látványosabb karácsonyi vásár kialakítása pénzbe kerül, amit igény esetén a júniusi közgyűlésre ki is dolgoznak a munkacsoport tagjai - tájékoztatott Nagy Ferenc.
Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) a leírt irányelvekkel egyetért, azonban jelezte, hogy a forrás nincsen megjelölve a tevben. Hozzátette a költségvetés tervezésénél 0 forint volt beállítva a karácsonyi vásár megrendezésére. Ez egy fontos szempont, hiszen azt nem lehet elvárni az intézményektől, hogy decemberben olyan feladatot lássanak el, ami plusz munkaidő és költség, térítés nélkül. Szintén kérdés még a képviselő szerint, hogy egy vállalkozóval kívánja-e megrendeztetni ezt a programot vagy az intézményeknek kell felvállalnia a feladatot.
Takács Péter (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy akkor, amikor folyamatos támadás érte Frankó Attilát, mindenki megfeledkezett arról, hogy ő nem kapott támogatást a vásárra. A képviselő szintén a finanszírozás kérdését firtatta: ki lesz a kivitelező, milyen feltételekkel valósítja meg. Hozzátette, arra számított, hogy a tervezet ezekre a kérdésekre választ ad majd.
Nagy Ferenc szerint sok kérdésre ad választ a tervezet, azonban az intézmények a programjaik miatt a rendezvény lebonyolításában nem tudnak segíteni.
Fülöp Csaba (MSZP) is támogatta a koncepciót, kérte, hogy júniusban részletezzék még jobban a tervezetet. Ugyanakkor kérte, hogy a szerződéskötéseket még ne konkretizálják, mert ez a rész még bizonytalan.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) szerint sem egyértelmű, hogy a város egyedül vagy vállalkozó bevonásával csinálná meg a vásárt. Hozzátette: a jelenlegi vállalkozóra bármit lehet mondani, de három hétig fenntartja a programokat. Véleménye szerint nívósabbá tehető a vásár, ugyanakkor eddig erre nem fordítottak komolyabb összegeket, szerinte színvonalat is csak akkor lehet emelni, ha olyan vállalkozó kezében van a feladat, aki színvonalasan látja el munkáját.
Takács Péter (LMP) továbbra is amellett állt ki, hogy legyen gazdája az ügynek, aki összefogja az intézményeket, menet közben pedig kérdezni lehet tőle.
Szarvas Péter (független) korábbi véleményét hangzotatta, miszerint nem ide való az a hangulat, amely az elmúlt években jellemezte a vásárt, ezzel párhuzamosan úgy vélte, nagy a terület, többen is foglalkozhatnának a rendezvény lebonyolításával. Megjegyezte: a közművelődési intézmények vezetői az első megbeszéléseken még vonakodtak, de utóbb oldódott a hangulat.
Kaposi László (DK) egy végrehajtható pályázat kírása mellett érvelt, a kérdés inkább szerinte az, hogy milyen minőséget kapnak és mennyiért. Nagy Ferenc (független) úgy fogalmazott, nincs lefektetve az, hogy ki miért lesz felelős, ezért ezt kellene meghatározni, illetve azt, hogy mennyit szánnának a feladatra. A Frankó Produkciós Iroda, a Napsugár Bábszínház és a Jókai Színház már bizonyos feladatok lebonyolítására vállalkozott. A december 1-től december 31-éig tartó időszakra viszont feladatokat egy külső vállalkozónak kell kiadni. Ezt tisztázni kell, mert csak így lehet pályázatot kiírni, költségeket kidolgozni - emelte ki a képviselő.
Kocziha Tünde (Jobbik) pontosan ezért gondolja jónak ezt az előterjesztést, mert így részletesen lehet véleményt mondani a programról, annak hiányosságairól. Mint mondta, kiolvasható ebből az anyagból, hogy a lakosság igényeinek nem felelt meg a korábbi vásár. Ki kell írni pályázatot, meg kell tudnunk, van-e vállalkozó, aki hajlandó ezt a programot lebonyolítani - hangsúlyozta a politikus. A képviselő a korábbi vállalkozótól, a Frankó Produkciós Irodától sem zárkózik el, amennyiben az itt leírt igényeket tudja teljesíteni.
Kaposi László (DK) szerint a látványelemekből és az árusokból van a pénz, enélkül nincs bevétel. El kell dönteni, hogy mi a cél.
Takács Péter (LMP) szerint igény volt, csak pénz nem, ez most sem változott. “Pénz nélkül ezt nem fogjuk megúszni, csak így írhatunk ki pályázatot is” - jegyezte meg a képviselő. Továbbá fő felelőst is ki kell nevezni, anélkül nem működhet ez az ünnepi program - javasolta.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) is úgy véli, kell karácsonyi vásár. Ugyanakkor a politikus is egyetért abban, hogy pénz nélkül nem lehet rendezni semmit. Ezek az intézmények éppen most kértek státuszbővítést, vagyis jelenleg is túlterheltek, tette hozzá a politikus. Az egyházakat milyen formában tudnánk bevonni? Hiszen ez egy egyházi ünnep is - tette fel a kérdést a tanácsnok. Határozzunk meg egy forrást és hogy honnan, ez alapján dolgozza ki a bizottság, hogy mit tudna abból megvalósítani. Dr. Ferenczi Attila végül 10 millió forintra tett javaslatot.
Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy nulla forintból nagyon nehéz színvonalas karácsonyi vásárt rendezni, meg kell találni a legjobb megoldást.
Tarrné Stuber Éva, a pénzügyi osztály vezetője jelezte, hogy a költségvetési rendeletben külön előirányzat nem szerepelt a célra. A díszvilágítás kapcsán 3 millió, 3,5 millió forinttal kiegészül karácsonyi rendezvényhez kapcsolódó egyéb kiadások, vagyis 6,5 millió forint áll rendelkezésre a vásár megszervezésre.
Nagy Ferenc (független) jelezte, hogy a hétvégi programokat konszenzusként javasolták, de hétköznap, a LED-falon folyamatos műsorszolgáltatást vállaltak, emellett néhány számszaki kiegészítéssel élt.
Miklós Attila (MSZP) több kérdéses pont említése mellett nem érzi annyira stabilnak a költségvetést, hogy “csak úgy” oda adjanak 10 millió forintot a karácsonyi vásárral.
14 igen és 2 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadták, a teljes határozatot 6 igen, 1 nem és 9 tartózkodással nem fogadták el az előterjesztést.
Hol legyen a Kolbászfesztivál?
Terítéken a 2019-es Csabai Kolbászfesztivál. Az önkormányzat megkereste a rendezvény lebonyolításáért felelős Csabai Rendezvényszervező Kft. ügyvezetőjét, ugyanis a fesztivál jelenlegi helyszínén fontos beruházások indulnak el a Modern Városok Program részeként. Az előterjesztő hangsúlyozza: a CsabaPark épp azért épült, hogy majd itt tartsák meg a Kolbászfesztivált. Válasz eddig nem érkezett a megkeresésre, ugyanakkor tárgyalások zajlottak már ez ügyben.
14 igen, 1 tartózkodás mellett elfogadták az előterjesztést.
Választókerületi célelőirányzat: Szigorodó szabályok
Az utóbbi években visszatérő téma, hogy a képviselők hogyan és mire költhetik el az úgynevezett választókerületi célelőirányzatokat. Ez egy olyan fix alap, mely felett a körzetek egyéni képviselői diszponálnak, ugyanakkor a beérkező kérelmeket a polgármester jegyzi ellen. A kérdés akkor kapott nagyobb hangsúlyt, mikor 2016-ban a Demokratikus Koalíció önkormányzati képviselője ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a rendőrségen, mert úgy sejtette, hogy bizonyos összegek szabálytalanul lettek elköltve. A vizsgálat végül tavaly eredménytelenül zárult, ugyanis ezt a feltételezést nem lehetett bizonyítani. Ugyanakkor azóta többször felmerült, hogy szigorítani kellene a szabályozáson.
Ezt kívánja orvosolni ez az előterjesztés, melyben konkretizálják, hogy milyen kör részesülhet támogatásban. Az összeget közérdekű, lakossági igényekhez igazodó kisebb területfejlesztési, felújítási, beruházási, karbantartási, városüzemeltetési feladatok megvalósításához önkormányzati tulajdonú vagy közösségek igényeit szolgáló egyéb infrastrukturális elemekre, eszközökre lehet használni (társasházak, lakásszövetkezeti lakóközösségek esetén kizárólag a közös használatú részeket beleértve), valamint a város közösségéért, kulturális, művészeti, oktatási, vallási, közösségépítő, sportcélú fejlődéséért tevékenykedő civil szervezetek, intézmények által vagy közreműködésével lebonyolított közösségi rendezvények támogatásához, illetve közcélú tevékenységükhöz szükséges beszerzésekhez, valamint ezen szervezetek működéséhez. Mindezt a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell majd.
Kaposi László (DK) továbbra is aggályosnak tartja, hogy bárkinek bármilyen célból megítélhetnek forrást. Szerinte nincs annyi pénz, hogy mindenkinek jusson – jegyezte meg. Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) jelezte, hogy ez a szabályzat éppent ezt a kérdést válaszolja meg.
12 igen Kocziha Tünde tartózkodása, Szarvas Péter és Kaposi László nem szavazata mellett elfogadták a jelenlévők a szabályzatot.
Ki újítja fel a Ligeti Sori Óvodát és a Trefort utcai kollégiumot?
