Leginkább gazdasági témák szerepeltek 2017 utolsó békéscsabai közgyűlésének témái között. Körvonalazódott például az, milyen lesz a jövő évi költségvetés, szó volt a vállalkozástámogatási program aktualizálásáról, pályázati kiegészítésről, de a témák közt szerepelt a Fürjesi elkerülő út terveztetésének állása, a helyi közösségi közlekedés kérdése és az, milyen tevékenységet lát el 2018-ban a városgazdálkodási társaság.
Tovább módosul az idei költségvetés
Ismét növekszik a költségvetés főösszege, amely 674,3 millió forinttal emelkedik, vagyis jelenleg 32,2 milliárd forinton áll. Ez az összeg tartalmazza a tavalyi maradvánnyal növelt költségvetési előirányzatokat és az igei első háromnegyed év előirányzat-változásait. A rendeletmódosítás tartalmazza a többletbevételeket, a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításokat, intézményi saját hatáskörű előirányzat-módosításokat, az intézmények költségvetési támogatásait érintő előirányzat-átcsoportosításokat is.
Az önkormányzat központi alrendszereiből 44,7 millió forintos többlet folyt be.
A köznevelésre 6,5, a szociális és gyermekjóléti feladatokra közel 20, a kulturális feladatok támogatására majdnem 9 millió forinttal több támogatás jut. Ezzel párhuzamosan 2,2 millió forinttal csökken az önkormányzat működési célú támogatásának előirányzata az államháztartáson belül, míg a költségvetési szerveknél 13,1 millió forinttal emelkedik.
A felhalmozási célú támogatások előirányzata az önkormányzatnál 608 millió forinttal nő. Az intézmények bevétele 5,6 millió forinttal nő, amely főleg a jegyértékesítésből, rendezvényszervezésből folyt be. A működési bevételek közel 4 millió forinttal jelentenek nagyobb összeget, ezek főként a parkolásból és a munkahelyteremtő támogatások vállalkozók által fel nem használt részének visszagizetéséhez kapcsolódodik.
Az éremnek persze két oldala van: az intézmények 63,1, míg maga az önkormányzat kiadásai 41,2 millió forinttal emelkedtek. A felhalmozási kiadások meghaladják a 619 millió forintot, míg a tartalékok összege 48,6 millió forint.
Takács Péter (LMP) az előző közgyűlésen kérdezett rá egy bizonyos önkormányzati támogatás kérésére, ez hogy áll? A képviselő a központi bér-kompenzációra is kitért, az önkormányzat ugyanis annak még csak egynegyedét kapta meg. Azt kérdezte, van-e esély arra, hogy ennek 100%-át megkapják?
Szarvas Péter (Független) arról tájékoztatott, hogy kértek kormányzati segítséget a térség országgyűlési képviselőjétől, a belügyminisztertől és a kancelláriaminisztertől, hiszen a központi bérintézzedések, a hulladékgazdálkodás és az autóbuszközlekedés biztosítása végett is szükség lenne plusz támogatásra - ámbár eddig erre a megkeresésre még nem kaptak választ.
Tarné Stuber Éva, a pénzügyi osztály vezetője is arra hívta fel a figyelmet, hogy nem történt változás, az utóbbi időszakban.
“Ezek a tényezők rajtunk kívül állóak” - emlékeztetett Takács Péter, aki megjegyezte, hogy a hulladékkezeléssel kapcsolatos változások hártányosan érintik az önkormányzatot, ráadásul kormányzati szintű döntésekről van szó. Az LMP politikusa ismét arra kérte a városvezetőt, keressék meg a térség országgyűlési képviselőjét, aki részt vett ezeknek a döntéseknek a meghozatalában. Miklós Attila (MSZP) is csatlakozott ehhez a kéréshez, véleménye szerint ezt nem csak levélben kellene megtenni, hogy annak még nagyobb nyomatékot adjanak.
Hosszabb idő, hosszabb vita?
Ha velünk tartottak az elmúlt hónapokban, esetleg televízión keresztül követték a közgyűlés eseményeit, talán még emlékeznek, hogy több szócsata is kialakult amiatt, ki és mennyit szólalhat fel egy-egy képviselő-testületi ülésen. Különösen akkor váltott ki ez kisebb, nem a tárgyhoz kötődő vitát, amikor egy-egy képviselő személyes megszólítás miatt kívánt reagálni, ám szólási lehetőséget az időkorlát miatt már nem kapott.
A közgyűlés szervezeti és működési szabálya szerint jelenleg a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdezhetnek az előterjesztőtől, az előterjesztéshez pedig legfeljebb egyszer, 5 percben lehet hozzászólni. Az elhangzott kérdésre a vita előtt kell válaszolni. Aki az egyszeri öt percet kimerítette, a vita további részében még egyszer, két percben reagálhat, személyes érintettség esetén pedig további egy perces replikára van lehetősége.
A költségvetési rendelet tárgyalása ennél hosszabb időkeretet engedélyez, a pénzügyi feladatokat ellátó bizottság elnökét 15 perces, a képviselőket 10 perces, második megszólalás esetén 5 perces hozzászólási lehetőség illeti meg.
Ezt a rendeletet módosíthatják most úgy, hogy személyes érintettség esetén, külön mérlegelés mellett plusz egy perces válaszolási időt kapnak a megszólítottak.
Takács Péter (LMP) emlékeztetett, hogy egy vita után Dr. Ferenczi Attila javaslatára Dr. Bacsa Vendel jegyző készítse el az SZMSZ módosítást annak érdekében, hogy a képviselők akkor kapjanak lehetőséget harmadik hozzászólásra, ha nem volt személyesen megszólítva.
Miklós Attila (MSZP) szerint is jó megközelítés az, ha a képviselőknek van módjuk elmondani az észrevételeiket, ha elfogadjuk az előterjesztést, akkor háromszor szólalhatunk fel egy-egy előterjesztésnél, ő ezt mindenképpen támogatja.
Szarvas Péter (független) szerint ha elfogadják az SZMSZ módosítását, akkor öt, kettő illetve egy percben lehet hozzászólni a napirendekhez, függetlenül attól, hogy volt -e személyes megszólítás, minden képviselő háromszor szólhat hozzá egy-egy előterjesztéshez. A polgármester hozzátette: annak érdekében, hogy ne legyen túl terjengős a tanácskozás, ezért ezentúl jobban betartatja majd az 5, 2 és ha megszavazzák az 1 perces hozzászólások hosszát.
15 igennel és 1 tartózkodással elfogadták az előterjesztést.
Átveszi a városgazdálkodási társaság a BIC dolgozóinak egy részét
Ahogy arról előző tudósításunkban beszámoltunk, felszámolja az önkormányzat a tulajdonában álló Békéscsabai Intézményellátó Centrumot, azt a szolgáltatást ugyanis, amelyet a Békéscsabai Tankerületi Központ eddig vásárolt a cégtől, már nem kéri a tankerület. A dolgozók egy részét átveszi a tankerület, kisebb része, összesen 12-en pedig várhatóan az új városgazdálkodási társaságban folytatják munkájukat.
