Közel egy év telt el a tavaly április 8-ai országgyűlési választások óta, amikor is Békés megye 1. számú egyéni választókerületében az érvényes szavazatok 44,7 százalékával Herczeg Tamást választották meg országgyűlési képviselőnek. A 7.Tv Aktuális című műsorában az elmúlt időszakról Zámbori Eszter műsorvezető kérdezte Herczeg Tamást.
– Országgyűlési képviselőként hogyan értékeli ezt a közel egy évet?
– Május közepén indult el a parlamenti munka, utána pedig volt egy rövid nyári szünet. Hosszú ideig azt mondogattam, amikor kérdezték, hogy mi újság, és hogyan indul a parlamenti élet számomra, hogy próbálom kitapogatni ennek a munkának, ennek a felelősségnek vagy lehetőségnek a kereteit. Számomra máig egy óriási dolog az, hogy képviselő vagyok. Ami a munkát illeti, az alakuló ülést követően parlamenti nagyüzem volt, a nyári szünet előtti utolsó napon elfogadtuk a költségvetést, előtte alkotmánymódosításra került sor. Mozgalmas volt az őszi időszak is, de minden évben úgy szokott lenni, hogy decemberben van talán a legnagyobb hajsza. A legtöbb feladat akkor hárul az országgyűlésre, illetve a szakbizottságokra. December közepén nagyon sok jogszabályt, jogszabály-módosítást fogadtunk el.
– Mennyire változott meg az élete azzal, hogy országgyűlési képviselővé választották?
– Talán jobban megváltozott, mint ahogy azt korábban gondoltam. Van a parlamenti munka, amikor Budapesten kell lenni. A törvényalkotási bizottság tagja vagyok, másrészt pedig a parlament plenáris ülésein kell részt venni. Ez is egy nagy csomag, emellett a jogszabály-módosításokra, vagy jogszabály-alkotásokra illik fölkészülni. Van néhány olyan jogszabály, amelyiknek a formálásában én is részt vettem már. Ezen kívül van 10 település a Békés megyei 1-es választókerületben, ami relatíve kevés, hisz néhány dunántúli választókerületekben ennél sokkal-sokkal több település van egy-egy körzetben. De ez mégis azt jelenti, hogy 10 település sokféle ügyes-bajos dolgára kell odafigyelni. Döntően ez köti le az életemet természetesen. Azt hittem, hogy önkéntesként a Csabagyöngyében tudok még majd dolgozni, de erre már nem igazán van időm.
– Ahogy említette, tagja a törvényalkotási bizottságnak. Mi a bizottság feladata, és mi az ön teendője itt?
– Egyik tagja vagyok a bizottságnak kezdő országgyűlési képviselőként. Ez a bizottság azokat a törvényjavaslatokat tárgyalja meg, amelyek a parlament elé kerülnek. A szakbizottságok módosító indítványokat tesznek a plenáris üléseken, ezek a módosító indítványok napirendre kerülnek, és ezeket a módosító indítványokat, illetve a sajátokat tárgyaljuk. Ezeket szerkeszti egységes szerkezetbe a bizottság. Van, aki ezt kisparlamentnek nevezi, mert itt egy közel 40 fős bizottságról van szó, és ez ülésezik a leggyakrabban. Kezdő képviselőként nem is baj, hogy ebben vagyok benne, mert így alapvetés, hogy a fontos jogszabályokkal megismerkedem.
– Melyek azok az ügyek, amelyekkel térségi képviselőként kiemelten foglalkozik, vagy szeretne foglalkozni?
– Ez egy nagyon fontos kérdés, hogy mire tud, vagy mire akar elsősorban fókuszálni az ember. Szakpolitikai kérdésekre koncentrál, amelyek nem a választókerület ügyeit érintik, vagy pedig inkább egy lobbista, kijáró politikus, aki a választókerület dolgait próbálja meg előtérbe állítani, ezeket a folyamatokat akarja fölgyorsítani, hogy például több forráshoz hogy jusson a kerület. Mind a két feladatot próbálom ellátni. A szociális ügyeket érintő jogszabályokkal kapcsolatban tudtam már dolgozni. Van olyan terület, ahol a vidéki képviselők közös érdekérvényesítő képességének megfelelő döntés született már más tekintetben. Illetve valóban nap mint nap szembesülök a 10 település fontos dolgaival. Azt hiszem, sikerült már rész-sikereket elérni.
