Május 23-áig lehetett a 2016. évi egységes kérelmeket szankciómentesen benyújtani. Ezt követően még 25 napig lehet még a kérelmet benyújtani, munkanaponként egy százalékos csökkentés mellett. A május 23-ig benyújtott kérelmeket szintén 25 napig lehet módosítani, pontosítani június 16-17-e kivételével szankciómentesen.
2016-ban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) azzal is segíti a termelőket, hogy bevezette az előzetes ellenőrzés intézményét. Ennek célja, hogy már közvetlenül a szankciómentes benyújtást követően észlelhető eltérésekről - túligénylések, egymásra fedő táblarajzok, illetve hiányzó csatolt dokumentumok – tájékoztassák az ügyfeleket, ezzel is lehetőséget teremtve azok kijavítására. A jelzett javítások esetén a termelők elkerülhetik a levonásokat és a szankciókat. A gazdák június 27-éig szankciómentesen javíthatják kérelmeiket, illetve pótolhatják a hiányzó dokumentumokat. A hibák javítását az MVH elektronikus felületén tehetik meg a gazdálkodók.
Az ügyfél a beadást követően is a kérelem gazdája, azzal kapcsolatos kötelezettségei nem szűnnek meg. Milyen teendője van a gazdálkodónak a továbbiakban? Erről kérdeztük Rákóczi Attilát. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Békés Megyei Kirendeltségének vezetője elmondta, a kérelmek ügyintézésének a nyilvántartásban szereplő adatok is alapját képezik, ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy az MVH által működtetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben szereplő ügyféladatok (különösen a lakcím-, illetve bankszámlaadatok) naprakészek legyenek, és a gazdálkodó eleget tegyen változás-bejelentési kötelezettségének. Ezt a változás bekövetkezésétől számított tizenöt napos határidővel az MVH eljárási törvény is előírja. Emellett, ha a bankszámlaadatok változását nem jelenti be az ügyfél, legrosszabb esetben a támogatás elutasítását vonhatja magával, de a legjobb esetben is az a megállapított támogatási összeghez való hozzáférést késlelteti.
Ugyancsak a változást követő 15 napon belül kell bejelenteni az egységes kérelemben megadott terület vonatkozásában a hasznosító személyében bekövetkező változást, melyet az MVH által közleményben rendszeresített, papír alapú nyomtatványon kell megtenni.
Az ügyfél esetenként rajta kívül álló okból nem tudja teljesíteni a támogatási kérelemben vállalt kötelezettségeit. Az elháríthatatlan külső ok (legyen az belvíz, aszály, jégkár stb.) bekövetkezését annak érdekében, hogy mentesüljön a vállalás nem teljesítése miatti esetleges jogkövetkezmény alól, az ügyfélnek be kell jelentenie az MVH-hoz. A vis maior bejelentést és az esemény bekövetkezését igazoló dokumentumokat elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kell benyújtani az erre szolgáló felületen.
Az önhibán kívüliség speciális esete ipari zöldségnövények esetén a vetőmag késedelmes szállítása. Ilyenkor lehetőség van arra, hogy a minősített vetőmag használatának igazolását határidőt követően nyújtsa be a termelő. Ebben az esetben a vetőmag szállítását követő öt munkanapon belül pótolni kell a vetőmaghasználat igazolására szolgáló dokumentumokat az egységes kérelem felületen. Ezzel egyidejűleg az ügyfélnek vis maior kérelmet is be kell nyújtania, melyhez csatolnia kell a késedelmes szállítást igazoló dokumentumok (átvételi elismervény, szállítólevél) másolatát.
Mezei borsó, torma és spárga termesztése esetén ugyancsak az egységes kérelem beadási határidejét követően benyújtandó dokumentum a ténylegesen felhasznált vetőmag mennyiségének igazolására a gazdálkodási napló másolata, melyet július 31-ig kell megküldeni.
Szemes fehérje-takarmánynövények közül a szója, lóbab, édescsillagfürt, szárazborsó, csicseriborsó, takarmányborsó, mezei borsó termesztése esetén a támogatási rendeletben előírt minimális hozam elérésének igazolására a betakarítást követő két héten belül, de legkésőbb november 15-ig gazdálkodási napló másolatot valamint betárolás esetén tárolási naplót (vagy a tárolás egyéb igazolását), betakarítást követő két héten belüli értékesítés esetén pedig számla vagy felvásárlási jegy másolatot kell benyújtani.
Az egységes kérelemhez kapcsolódó külön miniszteri rendelet írja elő a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának kötelezettségét. Ehhez kémiai, fizikai, biológiai gyomszabályozási módszerek alkalmazásával meg kell akadályozni a gyomnövények kelését annyira, hogy a kultúrnövény, illetve gyep fejlődése ne kerüljön veszélybe, parlagon hagyott terület esetében pedig a virágzó gyomok jelenléte ne legyen olyan mértékű, hogy az jelentősen növelje a következő növénykultúra megfelelő fejlődéséhez szükséges munkálatok mennyiségét és költségét. Az alkalmas állapotban tartáshoz a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület nemkívánatos fás szárú növényektől való mentesítése is szükséges. Ha az állandó gyepterületen nincs rendszeres legeltetés, abban az esetben augusztus 31-ig legalább egyszer tisztító kaszálást kell végezni. Figyelemmel kell lenni továbbá állandó gyepterület esetében a túllegeltetés tilalmára is, amely olyan helytelen legeltetési módot jelent, amelynek során a gyep foltokban kiritkul és a talajfelszín fedetlenné válik – tájékoztatott Rákóczi Attila kirendeltségvezető.
