Mlinár Pál, a Balassi Táncegyüttes vezetője szerint mindenkinek legalább hetente egyszer táncolnia kellene. Nem kell feltétlenül néptáncnak lennie annak a bizonyos napi táncunknak – bár szerinte az a legjobb –, az viszont fontos lenne, hogy a zenével és ritmikával helyrebillentsük az egyensúlyunkat. A megalakulásának 70. évfordulóját ünneplő Balassi Táncegyüttes a Békéscsabai Jókai Színházban szombaton jubileumi gálaműsorral mutatta be, milyen is az, amikor az ember életében ott van a néptánc. Ráadásul a nagy érdeklődésre való tekintettel két előadással is készültek.
Regős cserkészrajként indult a Balassi
Mlinár Páltól, a Balassi Táncegyüttes vezetőjétől megtudtuk, hogy 1947-ben, az akkori szakmunkásképzőben, amikor ott még voltak cserkészek, regős cserkészrajként ismerkedtek a néptáncokkal a fiatalok. Gécs Jenő cserkésztisztként úgy gondolta, hogy szerveződjenek táncegyüttessé. Rövidesen a cserkészeket szétoszlatták, viszont a Balassi már 1948-ban, a Kossuth téren táncolt.
– Az együttes nagy lendülettel indult, holott az Evangélikus gimnáziumban akkoriban Rábai Miklós vezetésével működött a Batsányi Táncegyüttes. Rábai távozása után azonban az a táncegyüttes megszűnt, és csak a Balassi maradt. A most 70 éves táncegyüttes gyakorlatilag a kezdetektől a szakmai élvonalba tartozott művészeti, szervezeti szempontból és támogatás tekintetében is. Amikor új produkciók születnek, akkor mindig nagyobb az érdeklődés az együttes iránt, de elmondható, hogy folyamatosan kíváncsiak ránk – fogalmazott a Balassi vezetője.
Mlinár Pál szerint az, hogy ilyen szép kort megélt a táncegyüttes, elsősorban azoknak a vezetőknek és alkotóknak köszönhető, akik ezt szívügyüknek tekintik és viszik tovább.
– A Balassi első együttes-vezetője, koreográfusa Born Miklós volt, aki most a páholyból nézhette a műsort. Nagyon sokat köszönhetünk neki, és köszönhetek én magam is. Ő volt a mesterem, ő volt az, aki hazahívott Salgótarjánból. 1990-től én vezettem az együttest, most már pár éve Palkó fiamnak adtam át a stafétabotot – jegyezte meg Mlinár Pál.
Mlinár Pál: Az emberi élet tele van ritmusokkal
Az együttes vezetője szerint nagyon fontos a néphagyományok ápolása, továbbvitele a táncon keresztül is. Kiemelte, hogy valamennyiünk életében jelen kellene lennie a táncnak.
– Úgy gondolom, mindenkinek legalább hetente egyszer táncolnia kellene! Az emberi élet telis tele van ritmusokkal. Ha jó lüktetésben, jó ritmusban ébredünk és élünk, akkor jól megy a napunk. A tánc igazából a lelkünket és testünket is karbantartja. Nem kell feltétlenül néptáncnak lennie annak a bizonyos napi táncunknak – bár természetesen szerintem ez a legjobb –, az viszont fontos lenne, hogy a zenével és ritmikával helyrebillentsük az egyensúlyunkat. Néptánciskolánkban gyakorlatilag már óvodás kortól erre az életmódra, a tánc szeretetére tanítjuk a gyerekek – mondta Mlinár Pál, hozzátéve, hogy néptáncegyüttesként a Kárpát-medencei néphagyományokra építenek, ezt viszik közelebb a kicsikhez és nagyokhoz.
Vannak csikók, akik még harapnak, és vannak tapasztaltak
Ifjabb MlinárPál, a Balassi művészeti vezetője kérdésünkre elmondta, hogy jelenleg rekordokat döntöget az együttes létszáma, közel hatvan táncos van most a Balassiban.
– A korosztály összetett, 16-17 évestől a 36 éves korig vannak táncosok. Nagyon jó, hogy ennyire vegyes az összetétel, mert ez sok lehetőséget rejt magában. Vannak fiatalok, akik még csikók és harapnak, mellettük viszont ott vannak a más karakterrel rendelkező tapasztaltabb táncosok, akik hatnak az ifjabbakra. Nem könnyű összefogni egy ekkora csapatot, logisztika és koordináció kérdése. Igyekszünk úgy szervezni, hogy mindenkinek jusson feladat, mindenki motivált maradjon – avatott be a részletekbe ifjabb Mlinár Pál.
Jubileumi műsor a Békéscsabai Jókai Színházban
Hetven évet nehéz egy kétórás műsorba besűríteni. A Balassi Táncegyüttes ötévente készít jubileumi összeállítást, de igyekeztek úgy szemezgetni, hogy azoknak is mutassanak újat, akik látták a korábbi születésnapi programjaikat.
– Főként azokat a műsorszámokat, produkciókat vonultattuk fel a Balassival, amelyek most alkotják az együttes repertoárját. Egy évvel ezelőtt volt az Ádámok és Évák című táncjátékunk bemutatója, amit nagy sikerrel játszottunk már itt és fesztiválokon is. Ez a 32 perces táncdráma is bekerült a műsorba. Mellette ízelítőt adtunk az autentikus koreográfiákból. Sokat dolgozunk együtt a színházzal – ez a kapcsolat is hosszú évekre tekint vissza – az ott bemutatott Állati mese című táncjátékból is részletet láthattak a nézők a jubileumon. Emellett a régi, különböző korszakokat meghatározó koreográfiák is helyet kaptak a műsorban – összegezte ifjabb Mlinár Pál.
A művészeti vezető hozzátette, hogy a műsorban nagyobb részben a mostani együttes tagjai táncoltak, de emellett előre és hátra is gondolkodtak. Ott voltak a korábbi aktív táncosok, fellépett az egykori Balassisokból álló Őszülő Halánték csoport, akik ma is összejárnak és táncolnak, és persze ott volt Balassi utánpótlása, megmutatkoztak a gyermek csoportok, amelyeknek tagjai a jövő táncosai lesznek.
Az autentikusabb vonal felé fordulnak
Ifjabb Mlinár Pál arról is beszélt, hogyan tervezik a jubileum utáni időszakot. Az utóbbi jó pár évben a Balassi Táncegyüttesben előtérbe került a táncszínház, részben a saját produkcióiknak, részben a Jókai színházzal való együttműködésnek köszönhetően (például István, a király, Ládafia).
– Amatőr együttes vagyunk, itt mindenki hobbi szinten, szórakozásként van jelen. Nehéz megtalálni azt az egyensúlyt, amiben benne van ez, de sikerül maradandót alkotni, felvinni egy érzésvilágot a színpadra. Az utóbbi időt főként ez jellemezte, de gondolkodtunk azon, hogy a hetvenedik évforduló után picit megint az autentikusabb vonal felé fordulunk – jegyezte meg ifjabb Mlinár Pál.
