Herczeg Tamás: Mi, magunk is tehetünk lépéseket a klímavédelemért

2023. november 28. 11:54 | Mikóczy Erika

Decembertől emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege; javulnak a foglalkoztatási adatok; Békéscsaba egy környezetbarátabb működésre törekszik – ezúttal egyebek mellett ezekről kérdezte Herczeg Tamás országgyűlési képviselőt a 7.Tv Aktuális című műsorában Kugyelka-Zámbori Eszter műsorvezető.

– December 1-jétől emelkedik a minimálbér és garantált bérminimum összege. Mit jelenthet ez a Békés megyeiek számára?

– Jelentősen befolyásolja a Békés vármegyében élők helyzetét, ami abból a szomorú tényből is fakad, hogy nálunk viszonylag alacsonyak a jövedelmek. Emiatt a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése sok Békés vármegyei polgárt érint. 15 százalékkal nő a minimálbér, valamint 10 százalékkal a garantált bérminimum. Amennyiben figyelembe vesszük, hogy a jövő évre tervezett éves infláció 6 százalék, akkor a reálbérek jelentős mértékű emelkedéséről beszélhetünk. Az ilyen típusú béremelések rendszerint együtt járnak azzal, hogy a középen lévő kereseteket is húzzák fölfelé – reméljük, hogy ez érzékelhető bérnövekedést generál ezen a szinten is. Idén az infláció majdnem az egész év során felemésztette a béremelkedések értékét. Jövőre várhatóan az inflációt meghaladó bérnövekedésre számíthatunk, amivel tényleg nő majd a bérek vásárlóereje.

 

– Ehhez viszonylag szorosan kapcsolódik az, hogy jelenleg milyen a foglalkoztatottság Békésben? 

– Itt is jellemző az, hogy sokan vannak, akik állást keresnek, és van nagyon sok nyitott pozíció. Azt kell elérnünk, hogy akik állást keresnek, és akik állást kínálnak, azok egymásra találjanak. Bár a koronavírus-járvány és a háborús helyzet ellenére nálunk is javultak a foglalkoztatási mutatók, nem állunk olyan jól, mint az ország más területei. Egyébként, ha jól gazdálkodunk a lehetőségeinkkel, akkor az előnyünkre fordítható, hogy van egy nagyon jó szakképzési rendszer Békés vármegyében és a felsőoktatásban is több lehetőség adott most, mint a korábbiakban volt – az ideérkező befektetőknek pedig a képzett munkaerő megléte nagyon fontos szempont.

 

 

– Említette a képzési rendszert. Milyen jelenleg a felsőoktatás helyzete a térségünkben?

– Látható, hogy dinamikusan növekszik azoknak a száma, akik a felsőoktatásban részt vesznek Békéscsabán, Békés vármegyében. Csabán részben a Gál Ferenc Egyetem, részben pedig a Szegedi Tudományegyetem képzései érhetők el a helyi, a környékbéli, vagy akár a messzebbről érkező fiatalok számára. A Szegedi Tudományegyetem által folytatott informatikai, illetve mérnökképzést, és a klasszikus három békéscsabai szakirányt választók száma jelentősen nőtt. Emellett az egyéb, a felsőoktatásban lehetőséget kínáló képzésekre is nagyobb az érdeklődés. Ha itt, a vármegyében színesebb a kínálat, akkor remélhetjük, hogy majd itt találják meg a számításukat azok a fiatalok, akik a helyi képzésekben szereznek diplomát.

 

– A közelmúltban a Vízműben tartott előadást Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke. Ön szerint mennyire foglalkoztatja a lakosságot a klímavédelem kérdése?

– Azt érzékelem, hogy minket, itt élőket is éppúgy érdekelnek a klímaváltozással összefüggő kérdések, mint szerte az országban szinte mindenkit. Lényegében az egész világon tematizálja a közvéleményt a klímaváltozás. Ma már nem a klímaváltozás elkerüléséért, hanem az ehhez való alkalmazkodásért tesznek lépéseket a kormányzatok. Köztársasági elnök úr meglehetősen borús képet festett arról, hogy milyen a jelenlegi helyzet, és milyen lehet, ha minden így marad. Viszont ha mi magunk is teszünk azért, hogy a közlekedéssel, a hulladékgazdálkodással, vagy akár a túlfogyasztással ne szennyezzük, illetve ne zsigereljük ki a környezetet, akkor élhetőbb lehet a világ. Jelenleg a vállalatok, vállalkozások, az ipari, mezőgazdasági szereplők, a kormányzatok és a globális szervezetek számára is talán az egyik legfontosabb kihívás az, hogy a klímaváltozáshoz megfelelő módon alkalmazkodjunk, és ne szennyezzük a Földet olyan elképesztő mértékben, mint ahogyan az most történik.