Az előző közgyűlés óta eltelt időszakban a szakemberek meghatározták azokat a teendőket, amelyek a cég felszámolásával járnak, ide tartozik az intézmény jogutódlással, beolvadással történő megszüntetése, a 12 fő áthelyezése, ingatlanok üzemeltetésével kapcsolatos kérdések (a Lencsési általános iskola melletti műfüves pálya, a Csaba utcai Fekete Pál Gyűjtemény és ‘56-os emlékszoba).
Szarvas Péter (független) arra hívta fel a figyelmet, hogy az előterjesztésben pontatlanul szerepelt egy dátum. Ezért annak módosítására van szükség a városgazdálkodási társaság 2018. április 1-től lássa el a parkok és zöldterületek fenntartását. Ugyanis az önkormányzatnak 2018. március 31-ig szerződése van erre a feladat ellátásra egy vállalkozóval, így nem megfelelő a szerződésben feltüntetett 2018. január 1-ig dátum.
Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) emlékeztetett arra, hogy a BIC megszüntetése miatt a gyermekélelmezési intézménynek olyan komoly feladatokat kellett rövid határidőn belül ellátnia, amely szerinte „nem egészséges”. Sajnálatát fejezte ki azért, mert decembereben volt az első időpont, amikor érdemben le tudtak ülni erről tárgyalni az érintettek. Hangsúlyozta: januárban a jogutód intézmény számos kérdést fog feltenni a fenntartónak azért, hogy a feladat ellátás zavartalan legyen. Emellett megköszönte azoknak a munkáját, akik elősegítették azt, hogy jogszerűen és gyorsan megtörténhessen az alkalmazottak áthelyezése.
Szarvas Péter (független) emlékeztetett arra, hogy a BIC beolvadással történű megszüntetése egy kényszerhelyzet. Két hónap alatt kellett megszületnie a közgyűlési döntéseknek, hogy ez megvalósuljon. Hozzátette: a mai napig zajlanak az egyeztetések az érintett intézményekkel. A humánumot, a pénzügyi és munkajogi stabilitást tartották szem előtt.
Zelenyánszkiné Dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) felhívta a grémium figyelmét arra, hogy most átalakítják az intézményeket, de azt nagyon gyorsan el kell dönteniük, hogy BIC-en keresztül vagy más intézményen keresztül kerülnek a képviselői támogatások az intézményekhez.
Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) alpolgármester úgy válaszolt, hogy a képviselői támogatások a fenntartón keresztül kerülnek az intézményekhez, így az átalakítás nem okozhat ebben fennakadást.
16 igennel, egyhangúlag
Költségvetési koncepció: sötét 2018-as képet vázoltak a képviselők
Nem kötelező (tavaly kimaradt az első olvasat - a szerk.), de a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan idén is elkészült a jövő évi költségvetési rendelet koncepciója. Az előzetes tervezetet február 15-éig kell a képviselőtestületnek benyújtani.
A dokumentum tartalmazza azt, milyen bevételi és kiadási összegekkel számolhat a város. Szerepel benne az is, hogy idén nőtt az önkormányzat adóerő-képessége, jövőre ez a szám várhatóan 1,7 százalékkal csökken majd, de még így is magasabb lesz a költségvetési törvényben nevesített 32.000 forint/fő összegnél.
Az előterjesztés kitér arra, hogy 2018 január 1-től a bölcsődei ellátás finanszírozása a korábbi normatív támogatással ellentétben feladatfinanszírozássá alakul át, emellett bértámogatás és üzemeltetési jogcím is megjelenik majd. Ebből fakadóan az önkormányzat több tízmillió forintos növekménnyel számolhat. Nem lesz változás azonban a kistérségi fenntartásban működő finanszírozásban és még nem tudni, átalakul-e a színházak, múzeumok és könyvtárak támogatási rendszere.
Nem látszik, lesz-e plusz pénz a január 1-től növekvő minimálbér, illetve garantált bérminimum fedezésére a jövő évi központi támogatási összegekből. Habár pontos nagyságrendek még nem ismertek, várhatóan növekednek majd a központi támogatási összegek, ám a szakemberek arra számítanak, hogy ezek nem fedezik majd a bérnövekménnyel járó kiadásokat.
Az előterjesztő felhívja a figyelmet arra, hogy a béremelés az önkormányzat dolgozóinak kétharmadát illeti, és mivel a bérminimum 8,2, a garantált bérminimum pedig 12,1 százalékkal növekszik, az összeg előteremtésének prioritást kell élveznie. 2018-ban az elmúlt évi bérfejlesztések egyhavi és a megemelt kötelező bérfejlesztések 11 havi többletköltsége mintegy 180 millió forintot tesznek ki, ehhez jön még a 2017-es bérfejlesztések fedezeti igénye, vagyis 250 millió forint. Így a 2016-os bázishoz képest 430 millió forint többletkiadással kell számolnia az önkormányzatnak.
Prioritásként kezeli a koncepció az uniós forrásból megvalósuló projekteket, illetve a Modern Városok Programot. Ezek nagyrészt 100 százalékos támogatási intenzitásúak, a szakemberek pedig már a projektek tervezésekor arra törekednek, hogy lehetőleg ne kelljen önerőt fordítani rájuk. Az előterjesztő arra hívja fel a figyelmet, hogy habár ezek az összegek nagy szeletet jelentenek a költségvetésben, nem szabad elfelejteni, hogy ezek a pénzek céljellegűek, működést nem lehet finanszírozni belőlük.
A koncepcióban hangsúlyozzák azt is, hogy új helyi adó bevezetését nem tervezi az önkormányzat, bár az egyik novemberi, közgyűlési határozat értelmében megnövelt reklámadóból több pénz folyhat be az eddiginél.
A jövő évi költségvetés ismét nagyban támaszkodik majd az iparűzési adóra, bár egyelőre úgy tűnik, nem lövik majd magasabbra az előirányzatot az eddigieknél. Fel kell tüntetni azt is, hogy mekkora mértékű fejlesztési hitelt vett fel az önkormányzat - az utóbbi években felvett hitelek nem mindegyikét használta fel a város, ezeket is nevesíteni kell.
Valamennyi költségvetési szerv esetében úgy tervezik a kiadásokat, hogy azok a feladatellátáshoz kapcsolódó legszükségesebb előirányzatok figyelembevételével történjenek. Az előterjesztés amellett, hogy nevesíti az önkormányzati intézményeket, kitér az újonnan megalapított városgazdálkodási kft-re és arra, hogy lejár az önkormányzat a DAKK-al kötött szerződése, amely a közösségi közlekedés biztosításáról szól, és amelynek költségei biztosan növekednek majd jövőre. Emelkedik a villamos energia szolgáltatási díja, ez pedig befolyásolja majd az intézmények működési költségeit és a közvilágítási szolgáltatást 2018-ban.