Ligeti Sori Óvoda és a Trefort utcai kollégium is megújulhat egy 2017-ben nyert Terület- és Településfejlesztési Operatív Programnak köszönhetően. A kivitelezésre négy cégtől érkezett ajánlat, azonban az ezekben felsorolt munkálatok költsége jóval meghaladja a rendelkezésre álló összeget, így az első közbeszerzési eljárás eredménytelen lett.
Tímár Ella (Fidesz-KDNP) elmondta, hogy szeretnék még több vállalkozó ajánlatát megnézni a pályázatra vonatkozóan.
15 igen szavazattal elfogadták az előterjesztést.
Még vizsgálják, ki legyen a kivitelező az új gyalogos- és kerékpárutak esetén
Az önkormányzat közbeszerzési eljárást folytatott le a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz kapcsolódó, a Szabolcs utcában, illetve az Ipari úton és a Tevan Andor utcában gyalogos- és kerékpárút építése, közvilágítás létesítése, csapadékvíz elvezetése kapcsán. A pályázatra három ajánlat érkezett, ebből kettő érvényes. Ezt a kettőt vizsgálja majd tovább a közbeszerzési bizottság.
14 igen szavazattal egyhangúlag elfogadták a képviselők.
Új vezetője van a Városgazdálkodási Kft.-nek
A Békéscsabai Városgazdálkodási Kft. ügyvezetője, Uhljár Erik februárban lemondott ügyvezetői tisztségéről, mivel kinevezték a Békéscsabai Szakképzési Centrum kancellárjává. Mivel a cég a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. törzsházához tartozik, ezért az ügyvezető megválasztása is a társaság hatáskörébe tartozik. Ennek nyomán a cég azt kéri, hogy a közgyűlés tegyen javaslatot a vezető személyére. Hadabás Ildikó megbízása 2021-ig szól, az előterjesztést 15 igennel fogadták el.
Mi legyen a vagyonkezelő elnökének prémiumával?
Bíró Csaba arról tájékoztatott, hogy érkezett egy megkeresés a bizottság felé arról, hogy az úszóversenyre való felkészülés miatt minél hamarabb használni szeretnék a sportolók a medencét. Kérdezte a vagyonkezelő zrt. elnökét, hogy ez mikor lehetséges? Illetve visszatért a képviselő a kutyafuttató kérdésre, amit az ülés előtt is feltett.
Kozma János a kutyafuttatóval kapcsolatban elmondta, hogy a helyszínnel volt probléma, ezért állt meg a pályázat folyamata. Az új helyszín keresése egyeztetés alatt van, amennyiben nem találnak másikat, akkor le kell mondani a pályázatról. Hozzátette, erről természetesen tájékoztatni fogják a lakosságot és a testületet is. A fürdővel kapcsolatban a vezérigazgató arról tájékoztatott, hogy a medencét először fel kell tölteni, vízmintát kell venni, ha mindent rendben találnak, akkor birtokba tudják venni a sportolók az Árpád fürdő medencéjét. Azonban a víz felmelegedése és az öltözők rendbetétele időt vesz igénybe - tette hozzá a vezérigazgató.
A polgármester hangsúlyozta, hogy a kutyafuttatók kérdésre mindenképpen vissza kell térni a következő közgyűlésen. Két tartózkodás és a polgármester nem szavazata mellett elfogadta a közgyűlés az egyébként a prémiumról szóló előterjesztést.
DAKK: "Fizessünk vagy ne fizessünk?"
Az önkormányzat 2017-ben nyilvános pályázatot írt ki a menetrend szerinti helyi autóbusz-közlekedési feladatok ellátására. A kiírást ajánlat hiányában a közgyűlés eredménytelennek nyilvánította. Így a feladatot továbbra is a DAKK Zrt. látja el. Azonban a megbízás két évre adható, ezért idén szükség van új nyilvános pályázat kiírására. Az összeállított hirdetmény 2018. augusztusában jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában.Az előterjesztést 15 igennel fogadták el.
Addig is a DAKK Zrt. az elmúlt három évre vonatkozó veszteségének megfizetését kéri az önkormányzattól, amely több mint 55 millió forintra rúg. Ennek teljes vagy részleges megfizetéséről vagy a további tárgyalásról döntöttek a képviselők. A polgármester a B változat elfogadását támogatta.
Miklós Attila (MSZP) nem értette, hogy a DAKK miért nem képviselteti magát a csabai közgyűlésen. Hangsúlyozta: szeretné, ha más is pályázna a közösségi közlekedés üzemeltetésére. Megjegyezte: 26 busz látja el a csabaiakat, amelyek elavultak, ehhez képest Szeged több új eszközt is kapott; felhozta a gumiabroncsok javításának túlárazását is. A szocialista képviselő azt sem értette, hogy a helyi költségeket Szegeden és Kecskeméten számolják el, de mivel ezt senki nem magyarázza el az okokat, így értetlenül áll a dolog előtt.
