A támogatási kérelmek közül a legtöbb gazdálkodót érintő kérelem az egységes kérelem (EK). 2015-től kezdődően az egységes kérelmek keretein belül több mint 30 jogcímre igényelhetnek támogatást a gazdálkodók, főkét területekhez, állatokhoz kötötten, de a kérelem részét képezik a különféle kompenzációs támogatások, termeléshez kötött támogatások, és egyéb jogcímek is. Az egységes kérelmek keretén belül évről-évre országosan több, mint 170 ezer gazdálkodó nyújt be területalapú támogatási kérelmet több, mint 5 millió hektár mezőgazdasági területre.
Az EU-hoz történt csatlakozásunkat követő néhány évben papír alapon nyújthatták be a területalapú kérelmeiket a gazdálkodók, és a kérelmek kimondottan a területekhez köthető támogatásokat tartalmazták. Pár évre rá már minden gazdálkodónak csak elektronikusan volt lehetősége a kérelmét kitölteni, és benyújtani a kifizető ügynökséghez. A Közös Agrárpolitika (KAP) folyamatos reformja következtében a területalapú támogatás komplexebbé, több jogcímet magába foglaló egységes kérelemmé fejlődött. Ez minőségi változást is jelentett, hiszen a támogatási jogcímek egymással való összefüggései, egymásra épülései ezt megkövetelték a kifizetések átláthatósága miatt.
A 2014-2020- as KAP költségvetési időszak támogatásai, közvetlen kifizetései, termeléshez kötött területalapú, állatalapú támogatásai következtében az egységes kérelem már egy interaktív felületté is vált, és már sokkal több, mint „egy május közepéig benyújtandó területalapú támogatás”. Közvetlenül összekapcsolja a gazdálkodókat és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csupán a kérelem benyújtásával nem ér véget a kérelmezés, és a támogatási feltételek teljesítése. A benyújtott kérelmet folyamatosan aktualizálnia kell a gazdálkodónak a gazdaságában történt események, tevékenységek bejelentésével. A kérelmekben feltüntetett adatok lehetőséget kínálnak a támogatási jogcímek kapcsán a pontosabb igénylésekre is. Az Európai Unió egyszerűsítési célkitűzéseit is szem előtt tartva a szaktárca a gazdák érdekében döntött az előzetes ellenőrzés intézményének 2016-os évtől történő bevezetéséről. Ennek keretében az MVH a szankciómentes benyújtás határidejét követően meghatározott szempontok szerint ellenőrzi az addig beérkezett egységes kérelmeket, és amennyiben megállapítja, hogy a bejelentett táblákkal, ökológiai jelentőségű területekkel kapcsolatban valószínűsíthetően meg nem felelés miatti eljárás lenne indokolt, vagy megállapítja, hogy valamely kötelező melléklet csatolását a termelő elmulasztotta, akkor erről a benyújtási határidőt követő 26 naptári napon belül értesíti a gazdálkodót. A vizsgálat nem terjed ki a mellékletek tartalmának vizsgálatára. A gazdálkodó az értesítésben foglalt hibákat a határidőt követő 35 naptári napon belül jogkövetkezmények nélkül javíthatja/módosíthatja, valamint módosításnak nem minősülő változtatásokat tehet, így mentesülhet az esetleges szankció alól. Az előzetes ellenőrzés kapcsán kötelező az elektronikus kapcsolattartás, ami alapján az előzetes ellenőrzés során tett megállapításokat az MVH elektronikus úton közli az ügyféllel, illetve annak meghatalmazottjával. Kamarai meghatalmazott eljárása esetén az előzetes ellenőrzés megállapításait a kamarai meghatalmazott részére küldi el elektronikus úton az MVH.
A fentieken túlmenően az egységes kérelmet folyamatosan aktualizálni kell a különféle vis maior események, másodvetések bejelentései kapcsán, főnövény betakarításának az adataival is, de az állatalapú támogatások esetében a kiesések, pótlások bejelentéseivel egyaránt. Az „utólagos” adatok megadása a legtöbb esetben nemcsak lehetőség, hanem kötelezettség is egyben, egy-egy támogatás kifizethetőségének feltétele miatt. Így annak érdekében, hogy a hivatalnak módjában álljon eldönteni, hogy az egységes kérelemben egy adott területre bejelentett növények közül melyik található a területen a leghosszabb ideig, másodvetés bejelentése esetén meg kell adni a vetés és betakarítás tervezett időpontját az egységes kérelem benyújtására előírt határidőn belül. Amennyiben a másodvetés, ökológiai jelentőségű másodvetés és zöldtrágyázás céljából elvetett másodvetés megvalósul, akkor adatváltozás bejelentés keretében kell megadni a másodvetés elvetésének tényleges időpontját és esetleges betakarítását vagy beforgatását – a vetést, betakarítást, beforgatást követő tizenöt napon belül. Emellett meg kell adni a másodvetés előtt lekerülő növény betakarításának időpontját. Az esetleges betakarítást vagy beforgatást a tevékenység megkezdését megelőző öt napon belül külön be kell jelenteni az MVH-hoz az elektronikus űrlapkitöltő felületen. Egy másodvetésre vonatkozó tényleges vetési és betakarítási, beforgatási időpontokat külön-külön kell bejelenteni. A határidő elmulasztása esetén az egységes kérelemben bejelentett, tervezett másodvetés nem kerül figyelembevételre az egyes támogatásoknál. A vis maior esemény bekövetkezésére vonatkozó bejelentést, valamint amennyiben szükséges, az esemény bekövetkezését igazoló dokumentumokat a vonatkozó hazai és uniós jogszabályoknak megfelelően elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kell benyújtani az erre szolgáló felületen. A fentiek alapján kérjük a gazdálkodókat, hogy a kérelmek benyújtását követő időkben is aktualizálják a feltüntetett adataikat, és adják meg a kötelezően benyújtandó adatokat is, hiszen ez sok esetben a támogatás folyósításának a feltétele is. További kérdés esetén a kérelmezők bizalommal fordulhatnak a NAK falugazdászaihoz, valamint az MVH ügyfélszolgálatához.