Szarvas Péter (Független) amellett, hogy ismertette, miért volt szükség a koncepció elkészítésére, felhívta a figyelmet arra, hogy már a 2017-es költségvetésben is voltak olyan tételek, amelyek bizonytalanságra adtak okot. Kiemelte, hogy a 2018-as büdzsében a kötelező feladatellátásnak meg kell előznie az önként vállaltakat. A polgármester szerint át kell gondolni az önkormányzat kiadásait, és azt, hogy elbír-e a város ilyen mennyiségű kiadást bizonyos szintű bevételek mellett. A városvezető hangsúlyozta: ha komolyabb bevétellel nem számolhat az önkormányzat, a város nem tud ennyi kiadást tartani. Az év első időszakában csökkenteni kell majd bizonyos kiadásokat, hogy ne legyen hiány - szögezte le. Mint mondta, a helyzet nehézségét részben a kötelező bérintézkedések okozzák, 2017-ben sem kapott meg minden fedezetet az önkormányzat, ehhez jön a 2018-as minimálbér és garantált bérminimum emelése. Azt is megjegyezte, hogy számtalan helyen lesznek fejlesztések, ezért nincs szégyenkezni valója a városnak. Összegzésként leszögezte: arra kell számítani, hogy egyes önként vállalt feladatoktól vissza kell lépni, hogy egyensúlyban legyen a jövő évi költségvetés.
Miklós Attila (MSZP) szerint dicséretes, hogy elkészült a koncepció, de örülne annak is, ha kapnának első olvasatot, hiszen ebből látszik az, “meddig ér a takaró”. A képviselő arra emlékeztetett, hogy tavaly is le voltak fektetve a tervezési irányelvek, ráadásul a helyi adókat túltervezték, a jövő évivel véleménye szerint inkább ellenkezőképp kellene cselekedni. Mint mondta, jövőre 300 millió forintos hiánnyal lehet számolni, az intézmények takarékosságra vannak szorítva, de értékválasztás lesz, hogy mi az, amiből vissza kell vagy lehet majd venni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem várhat a város adósságkonszolidációra, az a jó lépés, ha felelősen, takarosan terveznek.
Takács Péter (LMP) úgy véli, reálisan vázolja a koncepció a helyzetet. Kitért ugyanakkor a fejlesztési forrásokra és arra, hogy mi lesz az elkészült beruházásokkal és azok fenntarthatóságával. A bérkompenzáció mellett arról is beszélt, hogy kormányzati segítséget kellene kérni, a lakásállomány egy részét pedig véleménye szerint akár értékesíteni is lehetne.
Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) szerint lehetne változtatni a költségvetés formáján, ugyanis jobban szét kellene választani a működési és a felhalmozási kiadásokat, hogy tisztább legyen a kép. Mint mondta, új helyi adókat eddig nem vezettek be, de némi növekedést nem tartott kizártnak. A közgyűlés konstruktív munkájának dicsérete mellett azt javasolta, hogy több energetikust kellene alkalmaznia az önkormányzatnak, hiszen az energiatakarékos beruházások révén költségeket lehet spórolni. Miklós Attilához csatlakozva a képviselő is azt javasolta, legyen első olvasata a 2018-as költségvetésnek januárban.
Kocziha Tünde (Jobbik) szerint az állítólagos rezsicsökkentést a fogyasztókon porolják el. Arról is beszélt, hogy támogatja a koncepcióban foglaltakat, ugyanakkor még nem látott olyan tervezetet, ami ennyire sötéten festette volna le Békéscsaba pénzügyi helyzetét. A képviselő kitért arra, hogy a kormányzatnak köszönhető 6-800 millió forintos hiány, ez pedig véleménye szerint vérlázító. “Az önkormányzatok szisztematikus kivéreztetése történik” - fogalmazott, hozzátéve: folyamatosan csökken az önkormányzatok önállósága, ennek tükrében nagy munka lesz a hiány forrásának megkeresése.
Fülöp Csaba (MSZP) úgy vélte, hogy őszinte, reális, óvatos kockázatokkal terhelt koncepcióról van szó. Elképzelhetőnek tartotta, hogy mínusszal indul az év, de mint modnta, ez attól is függ, hogy a bevételek hogyan realizálódnak majd, ennek egyik lábát a helyi adók teszik ki. Az is kockázati tényező, hogy számos önként vállalt feladata van az önkormányzatnak, növekvő adósságszolgálatot kell teljesíteni - a képviselő szerint erre is nagyon érdemes odafigyelni. Javasolta, hogy reálisan tervezzék a bevételeket, a helyi adókkal kapcsolatban pedig dr. Kerekes Attilához hasonlóan optimista hangot ütött meg. Mint mondta, nehéz költségvetési év elé néz az önkormányzat, de közös felelősség, hogy a tervezés és a végrehajtás is megfelelő legyen
Nagy Ferenc (Független) is a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről beszélt, mint mondta, ezek kifizetése igenis problémát jelent az önkormányzatnak. Mint mondta, kevés az esély arra, hogy december végéig megérkezik a kormányzati támogatás, ám nem kizárt, hogy jövőre kap ilyet a város. Arra is rávilágított, hogy működési támogatást Békéscsaba már évek óta nem kapott, de fejlesztési pénzt több száz millió forint értékben igen. Rövid távon véleménye szerint nincs megoldás, csak hosszú távon. “Önhibánkon kívül vagyunk lemaradva”– fogalmazott az alpolgármester, aki szerint az évtizedek alatt kialakult adópolitika miatt tartanak ott a városok, ahol - felhívva a figyelmet a Győr vagy Székesfehérvár és Békéscsaba közötti helyi adóbevétel-különbözetre.
Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) a kormány mellett kiállva azt mondta: nem csak intézményi szinten van probléma a bérkompenzációval, hanem a vállalkozásoknál is, ezért csökkentették a járulékat. Véleménye szerint az, hogy milliókat tologatnak egyik helyről a másikra, nem oldja meg a problémákat. Úgy vélte ugyanakkor, hogy az önként vállalt feladatoktól történő visszalépés sem jelent megoldást, hanem meg kell nézni azt, hogy egyes fejlesztések esetében a 20-30 százalékos költséghatékonyság hol jelentkezik.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) is a bérrendezéssel kezdte felszólalását, majd áttért arra, hogy a vagyoni bevételét a több mint 300 millió forint helyett alig több mint 100 millióval teljesítette a város. Mint mondta, ott van még a több mint 1 milliárd forint, 200 millióval több, mint egy évvel korábban. Arra bíztatta az ellenzéki sorban ülő képviselőtársait, javasoljanak módosításokat, majd hozzátette: csak önként vállalt feladatokból lehet visszalépni, kötelezőkből értelemszerűen nem. Arra is emlékeztetett, a költségvetésnek nullásra kell kijönnie, az önkormányzat pedig felélte a vagyonát. A tanácsnok nem találta meg a költségvetési koncepcióban, hogy csökkennek a munkavállalók járulékai, a már megvalósult, energiahatékonyságot célzó beruházásoknál nem látszik az, mennyit spórolnak. A fejlesztési hitelekről elmondta: 800 millió forintos járdafejlesztési programot valósítottak meg, de ekkora lakossági nyomás mellett, ha minden járdát megcsinálnának, az 10 milliárdos nagyságrendet jelentene. A tanácsnok is kitért arra, hogy várhatóan vissza kell lépni egyes önként vállalt feladatoktól. Azt kérte, hogy az adófeltöltési időszak után készüljön egy kimutatás az adóbevételek várható alakulásáról.
Kocziha Tünde (Jobbik) Bíró Csabának válaszolva azt mondta: örül annak, ha ellenőrzik az egyes szervezetek az önkormányzat munkáját, bár ő kifejezetten az ASP rendszerre célzott akkor, amikor a települések önállóságáról beszélt, a megszavazott SZMSZ módosítással kapcsolatban pedig meglepve tapasztalta, hogy épp Bíró vallotta be, hogy korlátozni szeretnék az ellenzék a kormányra tett megjegyzéseit.
Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) szerint is fontos az első olvasat, azt, hogy miből kell visszalépni, véleménye szerint a szakbizottságokra kellene bízni. "Az arányokat és irányokat a szakemberek döntsék el" – mondta az alpolgármester, aki szerint ha vissza kell lépni, azt tegyék meg minden területen, hogy egyensúly alakuljon ki. Béremelésre szükség van – szögezte le zárásként – hiszen mint mondta, ennek segítségével (is) tudják megtartani a fiatalokat a városban.
A polgármester kérésére Tarné Stuber Éva, a pénzügyi osztály vezetője kifejtette: egyetért azzal, hogy a kiadások áttekintéséhez szükséges látnia a közgyűlésnek azt, hogy mekkora fedezetre van szüksége a jövő évre tervezett kiadásokhoz. Emellett emlékeztetett arra, hogy február 15-ig el kell fogadni a költségvetési rendeletet. Január 25-én lesz a következő közgyűlés, ami azt jelenti, hogy január 19-én el kell küldeni az elkészült előterjesztéseket. Ehhez arra van szükség, hogy minden intézmény január 8-ára elkészítse a saját költségvetési előirányzatát és a várható energetikai kiadásokat is meg kell tervezni eddig az időpontig. Az első olvasathoz mellékelve lesznek a 2017. november 30-i tényszámok is. Az osztályvezető azt javasolta, hogy az első olvasatba a tavalyi tényszinten hozzák be a számokat, így jobban tervezhető lenne a jövő évi költségvetés. Hozzátette, hogy szerinte is szükség van az adóelemzésre, amit a pénzügyi osztály februárra készítene el.
Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) kifejtette, hogy a fejlesztésektől, a kötelező feladatoktól nem léphet vissza a város, csakis az önként vállalt feladatokról. Hangsúlyozta: ezt csak úgy tudja elképzelni, ha egységes mértékben lépnek vissza minden önként vállalt feladattól. Véleménye szerint a kabinet létszámát a következő évi költségvetés nem fogja elbírni, ezért javasolta a polgármesternek, hogy azt vizsgálják felül.
Szarvas Péter (független) erre úgy reagált, hogy a kabinet létszáma nem több, mint az elődje idejében. Ezt követően bejelentette, hogy kérni fogja a teljes önkormányzati létszám ellenőrzését. A városvezető szerint nem szerencsés, hogy csak egy 4-5 fős csoportot ellenőriznek. Hozzátette: ebbe a körbe a vagyonkezelő törzsházkonszernjéhez tartozó állományt is bevonják majd.
Kaposi László (DK) úgy véli, folyamatos béremelés lett volna megfelelő, mert a bérrendezés lavina-szerű problémákat okozott a költségvetésben. A képviselő szerint csak az önként vállalt feladatból lehet visszalépni, ugyanakkor nem látta célszerűnek a szociális támogatások csökkentését. Mint mondta, a professzionális sportok támogatása sehol nem szerepel állami vállalásként, ugyanígy nem szerepel a vállalkozók közvetlen támogatása sem. “Azt javaslom, hogy a választókerületi célelőirányzatokat vonjuk vissza, mert létrejön a városgazdálkodási cég.” – fogalmazott a Demokratikus Koalíció politikusa.
Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) szerint nem az állam dolga, hogy a béremelés összes terhét vállalja, inkább a közterhek csökkentésében lehet szerepe. Mint mondta, a béremelés kompenzálásának ott kell megtörténnie, ahol a béremelés zajlik. Ágazatonként máshogy kell hozzányúlni egy-egy kérdésekhez, de minden területet meg kell nézni. Ha az önként vállalt feladatokat csökkenti az önkormányzat, akkor ennek a személyi konzekvenciáját is le kell vonni.
Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) azt javasolta, vizsgálják felül a BIC-től elkerülő nyaralók kérdését. Leszögezte ugyanakkor, hogy a pontos számok a költségvetésben még nem látszanak, ezeket a vitákat akkor kell lefolytatni. A bizottságokat is be kell hozni a döntésbe, ugyanakkor mindenkinek nagyon fontos a saját területe. Arra is figyelmeztetett, hogy ne csak a megvonásokkor, hanem más helyzetekben is vonják be a munkába a bizottságok elnökeit.
Nagy Ferenc (független) kiemelte, hogy ő is egyetért a béremeléssel. Hozzátette: ő csak azt jegyezte meg, hogy a béremelésen belül 250-260 millió forint volt az olyan bérköltség, ami kormányzati döntés miatt valósult meg. Továbbá arra szerette volna felhívni a figyelmet, hogy 2018-ban már a közel 400 millió forintos béremelési költségek fognak problémát jelenti az önkormányzatnak. Hozzátetette: az önként vállalt feladatok nagyon fontosak, de valószínűleg jövőre egy kicsit kisebb támogatást tudnak majd biztosítani.
Takács Péter (LMP) úgy reagált Bíró Csaba SZMSZ módosítással kapcsolatos megjegyzésére, hogy szerinte minden képviselő hozzászól az előterjesztésekről szóló vitákhoz, azért, mert a választói erre hatalmazzák fel. Kifejtette, hogy valóban nagy szükség volt a béremelésre, mert a visegrádi országok tekintetében is le van maradva hazánk, ugyanakkor szerinte nem minden terhet az önkormányzatra kellene hárítania a kormányzatnak. Emellett ő is is kíváncsian várja, hogy a kabinettől az intézményekig kiterjedő létszámvizsgálat milyen eredményt hoz.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) úgy fogalmazott, hogy a költségvetés többszöri tárgyalásának lesz eredménye. Kifejtette: a frakció azért fogadja el a költségvetést, hogy a város működhessen. Kiemelte: ha az önként vállalt feladatokkal kapcsolatosan nagyon megkurtítják a támogatásokat, akkor valószínűleg megszűnhet a támogatott szervezetek működése is. Azért gondolja így, mert Békéscsabán nincsenek olyan nagy vállalatok, mint amilyenek a Dunántúlon - a nagy cégek sportot is támogatják és adóbevételeket is jelentenek. A városgazdálkodási cégtől azt reméli, hogy a közeljövőben már plusz bevétele lesz a városnak. Emellett az javasolta az alpolgármester, hogy az MVP-s hűtőház megvalósításában legyen benne az önkormányzat. Kifejtette, hogy a gyulai példát kellene követnie Békéscsabának: Gyula átvette a Gyulai Kolbász Kft. üzemeltetését és mára bevétele származik belőle. Véleménye szerint olyan fejlesztéseket kell támogatnia a közgyűlésnek, amelyek bevételt hoznak, de legalábbis megtakarítást jelentenek a városnak. A politikus is támogatja azt a javaslatot, miszerint legyen a költségvetésnek egy első olvasata.
Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) megjegyezte, hogy az előterjesztésben szerepel a köztisztviselők béremelésével kapcsolatos illetmény emelés, amellyel kapcsolatosan egy irányvonalat kellene kijelölni.
Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) azt mondta: akkor támogatná a harmadik hozzászólás lehetőségét az SZMSZ módosításnál, ha építő jellegű kritika szerepelne benne, de úgy látja, hogy nem ez történik. Tontosnak tartaná azt is, ha az előterjesztések előkészítésében folyamatos szerepet vállalna minden érintett.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) Dr. Kerekes Attila helyett – mivel képviselőtársa nem kapott lehetőséget a harmadik hozzászólásra - javasolja a köztisztviselők illetményének öt százalékos emelését, és ezt az első olvasat előkészítésekor tervezzék be a jövő évi költségvetésbe.
Az első olvasat beterjesztéséről szóló módosított javaslatot 14 igennel és 2 tartózkodás mellett elfogadták.
Tarné Stuber Éva osztályvezető megjegyezte: a polgármesteri hivatal dolgozói azt teszik, amiről a közgyűlés dönt. De szakmai szempontból azt javasolta, hogy január 25-ére készítsék el az első olvasatot azért, mert a február közepéig lesz még vele bőven teendő.
13 igen 3 tartózkodás mellett fogadták el a javaslatot.
Fürjesi elkerülő: ki állja a körforgalom és az új út világításának költségeit?
Épül az M44-es, ezzel párhuzamosan pedig már tudni lehet egy ideje, hogy létrejön az új autóút, a 44-es és a 47-es számú főút összeköttetéseként az úgynevezett Fürjesi összekötő is. A beruházást a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. valósítja meg, a tervező pedig a Cívis Komplex Mérnök Kft.
Az elmúlt időszak egyeztetései nyomán az a megoldás született, miszerint az Orosházi úti felüljárótól a Fürjesi út torkolatáig, a Fürjesi út teljes hosszában a 44-es számú főútig, a 444-es jelű másodrendű főúttá lesz átminősítve, így az a 446-os jelű főúttól a 44-es számú főútig tart majd. Erre azért volt szükség, hogy a teherforgalom a jogszabályoknak megfelelően rávezethető legyen a Fürjesi útra.
Ebből az is következik, hogy az útnak szélesebbnek és nagyobb teherbírásúnak kell lennie, illetve csak meghatározott számú becsatlakozás lehet a főútra. Ezen felül a telkek és földrészek megközelíthetőségének érdekében szervízutakat kell kialakítani. Az új út csatlakozása a 44-es főútra és a jelenlegi 4432-es útra körforgalommal oldható meg, ugyanez a helyzet a 47-es számú főúttal kapcsolatban is. Az új út mellé kerékpárutat is terveznek. Hogy mely szakaszok közvilágítása kerülne önkormányzati működtetésbe, azt a közgyűlésen mutatják be a szakemberek.
Az előterjesztő azt javasolja, hogy az önkormányzat csak a létesítendő szerviz utak üzemeltetését vállalja.
A Fürjesi földút egy szakaszán jelenleg is van közvilágítás, ennek bekerülési összege 2017-ben 108 ezer forint volt. Az új szakaszon is kiépülne a közvilágítás, az idei árszabással kalkulálva ez több mint 2,4 millió forintba kerülne. A Magyar Közút Zrt. álláspontja az, hogy mivel önkormányzati érdek a hálózat kiépítése, ennek fenntartási költségét a városnak kellene állnia. A csanádapácai úti körforgalom világítását a közút finanszírozná. Ha az önkormányzat nem vállalja a 44-es és 47-es úton kialakítandó csomópont és a köztük lévő szakasz üzemeltetési költségének megfizetését, úgy csak a körforgalmak lesznek kivilágítva, a köztük lévő szakasz nem.
Kutyej Pál (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy 2006 óta van arra ígéret, hogy a Fürjesi út megújul és csökkenti a városba irányuló forgalmat. Kérdésére, változtak-e a kivitelezés dátumai, azt a választ kapta, hogy 2021 tavaszáig készül el a szakasz.
Ha szakaszosan is, de nagyban megkönnyíti a tanyák megközelítését a szervízút - jegyezte meg Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP), aki egyúttal köszönetet mondott Hanó Miklós alpolgármesternek a beruházásért való lobbizást.
Csiaki Tamás, a városüzemeltetési osztály vezetője szerint meg lehet bontani a közvilágítást, bár külön szervízúti világítást nem lehet kialakítani. Az véleménye szerint megegyezés kérdése, hogy ki üzemelteti majd a szakasz közvilágítását. Arra is felhívta a figyelmet, hogy egy új jogszabály szerint várhatóan jövőre a főutakkal párhuzamos kerékpárutakat a közút vagyonkezelésébe kell majd adni. Abban az esetben, ha az önkormányzat nem vállalja a közvilágítás költségeit, csökkentett műszaki tartalommal épül meg a szakasz, azt azonban kötelező lenne üzemeltetnie a közűtnak.
Kérdésre a tervező elmondta: azért fontos a döntés meghozása, hogy engedélyeztetni lehessen a terveket. Ugyanakkor véleményük szerint nem lehet megbontani a közvilágítási hálózatot, az ugyanis egy trafóról megy.
Takács Péter (LMP) arra emlékeztetett, hogy erre az útra az első Orbán-kormány óta lobbiznak, véleménye szerint ezt a közel 2,5 millió forintot kibírja az önkormányzat, még a jövő évi büdzsé tekintetében is.
Szarvas Péter (Független) többedjére állt ki amellett, hogy a körforgalmakat ne fizessék, de a mérnökök hozzászólásából az derült ki, a hálózatbontást nem lehet nem lehet megoldani. Csiaki Tamásnak továbbra is az volt a véleménye, hogy lehetséges a külön mérési rendszer kialakítása.
Takács Péter (LMP) arra emlékeztetett, hogy erre az útra az első Orbán-kormány óta lobbiznak, véleménye szerint ezt a közel 2,5 millió forintot kibírja az önkormányzat, még a jövő évi büdzsé tekintetében is.
Szarvas Péter (Független) többedjére állt ki amellett, hogy a körforgalmakat ne fizessék, de a mérnökök hozzászólásából az derült ki, a hálózatbontást nem lehet nem lehet megoldani. Csiaki Tamásnak továbbra is az volt a véleménye, hogy lehetséges a külön mérési rendszer kialakítása.
Kutyej Pál (Fidesz-KDNP) szerint négy év múlva hátha jobb lesz a helyzet, ha meg nem, akkor majd lekapcsolják azt a bizonyos kapcsolót. Véleménye szerint úgy kell dönteni, hogy az mindenkinek jó legyen - érvelt a teljes üzemeltetés mellett.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) is arra emlékeztetett, hogy nagy terhet venne le a szakasz a városról, így nem rontaná a forgalom az utakat. Hozzátette: a plusz elem az, hogy kerékpáros út is lesz, teherforgalom mellett közlekedni pedig nem veszélytelen.
Az “A” változatot, miszerint a körforgalmakkal együtt vállalja a közvilágítás üzemeltetését az önkormányzat, 15 igen, 1 tartózkodás mellett, míg a teljes határozati javaslatot 16 igennel fogadták el a képviselők.
Beszámol a városfejlesztési kft.
Évente kétszer köteles beszámolni a közgyűlés előtt a városfejlesztési kft. feladatainak ellátásáról és a hozzá tartozó ügyek állásáról.