Takács Péter (LMP) kiszolgáltatottnak nevezte a város helyzetét, ígéretet korábban kaptak – ennek az ellenkezőjére. Jelezte: korábban az önkormányzat már végigment az uniós pályázaton, akkor nem volt rá jelentkező és kényszerből a jelenlegi szolgáltatót választották.
Szarvas Péter arra emlékeztetett, hogy év végéig szól a szerződés a szolgáltatásra, a vonatkozó jogszabályok szerint közzéteszik a feltételeket. Véleménye szerint nem egyszerű a helyzet, a tevékenység sem az, a DAKK pedig a teljes dél-alföldi régiót lefedi. A hírek szerint további integráció lesz a tömegközlekedés terén – tette hozzá a városvezető –, úgy tűnik, hogy további összevonásokra lehet számítani és egy nagy autóbusztársaság látja majd el a feladatot. Úgy vélte, a felelősség abban áll, hogy menetrendszerinti buszközlekedés nélkül nem működhet a város. Az “A” változat elismerné az elmúlt három éves veszteséget és részletfizetést kér, míg a “B” változat szerint a teljes veszteség csak egy részét vállalnák fel – tájékoztatott a polgármester.
Miklós Attila (MSZP) azt javasolta, hogy nézzék meg, mi kell ahhoz és mennyibe kerül, ha maga a város működteti a helyi közösségi közlekedést. Szarvas Péter (független) emlékeztetett, hogy többször felmerült már a kérdés, Debrecen, Kaposvár, Miskolc, Pécs és Tatabánya is maga működtet ilyen rendszert. A polgármester szerint ezt a lehetőséget is számba lehet venni, de a pályázatot mindenképpen ki kell írni.
A végső javaslat szerint a júniusi közgyűlésre el kell egy lehetséges saját céghez működési terv, a részletes kidolgozás pedig szeptemberre legyen ütemezve – Miklós Attila módosító indítványát 15 igennel fogadták el.
Kisebb jogértelmezési vita és szünet után az. I. A. változat nem kapott többséget, míg a B. változat 15 igennel egyhangú többséget kapott.
Épüljenek vagy ne épüljenek új, önkormányzati, szociális bérlakások?
Komoly problémát okozott a szociális és ifjúsági bérlakásállomány – ismerte a helyzetet dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP). A tanácsnok hangsúlyozta: az önkormányzat tulajdonában jelenleg 506 lakás van, ebből 161 szociális, 15 átmeneti, 70 ifjúsági. Jelezte: kevés a lakás, sem uniós, sem kormányzati, sem más forrás nem áll rendelkezésre az állomány bővítésére, holott előfordul, hogy egy lakásra 20-40-en jelentkeznek. Hozzátette: a javaslatban kidolgozták, hogy kinek milyen módon lehet kiadni a lakásokat. Javasolta, országos csatornákon keresztül keressenek befektetőt arra, hogy egy 20 lakásos épületet húzzanak fel.
Takács Péter (LMP) szerint ez az előterjesztés lehet az első lépcsője a probléma megoldásának, mint mondta, ezzel nincs vesztenivalója a városnak.
Szarvas Péter (független) szerint az előterjesztés túllép azon, hogy az önkormányzat akar-e, tud-e segíteni, a megoldásra tett javaslat számára nem elfogadható, részletesebb átgondolást igényel. A képviselők által benyújtott megoldás a polgármester szerint kísértetiesen hasonlít a csabai főiskolánál alkalmazott PPP konstrukcióra, e szerint egy vállalkozó megépítené az épületet, amelyet a város bérelne, majd a hitelkostrukció lejárta után a komplexum visszakerülne a tulajdonos kezébe, de nem az önkormányzatéba. Minden kockázat a városé – tette hozzá, ráfűzve: ezekről a megoldásokról senkinek nincs jó emléke, ezért mint mondta, ezt a megoldást el kellene kerülni.
Kaposi László (DK) üdvözölte a kezdeményezést, de mint mondta, inkább állami vonalon kellene szorgalmazni, az elgondolást drága megoldásnak nevezte. Úgy gondolja, a vállalkozók nem jelentkeznek majd tömegével a beruházásra.
Csicsely Ilona (Fidesz-KDNP) is el tudna képzelni egy állami pályázatot, de jelezte, ilyen nincs, tehát “abból kell főzni, ami van”. Az előrelépést szükségesnek nevezte, hozzáfűzve, hogy konkrét javaslatot rajtuk kívül még senki nem tett. Megjegyezte, hogy az ifjúsági garzonokat és a jaminai szociális bérlakásokat nem lehet átminősíteni, ugyanez a helyzet a bérlőkijelöléssel terhelt ingatlanokkal és a szolgálati lakásokkal is. Kiemelte azt is, hogy 10 millió forintból évente nem lehet fejleszteni a lakásállományt, hiszen csak egy tömb felújítása sokszor 12 millió forintba kerül. Jelezte, szívesen fogadják a módosító javaslatokat, arra kérte a többieket is, hogy gondolkodjanak együtt.