– Melyek lehetnek ezek a rész-sikerek?
– A törvények, törvénymódosítások, határozatok kérdéskörét illetően a gyermekek otthongondozási díjának az alakulását tudtam én magam is egy picit formálni. Valamint azt is, hogy a tavaly mindenki számára beígért téli rezsicsökkentésből azok számára is legyen valami, akiket nem ért el az a hullám. A fúrt kutak legalizálásának moratóriumát illetően azon is dolgozom, hogy mi történjék majd ebben a folyamatban. A választókerületben együtt kell működnöm a települések vezetőivel, ez próbálom, és azt hiszem, hogy ez is egy sikeres történet. Minden polgármesterrel, minden önkormányzattal, ha szükséges jegyzővel jól tudok együtt dolgozni. Ez nem az én érdemem, hanem a testületeké, a polgármestereké, illetve azoké, akikkel kapcsolatot tartok. A Modern Városok Program ügyében vannak közös kezdeményezéseink, amelyek sikerrel zárultak. Tehát az energetikai, illetve a sportcélú fejlesztések kapcsán már megszületett decemberben az a kormányhatározat, ami a mi itteni békéscsabai mozgásterünket bővíti. Nagyon nagy sikernek tartom azt, hogy a Szabadkígyósi kastély felújítására szánt összeg bővül. 1,5 milliárd uniós illetve 0,5 milliárd kormányzati forrás lett volna erre a rendbetételre, de 2 milliárd 800 millió forintnyi összeg szükséges rá. Nagyon intenzív lobbival sikerült elérni, hogy megtörténhet ez a fölújítás. Vannak olyan, önhibán kívül nehéz helyzetben lévő önkormányzatok, amelyek finanszírozási kérdéseit próbáljuk kezelni. Aztán például a belső úthálózat építése kapcsán voltak sikeres pályázatok. Siker az is, hogy a Modern Városok Program mellett hamarosan indul a Magyar Falvak Program, ahol szintén vannak olyan tételes javaslatok, amelyekkel lehet élni. Még egy kicsit tapogatom a kereteket, hogy hol lehet bejutni, ha az ajtón nem megy, akkor az ablakon. Látom, hogy vannak lehetőségek, amelyekkel tud élni egy vidéki képviselő.
– A sikerek mellett vannak olyan döntések is, amelyek országos vitát és tüntetéssorozatot váltottak ki. Ilyen a túlóratörvénnyel kapcsolatos döntés is. Ön hogyan értékeli ezt a törvénymódosítást, illetve az utána következő tüntetéssorozatot?
– Komoly dilemma volt számomra, hogy a Munka Törvénykönyvének a változása vajon mit fog eredményezni. Nagyon sok szakmunkással, betanított munkással, de vállalatvezetőkkel is beszéltem. Az előterjesztővel a parlamentben külön tárgyaltunk erről a kérdésről. Azt látom, hogy az a problémamérték, amit ezzel a jogszabályváltozással az ellenzék a közvélemény elé próbál tárni, az túlzó. Egyrészt ez a 36 hónapos időkeret, ami a módosítás egyik kritikus pontja, ez csak akkor valósulhat meg, hogyha a szakszervezetek áldásukat adják erre. Ha nem, akkor a dologból nem lesz semmi. Tehát a szakszervezeteknek kulcsszerepük lesz ebben a dologban. A túlórával kapcsolatban: az, hogy 400 órára emelkedett a munkáltató és munkavállaló közös írásos megegyezése alapján vállalható túlóramennyiség, az pedig szinte mindenki szerint azt eredményezni, hogy kifehéredik a gazdaság. Tehát nagyon sok olyan munkáltató volt, aki eddig is a heti 40 órás munka fölötti időtartamban bízott meg munkavállalót munkavégzéssel. De ezt vagy jutalomként, vagy másként fizette ki. Most egyszerűsödik a dolog. Még decemberben tettem vállalást, és ezt több nyilvános fórumon is elmondtam, hogyha van olyan munkavállaló az 1. számú egyéni választókerületben, aki a Munka Törvénykönyve módosulása miatt kedvezőtlenebb helyzetbe kerül, akkor keressen meg engem. Én jóhiszeműen azt feltételezem, hogy a munkavállaló és a munkáltató meg tud úgy egyezni, hogy ez ne a munkavállaló sérelmére történjen. Egyébként a Munka Törvénykönyve változásával kapcsolatban elsikkadnak azok a dolgok, amik egyértelműen mindenki számára kedvezőek. Az, hogy egy bizonyos bérminimumot kell fizetni azoknak is, akik munkaerő-kölcsönzés keretei között vállalnak munkát. Az, hogy a túlóra, vagy a túlmunka bejelentési kötelezettsége kedvezőbben változott a munkavállaló számára. Az, hogy a rendkívüli munkarendben szezonálisan végzett munkaidőkeret munkavégzése most már úgy alakult, hogy jogszabályilag is több szabadidőt kell kiadni a munkavállalónak. Tehát sok olyan változás van, amiről nem beszélünk, hanem arról beszél az ellenzék, amiről azt vélelmezik, hogy hátrányos lehet a munkavállaló szempontjából. Az emberek döntő többsége egész egyszerűen nem tudja, hogy ez a változás mit jelent. Én bárkivel bárhol hajlandó vagyok erről beszélni.