A beszámolóban az olvasható, hogy a cég november 27-ig 59 pályázathoz nyújtott be forrásigényt a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program intézkedéseire, összesen 15 milliárd forint értékben. Jelenleg 350 szerződést kezelnek. 2017-ben 21 építkezési beruházás indult el, míg 3 óvodai beruházás kivitelezési munkálatai fejeződtek be idő előtt és megtörtént a műszakádi átadás-átvételi eljárás is.
December 31-ig bezárólag 53 közbeszerzést bonyolítottak le, illetve készítettek elő. A pályázatokkal kapcsolatos teendők mellett a kft. végzi a Csabagyöngye szőlőültetvény üzemeltetését, illetve a hulladékgazdálkodási/ köztisztasági feladatok műszaki ellenőrzését, de szintén a cég látja el a helyi Integrált Területi Programban, a közgyűlés által elfogadott projektlistában szereplő fejlesztések előkészítését is. Ezen felül a cég tagja annak a TOP projektnek, mely révén létrejött a Békéscsabai Helyi Közösség Helyi Akciócsoport (HACS), s amely augusztusban támogatást nyert a “Kreatív, alkotó közösségek fejlesztése Békéscsabán” elnevezésű pályázatával.
A cég sok más tevékenysége mellett a Modern Városok Programban megvalósuló projektek előkészítésében is részt vesz, illetve előkészített több, az Emberi Erőforrások Operatív Programjában megvalósuló projektet is.
Takács Péter (LMP) szerint az 59 pályázat bizonyítja azt, hogy jól dolgoznak a Városfejlesztési Kft. munkatársai. A cég vezetőjétől azt kérdezte, hogy pontosan hány alkalmazott végzi ezt a munkát?
Dr. Sódar Anita, a Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft. cégvezetője elmondta, hogy jelenleg 19 fő végzi a projektekkel kapcsolatos összes feladatot.
Szarvas Péter (független) megjegyezte, hogy valóban a városfejlesztési cég végzi el a munka dandárját a TOP-os források lehívásában. Hozzátette: emellett rengeteg kiegészítő munka hárul a stratégiai- fejlesztési osztály munkatársaira is. A jó pályázáshoz nélkülözhetetlen, hogy együtt tudjon működni a város stratégiai- fejlesztési osztálya és a városfejlesztési kft.
15 igen 1 tartózkodással fogadtál el a javaslatot.
Továbbra is támogatja a vállalkozásokat az önkormányzat
A békéscsabai önkormányzat először 2008-ban támogatott pályázati rendszerben mikro-, kis- és középvállalkozásokat.
Az elmúlt 10 évben 176 pályázónak nyújtottak segítséget több mint 114 millió forinttal, ebből 210 munkahelyet teremtettek. Technológiai fejlesztésre 378-an pályáztak 194 millió forintos értékben, mindez összesen 432 millió forint értékű beruházást gerjesztett.
Tavaly új támogatási elemként az úgynevezett startup vállalkozásokat is támogatni kezdte az önkormányzat, amelyekhez 8,8 millió forint jutott el. A pályázatokat a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. fogadja és értékeli.
Az előterjesztés kitér arra, hogy mivel a város prioritásként tekint a vállalkozók támogatására, így elkészült a 2018-2021-ig szóló program-tervezet.
Szarvas Péter (független) arra emlékeztette a grémiumot, hogy eddig ennek a programnak az volt a lényege, hogy a mikrovállalkozásokat segítse az önkormányzat vissza nem térítendő támogatással. Az elmúlt időszakban megváltozott a foglalkoztatás a városban, most már nem munkanélküliség, hanem strukturális munkaerőhiány van.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) elmondta, hogy 170 cég 200 munkahelyet teremtett ebből a támogatásból, aminek a megalkotásában ő is jelentős szerepet vállalt. Megemlítette: ma már lényegesebben magasabb bérek vannak, mint az a 600 ezer forintos támogatás, amelyet a munkahelyteremtésre nyújt ez a forrás. Ezért javasolja, hogy emeljék ennek a munkahelyteremtő támogatásnak a mértékét.
Takács Péter (LMP) kiemelte, hogy elsősorban a 2008-2009 közötti időszakban, a válság után volt a legnagyobb jelentősége ennek a programnak. Arról kérdezte a polgármestert, hogy milyen irányba változtatna a programon?
Szarvas Péter (független) kifejtette, mivel sok állami és Európai uniós támogatás jut a kisvállalkozásoknak, ezért javasolja: a közgyűlés gondolja át, hogy ne aprózzák el a támogatást. Inkább a nagyobb és innovatív vállalkozások fejlesztéseit támogathatnák, ha lesz rá forrás a jövő évi költségvetésben.
Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) arra hívta fel a grémium figyelmét, hogy számos foglalkozási paktum áll rendelkezésre, amelyek mind a munkavállalást, mind a munkáltatást elősegíthetik.
Szarvas Péter (független) is megerősítette, hogy sok program segíti a kis és középvállalkozókat és számos kedvező hitelkamat áll a vállalkozások rendelkezésére, illetve ezek a paktumok a munkavállalást is támogatják, ezért tette sz előbbi javaslatot.
Nagy Ferenc (független) alpolgármester szerint a munkahelyteremtés támogatásának köszönhetően előfordulhat az is, hogy a vállalkozások egymás elől halásszák el a munkavállalókat. Úgy véli, ha a munkahelyteremtést elhagynák, és a technológiai fejlesztést meghagynák a támogatási formák között, azzal, hogy munkahelyet is meg kell tartani. A politikus szerint ezzel a támogatási formával jobban alkalmazkodna a program a jelenlegi munkaerőpiaci helyzethez.
Takács Péter (LMP) azt kérdezte: ha a Támogatást Vizsgáló Iroda ezt a változatot jóváhagyja akkor utólag tud-e a közgyűlés ezen módosítani?
Dr. Bacsa Vendel jegyző Takács Péter kérdésére úgy válaszolt: ha az iroda ezt a támogatási programot jóváhagyja, azt követően dönthet a testület a támogatási rendszer pontosításáról.
Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt ügyvezetője arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az egész folyamatot végigkísérte. Több vállalkozó jelezte neki, hogy ez egy egyszerű pályázat, könnyen benyújtható és a várostól kapják a támogatást, ezért lehet szerinte nagyon népszerű ez a lehetőség. Hozzátette: a TVI egy keretet ad ennek a támogatási formának és a későbbiekben a város fogja majd meghatározni, hogy mennyi forrást szán egyik, illetve másik pályázati támogatásra.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) hangsúlyozta: a pályázat elérte a kitűzött célt. A képviselő szerinte azért kellene megemelni a támogatási díjat, mert bérverseny van. Hozzátette: 194 millió forint támogatásból több mint 400 millió forint értéket állítottak elő az eszköztámogatásnak köszönhetően. A munkahelyteremtő támogatást a tanácsnok szerint ne vegyék ki a pályázati lehetőségek közül, és azt, hogy mire van szükség pontosan, azt majd a piac eldönti.
Szarvas Péter (független) a cég ügyvezetőjét arról kérdezte: hogyan tudják ellenőrizni azt, hogy a pályázaton nyertes vállalkozások betartják-e a feltételeket.
Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt ügyvezetője tájékoztatta a polgármestert arról, hogy a nyertes vállalkozások akkor kaphatják meg a támogatást, ha a NAV bevallását benyújtja, így nyomon követhető, hogy az emelt létszámot tartotta-e a vállalkozás és kifizette, foglalkoztatta az új munkavállalót.
16 igennel fogadtál el az előterjesztést.
Ezt csinálja majd a városgazdálkodási kft. 2018-ban
Az elmúlt időszakban sokszor emlegetett téma volt a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft. létrehozása, az előzményekről ide kattintva olvashat bővebben.
Míg az októberi ülésen arról döntött a grémium, hogy létrehozza a vállalatot, addig a novemberi tanácskozáson már forrást is rendeltek a cég elindításához, most pedig az derül ki, hogy milyen feladatai lesznek a kft-nek jövőre.
A városgazdálkodási kft. feladata lesz a közút- és forgalomtechnikai feladatok ellátása, így a közúti jelzőtáblák, úttartozékok javítása (érdekességképp 4202 Kresz-tábla van a városban, ebből a legtöbb, 885 elsőbbségadás tábla - ezek elhelyezése is a kft. feladata lesz - a szerk.), a hidak és aluljárók műszaki felügyelete, a közmű- és vízrendészeti feladatok, a térfigyelőrendszer karbantartása, a parkok és zöldterületek fenntartása, de ide tartozik az utcabútorok, a buszvárók és a harangjáték karbantartása.
Szarvas Péter (független) arra emlékeztetett, hogy 37 millió forintot már megítélt a közgyűlés a városgazdálkodási cég számára. Hozzátette: az elvárás az a céggel szemben, hogy ne csökkenjen a műszaki tartalom és olcsóbb legyen a városnak a munkát a céggel elvégeztetni.
Takács Péter (LMP) megjegyezte, hogy amikor elkezdték ezt a vitát, akkor arról volt szó, hogy ez nem lesz átlátható, de véleménye szerint a jelen előterjesztésből most az látszik, hogy átlátható a cég működése. Kozma Jánostól azt kérdezte, hogy összeségében milyen bevételekre számít a cég?
A vagyonkezelő zrt ügyvezetője kifejtette, hogy éves szinten bruttó 129 millió forintot kap majd a cég a várostól a meghatározott feladat ellátásért.
Takács Péter (LMP) 13-15 millió forint megtakarítást vár a cégtől jövő évben.
Nagy Ferenc (Fidesz-KDNP) alpolgármester megemlítette: bővülnek a feladatai a társaságnak, de az BIC-től átvett feladatok ennek a töredékét jelentik. A BIC megszüntetésével felmerülő lehetőséggel szerinte élni-e kell az új cégnek. Ha jól szervezik meg a feladatokat, akkor ebből kijöhet megtakarítás a jövő év végére véleménye szerint.
12 igen 3 tartózkodás mellett fogadták el az előterjesztést.
Marad az eddigi vezető a temetkezési kft. élén
Lejár a megbizatása december 31-én a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. többségi tulajdonába tartozó Békés Megyei Temetkezési Kft. ügyvezetőjének. A közgyűlésnek kell javaslatot tennie arra, kit nevezzenek ki a pozícióra. Az előterjesztő ennek tükrében az eddigi ügyvezetőt, Fekete Józsefet javasolta.
Kocziha Tünde (Jobbik) egy 2015-ös közgyűlésre emlékezett vissza, amikor kiderült, hogy nem volt a cégnek felügyelőbizottsága. Arra kérdezett rá a vagyonkezelő zrt. ügyvezetőjénél, hogy ez a probléma azóta megoldódott-e, illetve igazak-e az előző ügyvezetővel kapcsolatos pletykák?
Kozma János erre azt mondta, hogy igaza volt a képviselőnek az előző cégvezető alkalmatlanságával kapcsolatosan. Hozzátette: valóban voltak kifizetetlen számlák, amelyeket kifizettek abban az esetben, amennyiben mögöttük valós tartalom volt. Hosszútávon nincsenek kifizetetlen számlái a cégnek.
Szarvas Péter (független) az első háromnegyed éveben veszteséget mutat a cég, ami nem fog megoldódni év végére. A polgármester azt kérdezte, hogy nem kellene-e végelszámolni a vállalkozást.
A vagyonkezelő zrt ügyvezetője elmondta: 71 %-nál kisebb a tulajdona a vállalkozásban a VAK Zrt-nek, a fennmaradó rész az államé. Ha a tulajdonrészt meg tudná szerezni az önkormányzati cég, akkor értékesíthetnénk azt. Ha névértéken el tudják adni, akkor nem lenne veszteséges.
Takács Péter (LMP) megjegyezte: ha ez a cég végezné a köztemetést, akkor szerinte nem lenne veszteséges.
Dr. Tőgye Ildikó a szociális- és egészségügyi osztály osztályvezetője elmondta, hogy minden évben közbeszereztetni kell a köztemetést.
Kocziha Tünde (Jobbik) kíváncsi a FEB munkájával kapcsolatosan Bíró Csaba véleményére, aki a bizottság tagja. Kozma Jánostól megkérdezte, hogy a volt ügyvezető bérel-e üzlethelységet a cégtől és a városnak tartozik-e a volt ügyvezetője?
Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) elmondta: a FEB ülésen döntöttek arról, hogy próbálják megvásárolni az állami részt vagy eladni az államnak a saját részt annak érdekében, hogy ne termeljen több veszteséget a vállalkozás.
Kozma János a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt ügyvezetője tájékoztatta Kocziha Tündét arról, hogy a volt ügyvezetőnek nem volt fizetési elmaradása, de a bérleti jogviszonyát megszüntették, mert ő a várossal - és nem a VAK Zrt-vel - kötött egy másik megállapodást.
16 igennel fogadtál el az előterjesztést.
Pályázati forrásból bővítik a hajléktalanszállót
Szociális infrastruktúra-fejlesztésre nyújthatják be forrásigényüket a kormányhoz az intézmények. 30 és 100 millió forint közötti összegeket lehet így lehívni olyan beruházásokhoz, amelyek rehabilitációs és vagy átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények korszerűsítését, esetleg új férőhelyek kialakítását célozzák.
A pályázati kiírás célcsoportját a fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, hajléktalan személyek, gyermekek és családok alkotják. A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 3,8 milliárd forint.
A pályázat segítségével az önkormányzat a női hajléktalanok átmeneti ellátását és a hajléktalanok átmeneti ellátásához szükséges közösségi tér biztosítását lakókonténer beszerzésével és telepítésével kívánja megvalósítani. Ehhez 100 millió forintos támogatást hívna le, amelyhez önerő nem szükséges.
16 igennel fogadták el az előterjesztést.
Amikor a polgármester 300 milliós ajánlatot kap a DAKK-tól SMS-ben...
Ahogy arról októberben beszámoltunk, kérdésessé vált az, hogy jövő év elejétől melyik társaság működteti a közösségi közlekedést Békéscsabán. Az önkormányzat a DAKK-al kötött szerződése ugyanis lejárt, a kiírt pályázatra pedig senki nem jelentkezett. Emiatt a városvezetés tárgyalásokat kezdeményezett a céggel az ellátás zavartalanságának biztosításáért és a szerződés meghosszabbításáért.