A polgármester szerint lehet egy altétel az, hogy magántőkét vonjanak be, beszélt az átcsoportosításokról és arról is, hogy a bővítés finanszírozása hogy lehet takarékosabb, de továbbra is kockázatosnak nevezte az elképzelést.
Miklós Attila (MSZP) szerint is szükség van a szociális bérlakásokra, több ponton egyetértett a polgármesterrel, ugyanakkor azt javasolta, hogy nyár elejére nézzék meg egyik és másik verziót is, amelyhez majd hozzá lehet szólni.
Takács Péter szerint nem 20, hanem 100 új szociális bérlakás kell, a munkaerőmobilitás mellett is érvelve kiállt az előterjesztés mellett. Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) megjegyezte, most több olyan megoldási lehetőséget is hallottak, amik az elmúlt években elő sem kerültek. Másik lehetőségként említette, hogy vegyenek fel 500 millió forint hitelt építkezésre, de hozzátette, ezt azért nem javasolta, mert nem akarták tovább terhelni a város költségvetését. Hangsúlyozta, hogy a befektetőnek is van kockázata, hiszen előfordulhat, hogy a lakó nem rendeltetésszerűen használja az ingatlant. Szarvas Péter közölte, a kérdés felvetése jogos, a megoldásra azonban több lehetőség is van.
Az előterjesztő dr. Ferenczi Attila végül azt kérte, vegyék le napirendről a kérdést és kezdődjön el a közös gondolkodás.
Létszámnövelés lesz több helyi intézményben
Az előterjesztés alapján a Csabagyöngye Kulturális Központ vezetősége egy karbantartó és egy közművelődési szakember felvételét kezdeményezné. A Jókai színházban öt díszletépítő, díszítő feladatokat ellátó szakemberre lenne szükség. Emellett a Békés Megyei Könyvtár egy fővel, míg a Munkácsy Mihály Múzeum egy reklám-marketing szakemberrel bővítené emberállományát.
Felvennék a harcot a hivatalnál szabálytalanul parkolókkal
Probléma merült fel a parkolók használatával kapcsolatban Békéscsabán. A polgármesteri hivatal, illetve a járási hivatal Szabadság téri épületénél vannak olyan parkolóhelyek, melyek csak engedéllyel használhatók, de a parkolókba más is beáll autójával – nem törődve a KRESZ táblákkal, az úttest felfestésével –, szabálytalanul. Mivel ez a terület nem számít közterületnek, a hatóságok a parkolás rendjét a KRESZ szabályai szerint nem jogosultak ellenőrizni. Az előterjesztő javaslata alapján a parkolóőrök mostantól ezt a területet is ellenőrizhetnék.
15 igennel fogadták el az előterjesztést.
Zárszámadás
Takács Péter (LMP) szerint az anyagból látszik, hogy az intézmények tavaly le nem hívott önkormányzati támogatása visszapótlásra kerülhet – idén ezeknek a megmaradt forrásoknak a 70-80 százalékát hívhatják le. A képviselő hozzátette: bár volt olyan év, hogy ez az összeg a maradvány 100 százaléka volt, ez mégis azt jelenti, hogy a város költségvetése stabil. Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) szerint is stabil volt a város tavalyi költségvetése, és ez azt mutatja, hogy jól tervezte meg a város a bevételeit is. Kiemelte: a helyi adóbevételek meghaladták a központi támogatás mértékét, ami véleménye szerint dicséretes. Emellett fontosnak tartotta, hogy meg tudták oldani az önkormányzati dolgozók béremelését. Továbbá kiemelte, hogy 2018. végére már 120 milliárd forint értékű a város vagyona, ami jelentősen növekedett tavaly.
Miklós Attila (MSZP) szerint a költségvetés úgy tudott csak teljesülni, hogy a közgyűlés mozgástere nullára csökkent, ami nem érdemel dicséretet. Úgy fogalmazott: az nem öröm, hogy a kötelező feladataikat el tudják látni, de az önként vállalt feladatokból idén is vissza kellett lépnie a városnak.
Nagy Ferenc (független) alpolgármester szerint is szép eredményeket mutat a 2018. évi zárszámadás. Kiemelte: 1224 alkalmazottat foglalkoztatott az önkormányzat úgy, hogy a béremelést is biztosítani tudták. A beruházások jelentős mértékben növekedtek. A lehívott 16 milliárd forintos forrásból már tavaly 6,7 milliárd forint értékben készültek el fejlesztések, a fennmaradóak pedig jelenleg is zajlanak. Hozzátette: a város forrásai biztonságban vannak, le vannak kötve állampapírokba, valamint a kincstárban vannak elhelyezve, megjegyezve, hogy soha nem volt likviditási problémája a városnak.
Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) megköszönte a városhoz tartozó intézményeknek, hogy jól gazdálkodtak, hiszen véleménye szerint e nélkül nem lett volna tartható a 2018. évi költségvetése a városnak. Példaként említette, hogy a Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény is 120 millió forinttal több bevételt teljesített, mint amit terveztek.