 

– Békéscsabán az elmúlt időszakban több olyan beruházás is volt, amely a klímavédelmet szolgálta, illetve folyamatban vannak további lépések.

– Valóban. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból valósult meg még az előző európai uniós fejlesztési ciklusban sok középület hőszigetelése, energetikai korszerűsítése. Megújult, energiatakarékosabb lett a közvilágítás, és elkészült egy olyan napelem-park, amely számos helyi intézménynek az energiaellátásához járul hozzá. Folyamatban van a geotermikus energia hasznosítása. A beruházó által elmondottak alapján olyan geológiai, földtani viszonyok vannak Békéscsaba alatt, amelyek további munkálatokat igényelnek, hogy a geotermikus energia hasznosítása hosszú távon jól működjön – ehhez pedig többletforrásokra van szükség. A kormányzat nyitott ez ügyben, jelenleg is folynak azt egyeztetések. Van a klímavédelmi terveknek olyan szegmense is, amely a közösségi közlekedést érinti. Reméljük, ez ügyben is lesznek változások, és néhány éven belül környezetbarátabb, elektromos buszok járhatnak a városban, amelyeket napelemek segítségével tölt majd a szolgáltató. Ehhez újabb napelem-park szükséges, amelynek a kiépítéséről szintén folynak tárgyalások. Sok teendő van tehát még ezen a téren.

 

– Navracsics Tibor a napokban bejelentette, hogy részben hozzájut hazánk az Európai Unió által eddig visszatartott uniós forrásokhoz. Erről vannak-e már konkrétabb információk?

– Nemcsak miniszter úr tette meg ezt a bejelentést, hanem európai uniós platformokon is olvasható ez, ami egy nagyon hosszú egyeztetés eredménye. Van egy feltételrendszer, amit az Európai Unió szabott meg, hogy mikor juthatunk hozzá ezekhez a forrásokhoz. Részben a koronavírus-járvány utáni újraépítéshez szükséges forrásokhoz, részben pedig a mostani, 7 éves tervezési ciklus időszaka alatt nekünk járó forrásokhoz. Azért nehéz erről a dologról objektív módon beszélni, mert az egyik horizontális követelmény arról szól, hogy érik-e valamiféle diszkriminációk, sérelmek például a kisebbségeket egy országban. Jelent meg egy olyan európai uniós vélekedés, amely szerint Magyarországon jelen van az antiszemitizmus. Ha végiggondoljuk, hogy a Hamász terrortámadását követően Európában milyen antiszemita megmozdulások és agresszív cselekedetek történtek, ehhez képest Magyarországon hogyan élnek a zsidó emberek, akkor azt hiszem, óriási különbséget láthatunk. Van tehát egy feltételrendszer, amelyet a kormányzat a saját értékelése szerint megfelelően teljesít. Aztán jönnek új szempontok – azokat is megpróbálja teljesíteni. Tehát ez egy dinamikus párbeszéd. Az Európai Unió forrásának a megszerzése kapcsán nagyon jelentősen jelen van a politikai véleményalkotás. A politika tulajdonképpen fölülírja azt, hogy milyen szabályok mentén lehet ezekhez a forrásokhoz hozzájutni. Sokféle vélemény van arról, hogy a teljes összeget megkaphatjuk-e, és mikor. A legpesszimistább vélekedések szerint majd csak a jövő évi európai parlamenti választások után kerülhet pont a dolog végére. De hogy a kifizetések addig meg fognak kezdődni, abban egészen biztos vagyok.

További programok »

Itthon

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke lett a kormánypártok államfőjelöltje

Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét jelölik köztársasági elnöknek a kormánypártok – jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön Balatonalmádiban, a Fidesz-KDNP kétnapos, kihelyezett frakcióüléséről beszámoló sajtótájékoztatón. A 67 éves jogász a február elején lemondott Novák Katalint követheti köztársasági elnökként.
14:33
FEL