A kulturális alapellátás új irányairól országos konzultációsorozatot hívott össze Hoppál Péter. A miniszteri biztos egy adott régió kulturális intézményeinek vezetőit invitálja az országjáró programra, ahol nem csak az új program elemeket osztja meg a szereplőkkel, hanem arra is kíváncsi kinek milyen ötlete van a rendszer még jobb jövőbeni működtetéséhez. A miniszteri biztos szombaton délután Békéscsabán, a Csabagyöngyében számolt be az országos konzultációsorozatról.
– A kulturális alapellátás program második ütemének kiemelt célcsoportjai elsősorban a 2010 után született gyermekek és a határon túli magyarok lesznek. A gyerekek ma szinte mobiltelefonnal kezdenek el beszélni, ma már meg kell tanulnunk ezzel a korosztállyal úgy kommunikálni, úgy bánni, hogy érdekessé tegyük számukra a kulturális üzeneteket. Tehát valószínűleg a múzeum pedagógiának és művészet pedagógiának vadonatúj eszközöket kell majd mozgósítania ennek érdekében – hallottuk az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális alapellátásért felelős miniszteri biztosától.
Dr. Hoppál Péter kiemelte azt is, hogy egy 15 milliós kulturnemzetként tekintünk magunkra a határon túli magyarsággal, hozzátette: ezen a téren a közművelődésnek lesz a legtöbb dolga.
– Értékfeltáró kollégiumokkal tudjuk majd, remélhetőleg mintegy nyolcszáz fő foglalkoztatásával, a kis településeken a közösségeket megerősíteni. A mintaprogram kapcsán szeretnénk az elkövetkező három évben olyan programokat megvalósítani, amelyek a Kárpát-medence szintjén teljesednek ki – mondta Závogyán Magdolna az NMI Művelődési Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője.
A miniszteri biztos megjegyezte: a velünk élő nemzetiségek is fontos szerepet töltenek be – például Békéscsabán a szlovákság – kulturális azonosságtudatot adnak nekünk.
