Herczeg Tamás: Szeretném, ha egyre többen itthon képzelnék el a jövőjüket

2019. február 2. 15:38 | behir

Közel egy év telt el a tavaly április 8-ai országgyűlési választások óta, amikor is Békés megye 1. számú egyéni választókerületében az érvényes szavazatok 44,7 százalékával Herczeg Tamást választották meg országgyűlési képviselőnek. A 7.Tv Aktuális című műsorában az elmúlt időszakról Zámbori Eszter műsorvezető kérdezte Herczeg Tamást.

 

– Országgyűlési képviselőként hogyan értékeli ezt a közel egy évet?

 

Május közepén indult el a parlamenti munka, utána pedig volt egy rövid nyári szünet. Hosszú ideig azt mondogattam, amikor kérdezték, hogy mi újság, és hogyan indul a parlamenti élet számomra, hogy próbálom kitapogatni ennek a munkának, ennek a felelősségnek vagy lehetőségnek a kereteit. Számomra máig egy óriási dolog az, hogy képviselő vagyok. Ami a munkát illeti, az alakuló ülést követően parlamenti nagyüzem volt, a nyári szünet előtti utolsó napon elfogadtuk a költségvetést, előtte alkotmánymódosításra került sor. Mozgalmas volt az őszi időszak is, de minden évben úgy szokott lenni, hogy decemberben van talán a legnagyobb hajsza. A legtöbb feladat akkor hárul az országgyűlésre, illetve a szakbizottságokra. December közepén nagyon sok jogszabályt, jogszabály-módosítást fogadtunk el.

 

– Mennyire változott meg az élete azzal, hogy országgyűlési képviselővé választották?

 

 

Talán jobban megváltozott, mint ahogy azt korábban gondoltam. Van a parlamenti munka, amikor Budapesten kell lenni. A törvényalkotási bizottság tagja vagyok, másrészt pedig a parlament plenáris ülésein kell részt venni. Ez is egy nagy csomag, emellett a jogszabály-módosításokra, vagy jogszabály-alkotásokra illik fölkészülni. Van néhány olyan jogszabály, amelyiknek a formálásában én is részt vettem már. Ezen kívül van 10 település a Békés megyei 1-es választókerületben, ami relatíve kevés, hisz néhány dunántúli választókerületekben ennél sokkal-sokkal több település van egy-egy körzetben. De ez mégis azt jelenti, hogy 10 település sokféle ügyes-bajos dolgára kell odafigyelni. Döntően ez köti le az életemet természetesen. Azt hittem, hogy önkéntesként a Csabagyöngyében tudok még majd dolgozni, de erre már nem igazán van időm.

 

– Ahogy említette, tagja a törvényalkotási bizottságnak. Mi a bizottság feladata, és mi az ön teendője itt?

 

Egyik tagja vagyok a bizottságnak kezdő országgyűlési képviselőként. Ez a bizottság azokat a törvényjavaslatokat tárgyalja meg, amelyek a parlament elé kerülnek. A szakbizottságok módosító indítványokat tesznek a plenáris üléseken, ezek a módosító indítványok napirendre kerülnek, és ezeket a módosító indítványokat, illetve a sajátokat tárgyaljuk. Ezeket szerkeszti egységes szerkezetbe a bizottság. Van, aki ezt kisparlamentnek nevezi, mert itt egy közel 40 fős bizottságról van szó, és ez ülésezik a leggyakrabban. Kezdő képviselőként nem is baj, hogy ebben vagyok benne, mert így alapvetés, hogy a fontos jogszabályokkal megismerkedem.

 

– Melyek azok az ügyek, amelyekkel térségi képviselőként kiemelten foglalkozik, vagy szeretne foglalkozni?

 

Ez egy nagyon fontos kérdés, hogy mire tud, vagy mire akar elsősorban fókuszálni az ember. Szakpolitikai kérdésekre koncentrál, amelyek nem a választókerület ügyeit érintik, vagy pedig inkább egy lobbista, kijáró politikus, aki a választókerület dolgait próbálja meg előtérbe állítani, ezeket a folyamatokat akarja fölgyorsítani, hogy például több forráshoz hogy jusson a kerület. Mind a két feladatot próbálom ellátni. A szociális ügyeket érintő jogszabályokkal kapcsolatban tudtam már dolgozni. Van olyan terület, ahol a vidéki képviselők közös érdekérvényesítő képességének megfelelő döntés született már más tekintetben. Illetve valóban nap mint nap szembesülök a 10 település fontos dolgaival. Azt hiszem, sikerült már rész-sikereket elérni.

