Hogyan előzhetjük meg az őszi depressziót? – Pszichológus válaszol

2020. november 6. 15:57 | Gyemendi Réka

Ősszel és télen gyakori, hogy sokaknál depressziós tünetek jelentkeznek. Most ráadásul fokozottan érdemes odafigyelni magunkra és környezetünkre, hiszen a vírushelyzet miatt még több stresszel kell megküzdenünk.

– Az őszi és téli depresszió jellemzője, hogy az arra hajlamosaknál rendszeresen jelentkezik, mindig az év ugyan azon szakaszában, és mindig adott időpontban el is múlik, általában tavasszal. Fő tünetei a lehangoltság, a kilátástalanság érzése, a rosszkedv és a passzivitás. Jellemző, hogy az ember már nem szereti azokat a dolgokat csinálni, amiket eddig, csökken a lelkesedése, nehezen kel fel reggel és nehezen indul munkába. Sokaknál jelentkezik a túlzott evés: az öröm pótlása érdekében túleszik magukat, néhány kilót fel is szednek ilyenkor. Továbbá gyakori a rossz alvás, az álmatlanság, ugyanis depresszió esetén nem termelődnek azok az hormonok a szervezetben, amelyek az alvás-ébrenlét ciklust szabályozzák – kezdte Fajzi György iskolapszichológus.

A szakember kiemelte, hogy egyénenként nagyon különböző tünetek jelentkezhetnek, azonban már két-három ilyen tünet megléte esetén gyanakodhatunk az őszi depresszióra.

– Nem mindenki érzékeny erre a betegségre, sok múlik az egyéni fogékonyságon. Kell ehhez egy belső érzékenység, ami általában öröklött. A legfontosabb külső ok pedig a fényhiány, a nappalok rövidülése. Tehát kevés nappali fényt kap ilyenkor az ember, és sokszor felhős, borongós, szürke vagy ködös az idő. Ezek a változások szinte minden ember hangulatát befolyásolják valamilyen szinten. Aki szezonális depresszióban szenved, arra ez kifejezetten nagy hatással van, és a rosszkedvtől egészen a valódi depresszióig vezethet ez az állapot – ismertette a pszichológus.

 

Szabadban töltött idő, fény és mozgás megelőzésként

 

Fajzi György elmondta, hogy ameddig az ember még el tudja végezni a munkáját, és nem érzi magát rettentően rosszul,  érdemes életmódbeli változtatásokat hozni. A legfontosabb és leghatékonyabb megelőző módszer az, hogy az ember legyen minél többet a szabadban, a friss levegőn, és minél többet mozogjon.

– A szabadban történő mozgás lehet séta, futás, vagy esetleg kültéri fitneszparkok használata, télen korcsolyázás, szánkózás, séta az erdőben, ki, mit szeret. Nagyon fontos naponta legalább fél órát, de optimális esetben egy órát a szabadban lenni még akkor is, ha rossz idő van, természetesen ilyenkor megfelelő öltözetben. Felhős időben is sokkal több pozitív hatású fény éri az embert, mint a mesterséges fénynél, a szobában. Ez sokat javíthat az ember állapotán, kedvén. Otthon is lehet kisebb változtatásokat tenni ennek érdekében: érdemes az ablak mellett tanulni vagy olvasni. Érdemes ilyenkor elhúzni a függönyt, illetve megmetszeni a fát vagy bokrot, ha az árnyékol, így több fény juthat be – tanácsolta a szakember.

 

 

Szociális kapcsolatok

 

A pszichológus szerint a mozgás és a fény után a harmadik legfontosabb dolog a depresszió megelőzésében a szociális kapcsolatok fenntartása, ápolása. Mint mondta, érdemes az emberi kapcsolatainkat tudatosan kezelni és kezdeményezni.

– Ilyenkor, amikor az embernek nincs annyira jó kedve, hajlamos nem begubózni és magába fordulni, de ez egy negatív spirált indíthat el – hívta fel a figyelmet Fajzi György. Hozzátette: a legjobb a társaságban, közösségben végzett mozgás a szabadban, például egy közös kirándulás – persze most mindez a szabályok betartása mellett.

A szakember szerint érdemes ilyenkor kicsit másképpen tekinteni az időjárásra, évszakra, mint ahogy eddig tettük, próbáljuk meglátni a szépet az őszben és télben is. 

 

 

Mikor van szükség szakemberre?

 

– Szakemberhez akkor érdemes fordulni, ha ezek az életmódbeli változtatások nem hatásosak. Itt fontos kiemelni, hogy mindez nem ér semmit, ha az ember csak egyszer-kétszer teszi. Hosszú távon kell változtatni, hogy annak hatása legyen. Ha ezek után sincs változás valakinek a hangulatában, érzéseiben, akkor érdemes szakemberhez fordulni, háziorvoshoz, pszichológushoz, pszichiáterhez – mondta el. Kiemelte, hogy azért nagyon fontos ilyenkor szakemberhez fordulni, mert a szezonális depresszió depresszióvá válhat. Ilyenkor lehetnek öngyilkossági fantáziák, és öndestruktív, önsebző viselkedés is. Ezért nem szabad hagyni, hogy elhatalmasodjon az emberen: ha az életmódbeli változtatások hatástalanok, mindenképpen érdemes orvosi segítséget kérni.

A depresszió az egyik leggyakoribb lelki probléma, a lakosság 20 százaléka átélte már valamilyen mértékben ezt a betegséget, ami általában nőknél gyakrabban fordul elő. A szezonális depresszió fele-fele arányban érinti a nőket és férfiakat, illetve egyaránt fiatalokat és időseket.

Most fokozottan érdemes odafigyelni magunkra és környezetünkre, hiszen a vírushelyzet miatt két stresszfaktor adódik össze: a fényhiány, illetve a járványhelyzet. A szociális kapcsolatainkat ilyenkor még nehezebb ápolni, és kevesebb lehetőségünk van különböző eseményekre, társaságba menni. Erre jön még a szorongás, amit a betegségtől való félelem, a családunk és önmagunk egészségének féltése, az egzisztenciánk, munkahelyünk elvesztésétől való félelem és a gazdasági válság okoz. Éppen ezért ilyenkor még inkább törekednünk kell arra, hogy észrevegyük azt, mit tehetünk. A szabad levegőn töltött idő, a mozgás, a több fény és a szociális kapcsolatok ápolása mindenféle lelki problémára pozitív hatással van.

További programok »

Itthon

Rábaközi szakmai kiránduláson járt a Békéscsabai Népi Díszítőművész Szakkör

Június első hétvégéjén a 2020. évi munkájáért Stark Emlékérmet kapott Békéscsabai Népi Díszítőművész Szakkör vezetője, Baráth Éva tanulmányúton járt csapatával. A szakkör 11 tagja a Csabagyöngye Kulturális Központ Csoóri Sándor Alap által támogatott pályázata segítségével a Rábaköz motívumkincsével ismerkedhetett meg.
17:38
FEL