Munkácsy fürdőzik – kiállítás a Rell Lajos teremben
Mint azt Bácsmegi Gábortól, a múzeum igazgatójától megtudtuk, egy sorozatot indítanak most el. Reményeik szerint Munkácsy születésnapján minden évben egy-egy olyan tárlatot nyitnak meg, amely a festőóriáshoz kötődik.
– Vagy olyan eddig be nem mutatott, a nézők elől elzárt alkotásokat szeretnénk felvonultatni, amelyeket a nagyközönség még nem láthatott, vagy olyanokat, amelyek ritkán láthatóak, illetve nem jártak még Békéscsabán – mindenképpen újdonsággal szeretnénk kiegészíteni a meglévő állandó kiállításunkat. Az elkövetkezendő néhány esztendőre megvannak már a terveink, de azon dolgozunk, hogy ez még hosszú évtizedekig kimeríthetetlen forrás legyen – fogalmazott Bácsmegi Gábor.
A Gyarmati Gabriella művészettörténész által rendezett Munkácsy fürdőzik című kiállításnak ezúttal csak a sajtóbemutatóját tarthatták meg a festő születésnapján, a tárlat a múzeum nyitása után, a Rell Lajos Teremben lesz látogatható június 25-ig.
A tárlat a máig népszerű belga üdülőhelyen, Ostendében készült Munkácsy Mihály-alkotásokat állítja a középpontba, amelyekhez több szálon futó kultúrtörténeti vonalat kapcsol.
A halásztelepülésből a XIX. század második felében világfürdővé, a tengeri fürdők királynőjévé váló Ostendét először a belga király választotta nyári tartózkodási helyéül. A fürdőhelyet kezdetben elsősorban arisztokraták, pénzemberek, nagyiparosok és -kereskedők, valamint híres művészek látogatták. Munkácsy Mihály is közéjük tartozott.
A múzeumban – amellett, hogy betekintést nyújtunk Ostende multikulturális nemzetközi sikertörténetének fejezeteibe – megmutatják, milyen rekreációs lehetőségek várták Munkácsy Mihályt a hűs vizű Északi-tengernél töltött pihenése során. A művészettörténeti közeget és a gasztronómiát is érintő, valamint a korabeli fürdőzési szokásokkal egyaránt foglalkozó kiállítás nosztalgikus hangvételű kultúrtörténeti meditáció lehetőségét biztosítja a múzeum látogatói számára.
Békéscsaba Munkácsy városa
Munkácsy korán árvaságra jutott, 1850-ben az édesanyja, majd édesapja is meghalt. 1851-ben került Békéscsabára anyai nagybátyjához, Reök Istvánhoz. Mint ismert, Csabán asztalos inasnak tanult, a segédi bizonyítvány megszerzése után Aradra ment, de betegsége miatt kénytelen volt visszatérni nagybátyjához Gyulára. Itt először egy Fischer nevű helyi rajztanártól vett órákat, majd Szamossy Elek tanítványa lett. A Szamossyval töltött két év után Békéscsabán festette meg első olajképét, a Levélolvasást.
Ezután Budapesten elnyerte a Képzőművészeti Társulat támogatását, lelkes pártfogókra talált Ligeti Antal és Than Mór személyében és innen már folyamatosan felfelé ívelt a pályája. Mélyről küzdötte fel magát, az asztalos inasból híres festő lett, aki hatalmas méretű vásznaival az egész világot meghódította.
– Munkácsy neve elválaszthatatlan Békéscsabától! Nemcsak köztér és intézmények őrzi a nevét városunkban, hanem az épülő Munkácsy Negyed is, amely a festőhöz méltó közösségi és kulturális tereknek ad otthont. Békéscsaba Munkácsy városa, ahol folyamatosan ápoljuk és őrizzük Munkácsy emlékét, alkotásait és egykori tárgyait – fogalmazott Nagy Ferenc alpolgármester a múzeumkertben, a Munkácsy-szobor koszorúzásán.
Galéria