Az egyeztetésekkor a Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. képviselői a jelenleg érvényben lévő közszolgáltatási szerződés módosítását, ezzel egyidejűleg az új menetrend bevezetését támogatták egyoldalú szerződésmódosítással.
Eszerint az önkormányzatnak vállalnia kellene, hogy kifizeti a DAKK-nak a közszolgáltatási tevékenységgel összefüggő, bevételekkel nem fedezett, a közszolgáltatási kötelezettség miatt felmerült indokolt költségeit, valamint a méltányos nyereséget, amelynek mértékét az indokolt költségek 5%-ában javasolnak meghatározni.
Az önkormányzati ellentételezés mértékét 2018. és 2019. évre vonatkozóan 310 millió forint/év összegben javasolja maximálni.
Szarvas Péter (független) arról tájékoztatta a közgyűlést , hogy 2014-ben 186 millió forint volt az ellentételezése a közösségi közlekedés költségeinek, véleménye szerint ehhez képest magas az a 310 millió forint, amit a DAKK Zrt. kér. A szakértők szerint a szolgáltató kiadásai növekedtek, ezért 234 millió forintot lehet javasolni ellentételezésre a kijelölés esetén a DAKK Zrt-nek. Ha ebben az esetben a DAKK Zrt. benyújtja az elszámolást és bizonyítani tudja a többletköltségeket, akkor 234 millió forintnál többet is kérhet – hangsúlyozta a polgármester. Arra is emlékeztetett, hogy kijelölésre még nem volt példa közösségi közlekedésben Magyarországon, ami azt jelenti, hogy nincs precedens, így nehezebb az eljárás, de szolgáltatás nélkül nem maradhat a város lakossága. Szarvas Péter elmondta, hogy a decemberi ülés előtt SMS-ben kapott 299 milliós ajánlatot a DAKK Zrt.-től a buszközlekedés működtetésére.
Miklós Attila (MSZP) arra volt kíváncsi, hogy a DAKK Zrt vezérigazgatójával találkozott-e már valaha Szarvas Péter?
A képviselő kérdésére azt válaszolta a polgármester, hogy eddig egy egyeztetésen találkozott a cég vezérigazgatójával.
Miklós Attila (MSZP) szerint, ha van a kijelölésre lehetősége a városnak, akkor azt tegye meg, mert véleménye szerint a közgyűlésnek ragaszkodnia kell az álláspontjához. Véleménye szerint a testületnek inkább azon kellene gondolkodnia, hogy a következő két évben megoldást találjon a közösségi közlekedésre, akár úgy is, ha nem ragaszkodnak a jelenlegi szolgáltatóhoz. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy egyszer van lehetőségük kijelölni a feladatellátásra céget és akkor is maximum két évre.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) azt kérdezte, hogy a kijelölés esetén meghatározott 234 millió forintban benne van-e a kompenzációs költség, ami minden évben felmerül? Az önkormányzat a bevétellel nem fedezett működési költséget finanszírozza ennek a költségnek a megtérítésével. Hozzátette: kiszolgáltatott a város a külső vállalkozásoknak. A buszközlekedés 550 millió forint költséggel működik. Emellett felhívta a figyelmet arra, hogy a 310 millió forintról szóló szerződésből a DAKK Zrt. törölte azokat a pontokat, amelyek biztosították a korszerű és környezetbarát buszok üzemeltetését a békéscsabai közösségi közlekedésben. Ezért úgy véli – Miklós Attilával hasonlóan - hogy valamilyen irányba el kell indulnia a városnak, mert ha két év múlva nem lesz nyertes pályázó, akkor már nem jelölhetnek ki újra céget.
Takács Péter (LMP) az után érdeklődött, hogy javult-e az állami normatív támogatása a közösségi közlekedésnek?
Szarvas Péter (független) úgy válaszolt, hogy idén 14 millió forint volt ez a támogatás és ez várhatóan jövőre sem lesz magasabb. Az állam a szolgáltatónak a diákbérletek és a nyugdíjasok utazási költségei után ad támogatás. A működtetési költségnövekedést véleménye szerint az indokolja, hogy a buszsofőrök személyi költségei is megnövekedtek, illetve 2018-ban is megemelik a gépjárművezetők bérét. Emellett az elmúlt években egyre kevesebben utaznak tömegközlekedéssel, ez pedig bevételkiesést jelent a vállalatnál.
Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) azt kérdezte, hogy amennyiben megtudná az önkormányzat fizetni a 310 millió forintot a DAKK Zrt-nek, akkor lenne-e arra biztosíték, hogy ne jelentkezzenek a pótlólagos költségek?
A polgármester szerint nehéz a végét látni ezeknek a felmerülő költségeknek, mert egy év alatt 100 millió forinttal emelkedett az ellentételezési díj is. Szarvas Péter (független) hozzátette, hogy kijelölni egyszer lehet, így ha most ezt választja az önkormányzat, akkor 2019-től ezt a lehetőséget már nem vehetik igénybe. Véleménye szerint biztos, hogy drágulni fog az ellentételezési díj, főleg azért, mert idős buszokkal látják el ezt a feladatot.
Nagy Ferenc (független) úgy fogalmazott, hogy valóban kiszolgáltatott helyzetben van a város, két évre kell szerződni. Az alpolgármester szerint a DAKK Zrt. a tárgyalásokon teljesen biztos volt a helyzetében, amit azzal indokoltak, hogy a helyközi járatok 20 százalékával látják el a helyi közlekedés egy részét is, amit egy másik vállalkozásnak plusz költségen kellene megtenni. Hozzátette: a cég a szegedi modellt vázolta fel lehetőségként, ami azt jelentené, hogy a városé lenne a jegyárakból befolyt bevétel és város a futott kilométer után fizetne a szolgáltatónak.
Miklós Attila (MSZP) azt javasolta, hogy a városban működő egyik autóipari céggel működjenek együtt, amely kiváló buszokat gyárt. A politikus szerint le lehetne szerződni velük és venni néhány busz, valamint az MVP-ből beszerzett buszokkal két év alatt fel lehetne készülni erre a feladatra.
Szarvas Péter (független) arra emlékeztette a képviselőt, hogy a CsabaMetál által legyártott midibuszok, méretük miatt nem láthatnák el a csuklósbuszok feladatát a városban.
Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) azt szerette volna megtudni, hogy a DAKK Zrt-nek ugyanilyen követelései vannak-e más városokban a közösségi közlekedés működtetésével kapcsolatosan.
Szarvas Péter (független) elmondta, hogy Kecskeméten egy hibrid-busz flottát működtet a vállalat, Szegeden pedig más számlázási rendszer van, így nem lehet összehasonlítani a három várost ezen a téren.
Takács Péter (LMP) azt javasolta, kérje meg a közgyűlés Vantra Gyula országgyűlési képviselőt, hogy járjon közre a közösségi közlekedés támogatásának növeléséhez és az önkormányzat keresse meg a problémájával a kompetens minisztériumot is.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) arról kérdezett, hogy amennyiben két évre kijelöl az önkormányzat egy céget, akkor ettől függetlenül kiírhat-e egy új közbeszerzést jövőre? Hozzátette: egyet ért Miklós Attilával abban, hogy el kell gondolkodnia a városnak alternatív megoldásokon.
<
