Január végén Lyonban tartották a világ legrangosabb szakácsversenyének, a Bocuse d'Or-nak a világdöntőjét. A fődíjat a dán csapat nyerte el, második helyezett Svédország, a harmadik pedig Norvégia lett. A magyar delegációt Pohner Ádám séf vezette, a mieink a 12. helyen végeztek.
Hamvas Zoltán, a Magyar Bocuse d’Or Akadémia elnöke az M1 Summa című magazinjában azt mondta: Pohner Ádám messze a mezőny legfiatalabb versenyzője volt a maga 24 évével. A versenyre körülbelül 60 ország nevezett, ebből sikerült a magyar csapatnak a stabil középmezőnyt elérnie.
Hazánk először 2013-ban képviseltette magát a kétévente rendezett világdöntőben. Hat évvel ezelőtt Széll Tamás és csapata a tizedik, míg 2015-ben Molnár Gábor és segítői a 13. helyen végeztek. 2017-ben Széll Tamás – az európai kontinensdöntő megnyerése után – a világdöntő negyedik helyét, és a verseny egyik különdíját szerezte meg.
Hamvas Zoltán szerint a 2000-es évek elején kezdődött el a hazai gasztronómiai pezsgés, aminek mára kézzel fogható jelei vannak. Az első magyar Michelin-csillagos éttermet – néhány év leforgása alatt – további három követte, 2018 elején pedig az egyik fővárosi éttermünk – a közép-kelet európai régióban először – a második Michelin-csillagot is kiérdemelte.
A Magyar Bocuse d’Or Akadémia elnöke úgy véli, az elmúlt bő másfél évtizedben a magyar gasztronómia fejlődése nemzetközi szinten is érzékelhetővé vált. Hamvas Zoltán közölte: a régióban megerősítettük a helyünket, legjobban állunk a sorstársainkhoz mérten, a Varsó-Prága-Pozsony tengelyt nézve. Továbbá rendeztünk egy Bocuse d’Or európai döntőt, ez az az út, amin tovább kell menni – fűzte hozzá.
Meghatározó tényező a gasztronómiai kínálat
Szakértők szerint a gasztronómia fejlődése egy-egy ország turizmusára is kedvező hatással van. Ezt támasztja alá a turisztikai világszervezet 2016-os kutatása, amelyben a megkérdezettek 87 százaléka vélte úgy, hogy egy-egy térség gasztronómiai kínálata meghatározó tényező az utazási döntések során.
A válaszadók a kulturális tényezők és a természeti vonzerők után a harmadik helyre sorolták a gasztronómiai kínálatot. Hamvas Zoltán azt mondta: itthon is egyre gyakoribb, hogy az úti cél kiválasztásánál gasztronómiánk a döntő szempont.
A gasztronómia fejlesztése szakértők szerint azért is fontos, mert a gasztroturizmus közvetve a nemzetgazdaság több ágazatára is hatással van. Támaszkodik a helyi élelmiszertermelésre, kézműiparra, támogatja a helyi közösségek fejlődését, és tradicionális értékeik megőrzését.
Sokat változott a gasztroturisták alapvető igénye
Emellett csökkenti a szezonalitást, és kevésbé ismert látogatott területekre is látogatót vonz. Hamvas Zoltán szerint az egyik legfontosabb kihívás éppen az, hogy a jövőben hazánk kevésbé ismert, ám meghatározó gasztrotérségeit is felfedezhessék maguknak az idelátogatók. Ehhez fontos lenne az is, hogy a jövőben ne csak Budapest éttermei kerülhessenek be a Michelin útmutatójába.
A Michelin sajátossága, hogy csak a nagyvárosokat vizsgálja, Magyarország tekintetében csak Budapest tartozik bele a kiadványba – nyilatkozta Hamvas Zoltán, majd hozzátette: azon dolgoznak, hogy, ha nem is egész Magyarország, de bizonyos régiókat vizsgáljon a Michelin. Ez nagy lökést tudna adni akár a Balatonnak, akár a tokaji régiónak, vagyis mindenféle olyan turisztikai desztinációnak, ami fontos lenne Magyarország számára.
Szakértők kiemelik: az elmúlt években rengeteget változott a gasztroturisták alapvető igénye. Ma már nemcsak a jóízű ételek elfogyasztása van a középpontban, hanem az étterem, valamint a séf elismertsége mellett a látvány is.
Forrás: hirado.hu
-400x225.jpg)
