Miért a január a legnyomasztóbb hónap?

2021. január 18. 08:31 | behir

A január soha nem volt a legvidámabb hónap az évben, de most a járványhelyzet is csak fokozza a rosszkedvet. Az ünnepek után üresség marad bennünk, a fű se nő, és még az idő is rossz.

Az év legszörnyűbb napját, a Blue Mondayt először 2005-ben határozta meg Cliff Arnall kutató. Ő ezt január utolsó teljes hetének hétfőjére tette. Az okok között szerepelt, hogy már messze a karácsony, de még nem jött fizetés, rossz az időjárás, legtöbben újévi fogadalmaiknak is búcsút mondtak. Január első munkanapján tértek vissza legtöbben az év végi szabadságukból. Az ingázók pokolba kívánják a munkahelyre utazást, az irodában a többség csak keresi önmagát, produktív munkára alig képes. Ráadásul ekkor fogalmazódik meg sok munkavállalóban, hogy „ezt már nem csinálom tovább, elkezdek állást keresni”.Emellett jogi szakértők szerint ezen a napon indul el a legtöbb válóper (összességében január kiugró hónap e téren), az emberek hatszor többet panaszkodnak az időjárásról, az újévi fogadalmak megszegése is e tájban történik, ami bűntudatot kelt.

Nem egyedi jelenség persze az, hogy nincs kedvünk még felkelni sem az ágyból a januári reggeleken, egy átlagos év végén és kezdetén ugyanezt a nihilt egy kicsit enyhébb formában átéljük ugyanúgy. Ez az üresség, céltalanul lődörgés hónapja, amikor valahogy nincs mit várni, megáll az idő, még a családi pótlékot sem utalják, mert már megkaptuk és elköltöttük karácsony előtt, úgyhogy vehetjük úgy, hogy a január nem is létezik a valóságban. A karácsonyra várt boldogság elmarad és csak az űr marad utána. Le kell szedni a karácsonyi dekort, el kell pakolni a díszeket, és eltüntetni a nyomait is annak az eseménynek, amire annyira készültünk.

Az angolul Post-Holiday Blues-ként ismert tünetegyüttes egyáltalán nem ritka, és teljesen természetes, ha januárban észrevesszük magunkon, hogy az életkedvünk a béka feneke alá esett. Ahogy nyaralás után, úgy a karácsonyi időszak elmúltával is előtörhet a gyász érzése, ami nem egy ember elvesztéséhez, hanem élethelyzethez kapcsolódik.

Margaret Wehrenberg pszichoterapeuta szerint ráadásul nemcsak akkor jön elő ez a gyász, ha csodálatos karácsonyunk volt, tele kedves és támogató rokonnal, hanem akkor is, ha amúgy rettenetesen éreztük magunkat, nem tudtunk találkozni a kedvenc nagymamával, és halálosan elfáradtunk, mert három napig egyfolytában a konyhában kellett állnunk. Akkor is eltölthet szomorúsággal a január és a karácsony vége, ha extrán stresszes volt az ünnepi időszak. Ez annak köszönhető, hogy az elmúlt pár hónapban egyfajta csúcspontra vártunk, ami nem következett be, mert sosem találkozik az elvárásokkal a valóság, ráadásul mostanra még el is múlt (az a csúcspont, ami elmaradt), és megint egy évet kell rá várni. Elmúlt a tervezés, izgalom, szervezés, délelőtti tojáslikőrözés, és vissza kell zökkenni a munkába, a hétköznapokba, a bezártságba, járványos számokba.

 

Illusztráció.

 

Nincs mit várni, de azért van mit tenni

A fő problémánk az januárban, hogy nincs mit várni. Annyira beleszokunk októbertől kezdve, hogy várjuk a karácsonyt, hogy hirtelen tátongó űr marad a helyén. Most meg még itt van ez a járvány is, ami miatt a szokásos hétvégi programokat sem tudjuk bevetni búfelejtőnek, nem lehet beülni forró csokizni a barátnőkkel a kedvenc helyünkre, és még egy nyamvadt moziba sem tudunk elmenni, hogy arra a két órára elfelejtsük minden lelki nyomorunkat.

Ki lehet menni sétálni, ennyi maradt, de kinek van kedve naponta több órát keringeni a ház körül a hidegben, maszkban? Tervezhetünk ugyan kirándulást, de számítanunk kell rá, hogy mindenki másnak is eszébe jut ez az egyedülálló ötlet, úgyhogy a népszerű turistaútvonalakon mostanában fesztiválos tömegjeleneteket láthatunk, amit nem annyira kellene erőltetni a vírus miatt. No, de nem kell azért annyira nekikeseredni, a pszichológusok nem hagynak minket dagonyázni a nihilben, érdemes dr. Suzanne Degges-White pszichológus-professzor egyszerű javaslatait kitűzni a hűtőre, hogy mindig szem előtt legyenek, és ne tudjon legyőzni minket a januári gyász.

Megoldás a normális étrend, amelyben kerüljük a túl cukros, fehér lisztes ételeket. Fontos, hogy sok vizet igyunk és minél kevesebb alkoholt,h iszen utóbbi csak fokozza a depresszisó tüneteket. Nagyon jót tesz a mozgás, lehetőleg szabad levegőn, szervezetünket sok oxigénhez juttatva. A meditáció és jóga is segíthet, hiszen ugyan úgy, ahogy testünkre, lelkünkre és idegrendszerünkre is oda kell figyelni. Fontos a jövőbe vetett hit. Most ne törődjünk a járvánnyal, írjuk össze, milyen céljaink vannak az évre és dolgozzunk rajtuk.

 

Forrás: piacesprofit.hu , nlc.hu

FEL