– Augusztus 20-a mindig méltóságteljes ünnep, és egyben kicsit a nyár lezárása is. Ön mit érzett hangsúlyosnak az idei ünnepen?
– Talán nem közismert, de mégis csak tény, hogy I. István szentté avatása, tehát 1083. óta ünnep Magyarországon augusztus 20-a, ezért szokás mondani, hogy a legősibb ünnepünk. Bármilyen társadalmi rend vagy politikai berendezkedés jellemezte az országot, ez a nap mindig jeles alkalma volt az emlékezésnek, olyannyira, hogy nem csak a magyarság, hanem évszázadokon át az egész Kárpát-medence népeinek nagy része tisztelgett az első magyar király életműve előtt. Augusztus 20-a hivatalos állami ünneppé, „pirosbetűs” munkaszüneti nappá több mint százharminc éve vált. Mindig a kereszténység felvétele és az államiság feltételeinek megteremtése állt fókuszában, ami aztán kiegészült az új kenyér előtti tiszteletadással.
A nemzetünk születésnapja nemcsak egy ország ünnepe, hanem minden magyaré – ahogy Hankó Balázs miniszter fogalmazott. Mivel a magyarság egyetemes ünnepe, szerte a világon, Kanadától Japánig emlékeznek az államalapításra ott, ahol élnek magyarok. Természetesen így van ez a mai államhatárokon belül, és így van ez Békés vármegyében (egyébként a vármegye rendszert is I. István király hozta létre) is, ahol a legkisebb településektől a legnagyobbakig sokféle színes, emlékező, felemelő és szórakoztató eseménynek lehettek résztvevői azok, akik valamilyen rendezvényre ellátogattak. Összességében elmondható, hogy az ország, a vármegye méltósággal, emelkedett hangulatban ünnepelt.
Megemlítendő, hogy augusztus 20-a kiváló alkalmat kínál állami, önkormányzati díj, kitüntetés átadására azok számára, akik életútjuk, a köz érdekében végzett kiemelkedő tevékenységük alapján erre rászolgálnak. Az elismerésben részesülőknek ezúton is tisztelettel gratulálok!
Az államalapítás és az új kenyér ünnepe összefonódik a 2011-ben indított Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programmal, amely szintén az összetartozásunkat, a Kárpát-medencében élő magyarság egységét mutatja. A Nemzeti Összetartozás Bizottsága alelnökeként, az Autonómia Albizottság elnökeként számomra különösen felemelő látni a határon túli magyarság augusztus 20-ai ünneplését, és azt, hogy az elszakított országrészekből is egyre több gazda csatlakozik a Magyarok Kenyere programhoz, amely szimbolizálja a nemzet egységét, a magyarok segítőkészségét. Mindez mutatja, hogy mindig számíthatunk – határon innen és túl – a magyar gazdatársadalomra, amelynek köszönhetően nap, mint nap kenyér kerülhet az asztalunkra.
– Nyakunkon az iskolakezdés. Az utóbbi években folyamatosan nőtt a hallgatók száma Békéscsabán, a Gál Ferenc Egyetem Gazdasági Karán. Több összetevője is van a pozitív változásnak, melyek ezek?
– Az egyik fontos tényező talán az, hogy a békéscsabai gazdasági kar által indított képzés, a gazdálkodás és menedzsment, önmagában is a legnépszerűbbnek számít országos viszonylatban. A korábbi években és idén is ezt a szakot jelölték meg első helyen a legtöbben, illetve összességében a továbbtanulni szándékozók közel tizenöt százaléka adta be a jelentkezését erre a képzésre. A GFE csabai kampuszának számos komparatív, azaz más felsőoktatási intézményekhez viszonyított előnye van, amelyekkel képes is élni. Ilyen például a kollégiumi férőhely, a tandíj mértéke és az élhető környezet. Egy fiatal számára, aki a középiskola után a szülői házat elhagyva az egyetemi évei alatt megtapasztalná az önálló életet, ideális hely Békéscsaba; emberléptékű település, és az egyetemi városokhoz képest sokkal megfizethetőbbek az albérletek.
– Ön szerint fenntartható-e ez a felfelé ívelő pálya a következő években, milyen irányt vehet a békéscsabai egyetemi képzés?
– Amikor felfelé ívelő pályáról van szó, akkor számomra ez részben a hallgatói létszám bővülését jelenti, hiszen a jelentkezők számának növekedése mutatja egy képzés népszerűségét. Az kijelenthető, hogy az elmúlt három-négy évben a hallgatói létszám Békéscsabán minimum megduplázódott. Tehát egy jelentős előrelépés tapasztalható, de emellett további lehetőségeket is megragadhat a kampusz vezetése. Más egyetemekkel szemben előnyt adhat a katolikus fenntartású egyházi iskolák felé nyitás, de biztatóak azok a törekvések is, amelyekkel új szakok indítását célozza meg az egyetem. A szakmai anyag elkészült, és azt ősszel be is nyújtják akkreditációra.
Az egyetem vezetésének az a szándéka, hogy már jövő szeptemberben elindulhasson a sportmenedzser alapszak képzés, és a vezetés és szervezés mesterszak képzés. Ez utóbbi az első mesterképzés lenne a csabai gazdasági karon azóta, hogy a fenntartást átvette a Gál Ferenc Egyetem. Nem feledkezhetünk meg az angol nyelvű képzésről sem, amelyet évről évre meghirdet a kar, és amely külföldről is vonzhat diákokat. Bár közvetlenül Békéscsabán mi ezt nem érezzük, de a csabai kampusz szegedi kihelyezett képzésére is egyre többen jelentkeznek, ami a gazdasági kar presztízsét erősíti. A pótfelvételi eljárás eredményét még nem tudjuk, de az már biztosan kijelenthető, hogy a most induló tanévben az első éves hallgatók száma a tavalyival megegyező, vagy néhány fővel még magasabb is lesz. Ezekkel az adatokkal a következő években is elégedettek lehetnénk. Bizakodó vagyok, látjuk, hogy van jövője az Árpási Zoltán dékán által vezetett békéscsabai gazdasági karnak.
