Az ember elhalálozása az élet rendjéből adódó helyzet. Egy családban előforduló haláleset az adott család számára rendkívül sajnálatos esemény. Több intéznivaló is felmerül ilyen helyzetben, és ha az elhalálozott családtag agrártámogatást igénylő mezőgazdasági termelő is volt, akkor ezen esetben folyamatban lévő támogatási ügyek intézését is érintheti a kialakult helyzet. Fontos tudnivaló, hogy egy elhalálozás kapcsán a folyamatban lévő megigényelt támogatás nem vész el. Arra ilyen helyzetben a polgári jog szerinti örökös válik jogosulttá, azonban fontos tudni milyen teendők szükségesek a kifizetéshez. Az MVH előtti eljárások hagyatéki szabályairól Rákóczi Attila, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Békés Megyei Kirendeltségének vezetője nyújtott tájékoztatást.
Az MVH eljárási törvénye kisegítő jogintézményként vezette be a vélelmezett örökösi jogállást, amely azokban az esetekben alkalmazható, amikor a gazdálkodó még azelőtt meghal, hogy az adott évi támogatási kérelmet benyújthatta volna. Ilyenkor a közjegyző előtti hagyatéki eljárás a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszak végéig általában jogerősen nem fejeződik be. A vélelmezett örökösi jogállás megállapítását a házastársnak vagy a törvényes rend szerinti örökösnek a támogatási kérelem benyújtását megelőzően, az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kérelmeznie kell. Ezt követően a vélelmezett örökös az elhunyt ügyfél nevén nyújthatja be a támogatási kérelmet, amely alapján kifizetésre azonban csak a jogerős hagyatékátadó végzés benyújtását követően kerülhet sor. A hagyatékátadó végzés benyújtásáig az MVH az eljárást felfüggeszti, azzal hogy a szükséges ellenőrzéseket, eljárási cselekményeket lefolytathatja a vélelmezett örökös bevonásával.
A hagyatékátadó végzésnek rendelkezést kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy az örökhagyó az MVH-nál bármely jogosultsággal / kötelezettséggel / vagyoni értékű joggal rendelkezik. Vagyoni értékű jog pl. a történelmi bázisjogosultság. Amennyiben valamely MVH-tétel a benyújtott hagyatékátadó végzésben nem szerepel, abban az esetben póthagyatéki eljárást kell kezdeményezni. Ezt az örökösnek kell megindítania, azonban költségvonzata miatt célszerű megelőzni úgy, hogy örökösök már a hagyatéki eljárásban felhívják a közjegyző figyelmét arra, hogy az örökhagyó az MVH nyilvántartásában szerepelt, és a korábbi években támogatást igényelt. A közjegyző még a hagyaték átadása előtt megkeresi hivatalunkat, és a nyilvántartásunk alapján kapott adatok szerint foglalja végzésbe az egyes agrár-támogatási jogcímeket, a hagyaték részét képező jogosultságokat. A hagyatékátadó végzést be kell nyújtani az MVH-hoz, azonban az egyes a felfüggesztett állapotú támogatási eljárások lefolytatására kizárólag jogerős hagyatékátadó végzés alapján kerülhet sor. Ezzel egyidejűleg az örökös ügyfél-nyilvántartásba vétele is szükséges, mert az MVH előtti eljárásokban csak ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfél vehet részt, valamint az eljárásbeli jogutódlás megállapítása nélkül nem folytatható az eljárás sem, így támogatás sem fizethető.
Az örökhagyó által benyújtott kérelmek alapján indult eljárások folyamatban lévő eljárásoknak minősülnek, ami azt jelenti, hogy az ügyfél életében jogerős döntéssel nem zárultak le. Ezekben az eljárásokban, amennyiben a folyamatban lévő eljárásra vonatkozó rendelkezés a hagyatékátadó végzésben nem szerepel, vagy annak vonatkozásában nem állapítható meg egyértelműen az örökös személye, a jogutódláshoz eljárásbeli jogutódlás iránti nyilatkozat MVH-hoz történő benyújtása is szükséges lehet. Az örökös a nyilatkozatban kérheti, hogy az örökhagyó által megindított eljárásba beléphessen. Erről az MVH a jogerős hagyatékátadó végzés beérkezését követően tájékoztatja az örököst vagy örökösöket – tájékoztatta az olvasókat Rákóczi Attila kirendeltségvezető.