Szarvas Péter (független) polgármester szerint megfelet a város költségvetése az előzetes terveknek. Mint mondta: az önkormányzati intézmények alapvetően nem bőségben, hanem a józan gazdálkodással látták el a feladataikat. A polgármester továbbá kiemelte: a TOP és az MVP fejlesztések lendületesen haladtak előre tavaly, és idén is hasonló fejlesztések várhatóak, hiszen sok esetben már láthatóan előre haladnak majd a munkálatok, például a Munkácsy-negyed vagy a sportinfrastruktúra fejlesztések kapcsán. Ezek véleménye szerint fontos beruházások, ahhoz, hogy a lakosság lélekszáma növekedjen Békéscsabán.
Takács Péter (LMP) a beruházások kapcsán elmondta, hogy továbbra is fontosnak tartja azt a kérdést, hogy hogyan tudja majd a beruházások fenntartását finanszírozni a város.
Szarvas Péter (független) polgármester szerint szükség van a fejlesztésekre, mert ez elvárás egy ekkora európai város felé, mint Békéscsaba, ha itt akarja tartani az embereket, sőt, szeretné ide vonzani a lakosságot. Mint mondta: ehhez szükség lesz azokra a munkahelyekre is, amelyek fokozatosan érkeznek a városba, ebben jelentősen segít a M44-es gyorsforgalmi út decemberre esedékes átadása is.
Miklós Attila (MSZP) ismét felhívta a grémium figyelmét arra, hogy éppen a fenntartás miatt jó lenne, ha a közgyűlés is látná a beruházások fenntartásával kapcsolatos tervezett számokat, mert néhány év múlva ezeket az összegeket ki kell majd gazdálkodnia a városnak.
Szarvas Péter (független) úgy fogalmazott: előtte egy modern 60-70 ezres város képe lebeg, amely elképzelhetetlen kerékpárút, sportlétesítmények és kultúra nélkül. Szerinte az ipari parkba letelepedő vállalatok iparűzési adójából származó bevételek, és az energetika fejlesztéseknek köszönhetően megmaradt források elegendőek lesznek a most készülő létesítmények fenntartására.
Takács Péter (LMP) szerint nincs olyan képviselő, aki ne hinne abban, hogy fejlődhet a város, de azt elmondta, hogy Békéscsaba lakosságszáma inkább csökkent, a városfejlesztési kft. munkáját is kiemelte, amiért számos fejlesztés lebonyolítását elvégzi. A felelős döntésekhez szerinte megalapozott lenne a beruházásokat úgy tervezni, hogy a fenntartás esetében a számok alapján tudjanak dönteni nem csak a fejlesztésről, hanem a városra rótt pénzügyi terhekről is.
Szarvas Péter (független) tájékoztatta a testület tagjait arról, hogy jelenleg zajlik a fejlesztések tervezése, és csak ez után lehetnek meg későbbi fenntartásra vonatkozó pontos számok. Amikor ezeket a számításokat elvégzik, akkor bemutatják azt a testületnek.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) úgy fogalmazott: nem lehet mindent csak racionálisan átszámolni, azt például nem, hogy olyan szolgáltatásokat biztosítson a város, amelyek az ország fejlettebb területein is biztosítanak a lakosoknak. A gyorsforgalmi útnak köszönhetően már 4-5 üzem érkezett a városba, így szerinte nagyobb sanszot kap Békéscsaba arra, hogy nagyobb fejlesztések is ideérkezzenek. Mint mondta: Békéscsaba biciklis város, ezért fontosak a kerékpárút beruházások, egy hátránya ezeknek biztos van, az, hogy kevesebben járnak busszal, így szerinte jelen formában nem rentábilis a buszközlekedés fenntartásan. Idén már a CsabaParkban lesz a Kolbászfesztivál, amit könnyebb lett kerékpárral megközelíteni. Az alpolgármester úgy összegezte gondolatait, hogy ezeket a fejlesztéseket megítélték számukra, és a város számára pozitívak lesznek, ezért kár lenne őket kihagyni.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) úgy véli: egy felelős képviselő valóban gondolkodik arról, hogy egy adott beruházás hogyan valósulhat meg, és azt a későbbiekben hogyan tudja majd fenntartani a város. Ugyanakkor hangsúlyozta: a fideszes többség stabilan támogatja a város fejlődését úgy, hogy adott esetben a független polgármester által előterjesztett költségvetést elfogadja. Emellett kitért arra, hogy a pénzügyi osztály szakemberei folyamatosan elemzik a város adóbevételeit, de még így sem tudják azt pontosan előre megbecsülni. A közgyűlés a vagyoni bevételeket tudják nagyjából előre tervezni, még akkor is, ha tavaly ez a bevétel nem teljesül 100 százalékosan. A polgármester elképzelésére reagálva elmondta: a lakosságszám csökken és az országban az egyik a legnagyobb munkanélküliségi ráta Békés megyében van, de kormány kifejezett szándéka az ipar idetelepítése, ami ezen segíthet. Itt kiemelte: jelentős esemény volt az, amikor néhány napja a Siemens adott át egy tanműhelyet a Békéscsabai Szakképzési Centrumban. A sportlétesítmények üzemeltetésével kapcsolatban elmondta: benne is kétségeket vet fel az, hogy nem ismerik a pontos fenntartási költségeket, de szerinte a zárszámadás tükrében a város pénzügyi szakértői jól becsülték meg eddig is a város lehetőségeit.