 

– Melyek lehetnek ezek a rész-sikerek?

 

A törvények, törvénymódosítások, határozatok kérdéskörét illetően a gyermekek otthongondozási díjának az alakulását tudtam én magam is egy picit formálni. Valamint azt is, hogy a tavaly mindenki számára beígért téli rezsicsökkentésből azok számára is legyen valami, akiket nem ért el az a hullám. A fúrt kutak legalizálásának moratóriumát illetően azon is dolgozom, hogy mi történjék majd ebben a folyamatban. A választókerületben együtt kell működnöm a települések vezetőivel, ez próbálom, és azt hiszem, hogy ez is egy sikeres történet. Minden polgármesterrel, minden önkormányzattal, ha szükséges jegyzővel jól tudok együtt dolgozni. Ez nem az én érdemem, hanem a testületeké, a polgármestereké, illetve azoké, akikkel kapcsolatot tartok. A Modern Városok Program ügyében vannak közös kezdeményezéseink, amelyek sikerrel zárultak. Tehát az energetikai, illetve a sportcélú fejlesztések kapcsán már megszületett decemberben az a kormányhatározat, ami a mi itteni békéscsabai mozgásterünket bővíti. Nagyon nagy sikernek tartom azt, hogy a Szabadkígyósi kastély felújítására szánt összeg bővül. 1,5 milliárd uniós illetve 0,5 milliárd kormányzati forrás lett volna erre a rendbetételre, de 2 milliárd 800 millió forintnyi összeg szükséges rá. Nagyon intenzív lobbival sikerült elérni, hogy megtörténhet ez a fölújítás. Vannak olyan, önhibán kívül nehéz helyzetben lévő önkormányzatok, amelyek finanszírozási kérdéseit próbáljuk kezelni. Aztán például a belső úthálózat építése kapcsán voltak sikeres pályázatok. Siker az is, hogy a Modern Városok Program mellett hamarosan indul a Magyar Falvak Program, ahol szintén vannak olyan tételes javaslatok, amelyekkel lehet élni. Még egy kicsit tapogatom a kereteket, hogy hol lehet bejutni, ha az ajtón nem megy, akkor az ablakon. Látom, hogy vannak lehetőségek, amelyekkel tud élni egy vidéki képviselő.

 

– A sikerek mellett vannak olyan döntések is, amelyek országos vitát és tüntetéssorozatot váltottak ki. Ilyen a túlóratörvénnyel kapcsolatos döntés is. Ön hogyan értékeli ezt a törvénymódosítást, illetve az utána következő tüntetéssorozatot?

 

Komoly dilemma volt számomra, hogy a Munka Törvénykönyvének a változása vajon mit fog eredményezni. Nagyon sok szakmunkással, betanított munkással, de vállalatvezetőkkel is beszéltem. Az előterjesztővel a parlamentben külön tárgyaltunk erről a kérdésről. Azt látom, hogy az a problémamérték, amit ezzel a jogszabályváltozással az ellenzék a közvélemény elé próbál tárni, az túlzó. Egyrészt ez a 36 hónapos időkeret, ami a módosítás egyik kritikus pontja, ez csak akkor valósulhat meg, hogyha a szakszervezetek áldásukat adják erre. Ha nem, akkor a dologból nem lesz semmi. Tehát a szakszervezeteknek kulcsszerepük lesz ebben a dologban. A túlórával kapcsolatban: az, hogy 400 órára emelkedett a munkáltató és munkavállaló közös írásos megegyezése alapján vállalható túlóramennyiség, az pedig szinte mindenki szerint azt eredményezni, hogy kifehéredik a gazdaság. Tehát nagyon sok olyan munkáltató volt, aki eddig is a heti 40 órás munka fölötti időtartamban bízott meg munkavállalót munkavégzéssel. De ezt vagy jutalomként, vagy másként fizette ki. Most egyszerűsödik a dolog. Még decemberben tettem vállalást, és ezt több nyilvános fórumon is elmondtam, hogyha van olyan munkavállaló az 1. számú egyéni választókerületben, aki a Munka Törvénykönyve módosulása miatt kedvezőtlenebb helyzetbe kerül, akkor keressen meg engem. Én jóhiszeműen azt feltételezem, hogy a munkavállaló és a munkáltató meg tud úgy egyezni, hogy ez ne a munkavállaló sérelmére történjen. Egyébként a Munka Törvénykönyve változásával kapcsolatban elsikkadnak azok a dolgok, amik egyértelműen mindenki számára kedvezőek. Az, hogy egy bizonyos bérminimumot kell fizetni azoknak is, akik munkaerő-kölcsönzés keretei között vállalnak munkát. Az, hogy a túlóra, vagy a túlmunka bejelentési kötelezettsége kedvezőbben változott a munkavállaló számára. Az, hogy a rendkívüli munkarendben szezonálisan végzett munkaidőkeret munkavégzése most már úgy alakult, hogy jogszabályilag is több szabadidőt kell kiadni a munkavállalónak. Tehát sok olyan változás van, amiről nem beszélünk, hanem arról beszél az ellenzék, amiről azt vélelmezik, hogy hátrányos lehet a munkavállaló szempontjából. Az emberek döntő többsége egész egyszerűen nem tudja, hogy ez a változás mit jelent. Én bárkivel bárhol hajlandó vagyok erről beszélni.

