A megemlékezésen Nagy Ferenc alpolgármester idézte fel Munkácsy Mihály életútját. Munkácsy 1844. február 20-án született Munkácson Lieb Leó Mihály és Reök Cecília gyermekeként. 1850-ben előbb édesanyja, majd apja is meghalt, így 1851-ben Békéscsabára került Reök Istvánhoz, anyai nagybátyjához. Asztalos-inasnak tanult, majd Aradra ment, de betegsége miatt kénytelen volt visszatérni nagybátyjához. Gyulán Szamossy Elek tanítványa lett, majd visszatérve Békéscsabára megfestette első olajképét, a Levélolvasást. Innen indult és a folyamatos tanulásnak, kiemelkedő tehetségének köszönhetően vált világhírű festővé.
– Ő a legismertebb magyar festőművész. A XIX. században elért sikereit, akkori világhírét máig sem sikerült túlszárnyalnia egyetlen magyar festőnek sem. Életműve, meghatározó képei ma is ellenállhatatlan vonzerőt jelentenek a közönség számára. Békéscsaba múzeuma 1951 óta viselő az ő nevét, emlékháza van, Munkácsy a város díszpolgára, a nevével büszkélkedő kulturális negyed épül – fogalmazott Nagy Ferenc, kiemelve, hogy Békéscsaba Munkácsy városa.
A Munkácsy-kultuszt a város folyamatosan igyekszik erősíteni. Ezt példázza a Modern Városok Program támogatásával megvalósuló Munkácsy-negyed is.
– Munkácsy a gyökereit mindig nagyon fontosnak tartotta. Ápolta a régi kapcsolatokat, merített is ebből. Az Ásító inas például békéscsabai ihletésű, sajnos nincs a birtokunkban, de nagyon reméljük, hogy egyszer talán majd idekerül. Munkácsy örökségét ápolnunk kell, meg kell tanítanunk ezt az új nemzedéknek is. Meg kell mutatnunk azokat a helyeket Békéscsabán, ahol ő járt, élt és alkotott – mondta Bácsmegi Gábor, hozzátéve, hogy a Munkácsy-negyed erre is alkalmas lesz.