12 igennel és 4 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést.
10:10
Idén több mint 400 gyermek kezdi el óvodás éveit Békéscsabán
A köznevelési törvény értelmében azok a gyerekek, akik augusztus 31-éig betöltik harmadik életévüket, legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson kell részt venniük.
A békéscsabai önkormányzati óvodákban az 2019/2020-as nevelési évre 394 - eddig még óvodába nem járó - gyermek jelentkezett. Ezen felül 24 kisgyermek az Országos Szlovák Önkormányzat, 19 apróság pedig az evangélikus egyház által fenntartott óvodába nyer felvételt, így velük együtt Békéscsabán összesen 437 gyermek kezd szeptemberben valamelyik intézményben.
Jelenleg 72 csoportban folyik az óvodai nevelés, ez átlag 24 fős csoportlétszámot jelent.
16 igennel egyhangúlag elfogadták az előterjesztést
9:57
Iparkamara: Szépek a tanulói eredmények, de szakmunkáshiány van
A testület a márciusi ülésen már több, oktatással kapcsolatos beszámolót ismert meg, ezúttal – a városi oktatási kerekasztal tagjaként – a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara részletezi a szakképzés terén ellátott feladatait a tavalyi évre vetítve.
Mint írják, a kamara egyéb feladatai mellett ellátja a szakképzésről, illetve a felnőttoktatásról szóló törvényben foglalt kötelezettségeit, fontos szerepet kíván betölteni Békéscsaba életében, szoros kapcsolatot ápol a gazdasági szereplőkkel.
A szervezet egyrészt tanulószerződéses tanácsadói hálózatot (2018-ban a kamarának több mint 1800 tanulószerződése volt) és a szintvizsgákat rendszetét működteti, ellenőrzi a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzéseket, foglalkozik szakmai vizsgadelegálással, országos versenyek megyei fordulóit, valamint mesterképzéseket szervez, illetve ellátja a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok működéséhez kapcsolódó feladatokat.
Vozár Márton, a megyei iparkamara alelnöke jelezte: közös a feladat abban, hogy a gazdaság igényeit kiszolgálják a jó szakképzéssel. Kiemelte, hogy szakmunkás-hiánnyal küzdenek, emiatt alaposan át kell gondolni a képzéseket, hiszen a jövőben mind a digitalizáció, mind a robotizáció nagy hangsúlyt kap. Egyúttal támogatást kért ahhoz, hogy a jelenlegi problémákat meg tudják oldani.
Takács Péter (LMP) is utóbbihoz csatlakozva kiemelte: az anyag nem rejtegeti a problémákat, ezek közt szerepel, hogy 5-ből 3 tanműhely üres, a felnőttképzésben kevésbé kíván részt venni a szakképző iskolák, általános probléma, hogy a szakképző iskolák nem szolgáltatnak adatot - ezt viszont nagyon fontosnak nevezte.
Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) jelezte, hogy az iparkamarát képviselők mindig részt vesznek az oktatási kerekasztal ülésein, az együttműködést jónak tartja. Vozár Mártonhoz csatlakozva hangsúlyozta, hogy az iparkamarának is alkalmazkodnia kell a modernizációhoz, majd gratulált ahhoz a munkához, melyet a duális- és szakképzésben végeztek el.
Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) visszautalt az előző ülésre, mikor a szakképzési centrum számolt be a szakképzésről. Kiemelte: fontos, hogy a diákok olyan eszközökkel tanuljanak, amelyek majd a versenyképes munkavállalásban segítik őket később.