– Az idei a választások éve lesz. Hogyan látja európai parlamenti választások esélyeit?
– Csak vélelmezni tudok természetesen. Korábban is a közvélemény-kutató intézetek méréseit figyeltem. Döntően hiszek ezeknek az intézményeknek, szakmainak tartom a munkájukat, még akkor is, ha tudjuk, hogy vannak olyanok, amelyek egy picit a jobboldali, vannak, akik egy kicsit inkább a liberális vagy baloldali értékrend köré szerveződnek. Látom azokat a folyamatokat, amik most zajlanak, és szerintem a Fidesz nyeri majd ezt a választást. Hogy mi történik az ellenzékkel, hogy lesz-e egy közös listájuk, nem tudom, és én nem hiszem, hogy ez így lesz majd. Nem azt mondom, hogy nem tartozik rám, az ő dolguk megvívni azt a harcot, hogy tudnak-e egy közös listán indulni. Van, aki kétharmados Fidesz-KDNP-s győzelmet prognosztizál, én arányokat nem tudnék mondani. Semmivel nem több, vagy biztosabb az én véleményem, mint bárki másé.
– Ősszel pedig önkormányzati választások lesznek. Milyennek látja itt az erőviszonyokat?
– Az önkormányzati választás egészen más, mint akár az országgyűlési vagy az európai parlamenti. Folynak a tárgyalások az egész országban, hogy kik hogyan pozícionálják magukat, milyen erőterek alakulnak ki, mely politikusok hová fognak csatlakozni, hová nem. Ez a közélet szempontjából egy izgalmas időszak lesz.
– Az országos választások mellett Békés megyében jön a Fidesz-KDNP megyei tisztújító választmányi ülése is. Ön mire számít ezzel kapcsolatosan?
– Akik egy picit foglalkoznak Békés megyében a közélettel, azok fejében megfordul ez a gondolat. Esélylatolgatások, tippek vannak azzal kapcsolatban, hogy mi történik a területi választmányban. Én egyelőre erről nem szeretnék semmit sem mondani. Van véleményem, és tárgyalásokon is részt veszek, ha az szükséges.
– Mit vár egyébként a 2019-es évtől?
– Azoknak az általános gazdasági, demográfiai, társadalmi mutatóknak a szempontjából, amelyeket látunk, például a foglalkoztatás, a GDP, a jövedelem-gyarapodás szempontjából, ezek kedvező folyamatok. Azt remélem, hogy ezek nem fognak változni. Bár a 4,8 százalékos tavalyi GDP-növekedést valószínűleg nem tudja teljesíteni majd a gazdaság ebben az esztendőben. Bízom abban, hogy a demográfiai mutatók javulnak. Picivel 10 százalék fölötti bérnövekedés lehet, a szakszervezeti törekvéseket látjuk e tekintetben. Önmagában az, hogy elmegy valaki külföldre az nem baj, de én abban is bízom, hogy lesznek, akik visszajönnek. Szeretném, hogy sokan legyenek olyanok, akik Magyarországon gondolják a boldogulásukat a tizen-, huszonéves korosztályból, és természetesen abban is, hogy itt Békéscsabán, itt Békés megyében is sokan fogják azt gondolni, hogy jó lesz itthon maradni, vagy akár hazajönni.
