Járt-e Gerlán Károly király?

Jankovich B. Dénes, régész szerint a gerlai templom a 12-13. század fordulóján épült, háromhajós, 44 m hosszú, 19 m széles külméretű monostortemplom volt. Dusnoki-Draskovich József, tudós történész–levéltáros az írott források alapján vetítette vissza a gerlai apátság történetét a 12. század végére. 2000-ben, majd 2015-ben kiadott tanulmányaiban Anjou Károly királlyal (1301–1342) is összekapcsolta a Körös menti egyházi intézmény múltját.

Dusnoki-Draskovich arra mutat rá, hogy 1214. évre keltezett oklevél szerint Boleszló, váci püspök (1188?/1193–1212) adományokkal gazdagította a felvidéki Lelesz premontrei prépostságát. Az oklevelet a történészek hamisnak tekintik, de lehetnek benne valós adatok. Az 1214-re keltezett oklevél megemlít egy Iula nevű káptalant (capitulum Iulense). Iula nevét hallva természetes, hogy először Gyulára gondolunk. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy oklevelekben felbukkanó helynevekről nem mindig egyértelmű, hogy melyik településsel azonosíthatók: a történésznek mérlegelnie kell a különböző lehetőségeket. Iula tulajdonában volt egy Kanar (Kanyár) nevű, Tisza közelében fekvő birtok, melyet Boleszló – Iula káptalan és Lőrinc apát kérésére – elcserélt Árpa nevű faluval, mely a mai Nagyszalonta közelében lehetett. Kanar-t a leleszi apátságnak adta Boleszló, Árpa birtok pedig Iula káptalanának jutott kárpótlásul.

Az oklevélben Iula káptalanként szerepel. A káptalan nem szerzetesek, hanem egyházi renden lévő személyek, klerikusok közössége. A mai Gyulán nem volt káptalan. A középkorban azonban apátságot is neveztek káptalannak. Ám Gyulán annak sincs egyértelmű nyoma, hogy ott a 13. században apátság állt volna. Hol feküdt hasonló nevű település? Miként arra Dusnoki-Draskovich rámutat, az 1332. és 1337. évi pápai tizedjegyzék két Gula nevű helységet is említ: az egyiket a váradi püspökség köleséri, a másikat a váradi püspökség békési főesperességben. A köleséri főesperességben levő Gula a mai Gyulával lehet azonos. Mi lehet a békési főesperességben levő Gula? Gerlát Gwrla, Gyarla, Gyéla, Gella, Gela néven is említették. Márpedig Gerlán volt apátság: erről írott forrás tanúskodik, a középkori gerlai templomról pedig a régészet. Valószínűsíthető, hogy az 1214. évre keltezett oklevélben említett Iula capitulum is Gerlára vonatkozott. A fent említett, Kanar–Árpa birtokcsere Wasca (Vata), váradi püspök (1186–1189) beleegyezésével történt. A gerlai apátság eszerint a 12. század végén már létezett.

Dusnoki-Draskovich József elmélete szerint 1313-ban I. (Anjou) Károly király is járt Gerlán. Őt sokan Károly Róbert néven ismerik. A király 1313. június 20-án, a Fehér Körös partján Iulamonustra nevű helyen adott ki oklevelet. A forrás szerint az előző évben – vagyis 1312-ben – felkelés tört ki Károly király ellen, melyben Csák Máté és Aba Amádé fiai is részt vettek. A lázadók elleni harcban elesett Gutkeled nemzetség béli Kis Kozma fia. Ezért a király kiváltsággal vigasztalta Kis Kozmát. Az oklevélben említett harc minden bizonnyal a rozgonyi csata, melyet 1312. június 15-én, Kassa közelében vívtak. Erre utalhat tehát Károly király a Fehér Körös mellett kiadott oklevelében. 1313. június 22-én újabb oklevelet adott ki a király, ugyanott: ez a forrás Iula monustura néven adja meg a helyszínt. A helységet korábban Gyulamonostora-ként értelmezték. Azonban Gerla is a Fehér Körös közelében volt! Eszerint 1313-ban Gerlán járhatott Károly király.

Dusnoki-Draskovich elméletét jeles középkortörténészek – Almási Tibor, Rácz György –meggyőzőnek tekintik. Szatmári Imre, régész 2005-ben megjelent könyvében külön említi Gerlamonostorát és Gyulamonostorát. Véleménye szerint a gyulai Törökzugban 1971-ben feltárt, több periódusú templomról egyelőre nem lehet eldöntetni, hogy „Gyulamonostorával vagy a plébániatemplommal azonosítható-e.” Magam úgy vélem: amíg nem kerül elő egyértelmű bizonyíték arra, hogy Gyulán volt apátság, addig Dusnoki-Draskovich adatokkal alátámasztott, logikus levezetése meggyőző, erős elméletként fogadható el: valószínű, hogy Iulamonustra Gerlával azonosítható. Békéscsabán azért is érdemes minderről megemlékeznünk, mert több évig városunkban teljesített szolgálatot Bielek Gábor atya, aki Gyulamonostora címzetes apátja volt.

Dr. Halmágyi Miklós