A szakképzést lassan hetente alakítják át – replikázott Miklós Attila (MSZP), hozzáfűzve, hogy ehhez nem csak az országos, de a helyi rendszernek is alkalmazkodnia kell. Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) ezt túlzásnak vélte, szerinte a szakképzés úgy jó, ahogy van, a 15 évvel ezelőtti képzési forma “ruháját” nem kellene visszahúzni. Úgy vélte, hogy mindig van egy aktuális hívószó, amely mindig változik, és amelynek mindig eleget kell tennie az aktuális trendeknek. Úgy vélte, ha ez a rendszer nem működne jól, akkor a csabai diákok nem szerepelnének ilyen jól az országos versenyeken. A szocialista képviselő rámutatott, hogy 2020-tól ismét változik a rendszer, amit nem a trendeknek, hanem a kormány kénye szerint változtatnak. Paláncz György (Fidesz-KDNP) is csatlakozott ahhoz a gondolathoz, mely szerint a piaci igényekhez kell alkalmazkodni. A folyamatosság mellett érvelve kiemelte, már másképp gondolkodnak a gyerekek, mint néhány éve, ezért hozzájuk is kell igazítani a képzéseket. A pályakövetéssel kapcsolatban azt mondta, néhány évig még lehet a diákok pályáját követni, de azt követően már nem, hiszen nehéz őket arra motiválni, hogy adatot szolgáltassanak.
A képviselők a beszámolót 15 igen és 1 tartózkodás mellett fogadták el.
9:40
Mi lesz a csabai kórházzal?
Miklós Attila (MSZP) a díszteremben megjelent országgyűlési képviselőhöz intézett kérdéseket: úgy tudni, hogy 13 kórházban neveztek ki nemrég pénzügyi felügyelőt, ez Békéscsabára is igaz? Felmerült-e, hogy pályázatot írnak ki a kórház vezetői posztjára? Mit kezdenek a központi kórház adósságával? – sorolta kérdéseit az ellenzéki politikus.
Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő jelezte, hogy az illetékes államtitkárt már felkeresték Kovács József országgyűlési képviselővel. Mint mondta, már akkor hiánnyal indult a rendszer, mikor a két kórház – a gyulai és a csabai – egyesült azon vannak, hogy ezen enyhítsenek. A következő ülésre ígért bővebb beszámolót.
Takács Péter (LMP) jelezte, hogy egy legutóbbi bizottsági ülésen megjelent a kórház főigazgatója, ezt meg lehetne tenni a közgyűlésen is. A képviselő megjegyezte: az önkormányzat jó gazdája volt az intézménynek addig, míg államosították azt.
Szarvas Péter (független) szerint ez a tájékoztatás májusra várható, de a főigazgató egyébként is minden évben megjelenik és válaszol a kérdésekre. Miklós Attila (MSZP) úgy emlékszik, hogy ez eddig csak egyszer történt meg.
Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy ez az anyagi probléma nem újkeletű, amelyet évek alatt sem sikerült felszámolni. Jelezte, a gyulai kórház jóval nagyobb a csabainál, ezért hiánya is nagyobb, hozzátéve: az összeolvadással az ország negyedik legnagyobb egészségügyi intézményévé vált, ezért tűnik nagyobbnak a hiány is. Megjegyezte azt is, hogy a komplexum több gyógyászati területen is élen jár.
Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes szerint csak az integrációval tudott a kórház olan pályázatokon indulni, amelyeket végül meg is nyert.
9:20
Napirend előtt – Békéscsaba 1000 eurót ad a Notre-Dame rekonstrukciójához
Napirend előtt dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) azt kérte, hogy a közgyűlés fejezze ki szolidaritását a párizsi Notre-Dame leégése miatt a francia néppel és nyújtsanak 1000 eurós segítséget a kereszténység egyik szimbólumának rekonstrukciójához. Szarvas Péter (független) polgármester szerint a friss hírek alapján lehetőség van a katedrális teljes felújítására és nem tartja elképzelhetetlennek az anyagi támogatást sem. Kutyej Pál (Fidesz-KDNP) csatlakozva a témához megjegyezte, a párizsiak kicsit abban a helyzetben vannak most, mint a csabaiak régen, az evangélikus nagytemplom felújításánál. Jelezte, hogy a NÉKE bizottság ülésén is tárgyalták a kérdést, és mivel rossz anyagi helyzetben van az önkormányzat, inkább célszerű lenne, ha a következő években segítsenek, hiszen a rekonstrukció úgyis évekig húzódik még. A jelképes összeg mellett ennek ellenére is kiállt. Ehhez a gondolathoz csatlakozott Takács Péter (LMP), egyúttal javasolta, hogy az általános tartalék terhére különítsenek el forrást. Szarvas Péter a részvétnyilvánítás mellett 100 ezer forint támogatásra tett javaslatot. Kaposi László (DK) szerint meg kellene várni az állami reakciót, a kezdeményezéshez a lakosság is csatlakozhatna, ezért gyűjtés indítását javasolta.
A képviselők 16 igennel szavazták meg dr. Ferenczi Attila javaslatát, míg Kaposi László javaslatát nem fogadták el, majd Kocziha Tünde javaslatát, mely szerint azok a békéscsabaiak, akik szeretnének adakozni, a rendelkezésre álló adakozási felületen tegyék mindezt. 12 igen és 2 tartózkodás mellett fogadták el a javaslatot.
Az egyik ilyen adománygyűjtő oldal erre a linkre kattintva érhető el.
Vágvölgyi Busi Nóra, Varga Diána, Zámbori Eszter