 

– Az idei a választások éve lesz. Hogyan látja európai parlamenti választások esélyeit?

 

Csak vélelmezni tudok természetesen. Korábban is a közvélemény-kutató intézetek méréseit figyeltem. Döntően hiszek ezeknek az intézményeknek, szakmainak tartom a munkájukat, még akkor is, ha tudjuk, hogy vannak olyanok, amelyek egy picit a jobboldali, vannak, akik egy kicsit inkább a liberális vagy baloldali értékrend köré szerveződnek. Látom azokat a folyamatokat, amik most zajlanak, és szerintem a Fidesz nyeri majd ezt a választást. Hogy mi történik az ellenzékkel, hogy lesz-e egy közös listájuk, nem tudom, és én nem hiszem, hogy ez így lesz majd. Nem azt mondom, hogy nem tartozik rám, az ő dolguk megvívni azt a harcot, hogy tudnak-e egy közös listán indulni. Van, aki kétharmados Fidesz-KDNP-s győzelmet prognosztizál, én arányokat nem tudnék mondani. Semmivel nem több, vagy biztosabb az én véleményem, mint bárki másé.

 

– Ősszel pedig önkormányzati választások lesznek. Milyennek látja itt az erőviszonyokat?

 

Az önkormányzati választás egészen más, mint akár az országgyűlési vagy az európai parlamenti. Folynak a tárgyalások az egész országban, hogy kik hogyan pozícionálják magukat, milyen erőterek alakulnak ki, mely politikusok hová fognak csatlakozni, hová nem. Ez a közélet szempontjából egy izgalmas időszak lesz.

 

– Az országos választások mellett Békés megyében jön a Fidesz-KDNP megyei tisztújító választmányi ülése is. Ön mire számít ezzel kapcsolatosan?

 

Akik egy picit foglalkoznak Békés megyében a közélettel, azok fejében megfordul ez a gondolat. Esélylatolgatások, tippek vannak azzal kapcsolatban, hogy mi történik a területi választmányban. Én egyelőre erről nem szeretnék semmit sem mondani. Van véleményem, és tárgyalásokon is részt veszek, ha az szükséges.

 

– Mit vár egyébként a 2019-es évtől?

 

Azoknak az általános gazdasági, demográfiai, társadalmi mutatóknak a szempontjából, amelyeket látunk, például a foglalkoztatás, a GDP, a jövedelem-gyarapodás szempontjából, ezek kedvező folyamatok. Azt remélem, hogy ezek nem fognak változni. Bár a 4,8 százalékos tavalyi GDP-növekedést valószínűleg nem tudja teljesíteni majd a gazdaság ebben az esztendőben. Bízom abban, hogy a demográfiai mutatók javulnak. Picivel 10 százalék fölötti bérnövekedés lehet, a szakszervezeti törekvéseket látjuk e tekintetben. Önmagában az, hogy elmegy valaki külföldre az nem baj, de én abban is bízom, hogy lesznek, akik visszajönnek. Szeretném, hogy sokan legyenek olyanok, akik Magyarországon gondolják a boldogulásukat a tizen-, huszonéves korosztályból, és természetesen abban is, hogy itt Békéscsabán, itt Békés megyében is sokan fogják azt gondolni, hogy jó lesz itthon maradni, vagy akár hazajönni.

 

További programok »

FEL