Aranycsapat XI: Grosics – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Budai II, Bozsik, Hidegkuti, Zakariás, Czibor – Kocsis, Puskás Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv.
A legnagyobb futballrajongók álmukból felkeltve is fel tudják sorolni ezt a kezdő tizenegyet, akik egy korszakot meghatározó, zseniális játékosok voltak. Nem lehet és nem is érdemes összehasonlítani ezt a nemzeti tizenegyet semelyik másikkal, hiszen lehetetlen reprodukálni azt a teljesítményt, amit ők elértek. Ez a kezdő tizenegy, akiket az Aranycsapatnak nevezünk, csupán néhány alkalommal futott ki a gyepre így együtt.
A legendás összecsapásra 105 000 néző volt kíváncsi a londoni Wembley Standionban. A diadal történelmi jelentőségű volt, hiszen az angol futball addigi 90 éve alatt először fordult elő, hogy egy kontinensről érkezett válogatott a saját otthonában győzze le Angliát.
A mérkőzésen Hidegkuti Nándor lőtt három gólt, Puskás Ferenc kétszer talált a kapuba, valamint Bozsik József szerzett még egy gólt. Egyébként a 6:3-as végeredmény már a mérkőzés 57. percében kialakult. Ennek az összecsapásnak volt egy visszavágója is fél évvel később, az angolok szerettek volna revansot venni, de az Aranycsapat hazai környezetben még simábban és könnyedebben, 7:1-re győzött a szigetországiak ellen.
A Magyar Labdarúgó Szövetség a sporttörténeti győzelem emlékére és az Aranycsapat tiszteletére 1993-ban, a mérkőzés 40. évfordulóján november 25-ét a magyar labdarúgás napjává nyilvánította.
