A beszélgetés Felföldi László püspök atya püspöki jelmondatának („COGNOVIMUS CARITATEM – Megismertük a szeretetet”) gondolata mentén a hit, a szeretet és az emberi kapcsolatok témáját járta körül.
– Ennél egyszerűbb jelmondatot nem tudtam volna választani, mert utólag végiggondolva ezt a jelmondatot: ez az alapja annak, hogy mitől válunk emberré. Ha megismerjük a szeretetet, akkor megtanuljuk a szeretetet. Amíg nem tapasztaljuk meg az emberi szeretetet, addig az Isten szeretetével is nehéz mit kezdeni. A szeretet kapcsolat, és csak azt szeretem, akivel valamilyen kapcsolatba kerülök. Ezek a kapcsolatok különbözőek mindenki életében és arra mindenkinek válszt kell kapnia az életében, hogy megismertem-e a szeretetet? – fogalmazott Felföldi László, majd kiemelte, hogy egy szeretetkapcsolatban, például a szerelemben nem az a nagy érzés, hogy a másik szeret engem, hanem az, hogy mi magunk milyen nagy szeretetre vagyunk képesek.
A beszélgetés tele volt meglepetésekkel, Vojtkó Ferenc ügyvezető a püspök fiatalkorát is a közönség elé tárva kérdezte Felföldi Lászlót, aki mosollyal az arcán kalauzolta végig az érdeklődőket pályáján.
Isten és Jézus szeretetét az emberi szeretethez hasonlította a püspök. Mint mondta, itt is vannak hirtelen felismerések és van egy lassú növekedés, kiteljesedés. Hozzátette, hogy ő is megélte mindkettőt az élete során.
– Isten mindenki életében ott van, mindenkiében valahol jelen van, csak ebben csendesen haladunk. Észre kell azonban venni ezeket a különleges, gyönyörű pillanatokat, vagy lehetőséget kell adni, hogy megálljunk, meghallgassuk, mit is mond az életünkben – mondta a püspök, majd kifejtette, hogy a béke alapja is az, hogy elfogadjuk azt és ahol vagyunk, ezt pedig a szeretet hozza el.
– A béke szolgálat, feladat. Ha egy közösségben, akár munkahelyen, vagy egyházban mindenki elvégzi tisztességgel vagy túlcsordulóan a munkáját, ott van béke. Ha a személyes életünkben szeretjük azt, ahol vagyunk, szeretjük azokat, akikkel együtt vagyunk, akkor is, ha tudjuk, hogy nem tökéletesek ők sem. A személyes, a családi, a közösségi béke adja a világbékét – mondta a püspök, majd kiemelte, hogy ha azt hisszük, hogy tökéletesek vagyunk, akkor soha nem fogjuk megtalálni magunkat.
Vojtkó Ferenc kiemelte, hogy régi ismeretségen, barátságon alapult a beszélgetésük.
– Felföldi László gondolatai annyira mélyrehatóak; kinyitja a távlatot nyitja, hogy mit jelent ma civilként Krisztus arcát keresni, ugyanakkor felteszi a kérdést, mi a szerepe az egyházhoz közelieknek abban, hogy a misszió beteljesedjen – mondta az ügyvezető, majd kiemelte, hogy szeretetre mindenkinek szüksége van, hiszen ez az a kapocs, ami összeköt bennünket. Vojtkó Ferenc kiemelte, hogy a Fehérliliom Népfőiskola programjainak fókuszában mindig a szeretet áll.
