A megyei hagyományőrző civil szervezetek rendezték meg a Dél-Alföldi Népi Kézműves Közösségek V. Találkozóját szombaton a Pheadra Rendezvényközpontban, Békéscsabán. Az eseményre tizenkilenc Békés megyei és egy Csongrád megyei településről érkeztek elsősorban hímző, illetve szövő körök. A hagyományőrző csoportok mellett több polgármester tartott előadást a településén működő népi kézműves közösség helyi szerepéről.
– Nagyon inspirálja a munkánkat, hogy megyei szinten ilyen találkozók és konferenciák vannak. Itt feltöltődünk, a kiállítás is mindig gyönyörű, és jó érzés, hogy időnként mi is részesei lehetünk a saját alkotásainkkal. Az előadások is pozitív energiával töltenek fel minket – mondta el a Nagybánhegyesi Szlovák Hagyományőrző Egyesület elnöke. Pepó Jánosné hozzátette: nagyon örülnek annak a lehetőségnek is, hogy a gasztronómiai hagyományaikból is adhattak ízelítőt, most a Rezeda Hímző Szakkörük tagjai hoztak húsvéti előzetesként hagyományos ünnepi süteményeket és szlovák ízesítésű kolbászt is.
Doboztól, Tótkomlóson, Gyulán és Újkígyóson keresztül Békéscsabáig összesen tizenkét településről érkeztek előadók az önkormányzatokat képviselve, a legtöbb esetben a polgármesterek mutatták be a településeiken működő szervezeteket. Mezőkovácsházáról a kézműves szakkör és a díszítőművészeti szakkör érkezett, a közelmúltban két amatőr civil csoport egyesületté olvadt össze.
– Egyre nagyobb szerepet játszanak a város életében. A Békés Megyei Népművészeti Egyesület pályázatának együttműködő partnere lett az önkormányzatunk, ennek segítségével a mi szakköreink is egyesületté váltak. Fantasztikusan aktívak lettek, mintha megsokszorozódott volna az erejük. Régen a díszítő művészetre, a hímzésre, szövésre hagyatkozott Mezőkovácsházán a népművészet, most pedig az egyesület nyit a néptánc, vagy például a gasztronómiai hagyományok ápolása felé – emelte ki Varga Gusztáv Mezőkovácsháza polgármestere.
A találkozó résztvevői azt járták körül, hogy mit jelent egy-egy város, vagy község életében a hagyomány, a népművészet, azon belül is a népi kézművesség hogyan épülhet be a mindennapokba.
– A '70-es években megindult a népi kézműves kultúra újratanulása, akkor gomba módra szaporodtak a hímző, szövő és fafaragó szakkörök, amelyek 10-20 éven után viszont megszűntek. Végül 4-5 hímző szakkör maradt Békés megyében. Néhány éve a Békés Megyei Népművészeti Egyesület kezdeményezte a körök felélesztését, amihez a Magyar Művelődési Intézet is hozzájárult, és így 2014-ben tíz új szakkör tudtak indítani a megyében. Egy évvel később összehozták a közösségek az első Dél-Alföldi Népi Kézműves Közösségek Találkozóját. Az első rendezvényre is a körök tagjai készültek a településükön hagyományos ételekkel, ami nem csak hogy sikert aratott a résztvevők körében, hanem nagyon jó közösség kovácsoló erővel is bír, így megőriztük ezt a hagyományt az ötödik találkozón is – mondta el a Békés Megyei Népművészeti Egyesület elnöke. Pál Miklósné hozzátette: Idén azon települések döntéshozó testületeinek a képviselőit hívták meg, ahol már valamilyen kezdeményezés elindult.
Az egész napos eseményt a Békés Megyei Népművészeti Egyesület, a Békés Megye Népművészetéért Alapítvány, a Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége rendezte.
