– Július második felében ön is járt Tusnádfürdőn, a nyári szabadegyetem, ahol előadást tartott. Milyen élményekkel tért haza?
– Július 18-ától 23-áig tartott a rendezvény, az elejétől a végéig ott voltam, és nem is egyedül. Ilyenkor általában a családdal megyünk Erdélybe. Eleinte még Bálványoson volt a nyári szabadegyetem, majd Tusnádfürdő lett az otthona, a mostani volt a 32. ilyen találkozó. Ennek lényegében három dimenziója van. Az egyik a szabadegyetemi világ, ami nagyon sok érdeklődőt vonz. Körülbelül 30 helyszínen, 4 napon keresztül különféle események zajlanak ennek a zászlaja alatt. A téma igen sokrétű, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos aktuális kérdésektől, az agrárgazdaság helyzetén át a sportig, illetve a Kárpát-medence magyarságának kapcsolatrendszeréig. Idén először az a megtiszteltetés ért, hogy én is tarthattam előadást, amelyen egy a koronavírus-járvány előtt lezárult ifjúsági adatfelvétel adatait elemezhettem. Békéscsabán és négy határon túli magyarlakta településen középiskolásokat kérdeztünk Kocsis-Nagy Zsolt kollégámmal az élethelyzetükről, a terveikről, szabadidős szokásaikról, tanulmányi céljaikról és sok egyébről. Ennek a kutatásnak az anyagát elemeztem az egyik rendezvénysátorban. Tusványos második dimenzióját a nagy esti koncertek adják Péterfy Boritól az Ismerős Arcokig, vagy a Quimby-től a Magna Cum Laude-ig. A harmadik dimenzió az éjszakai, hiszen több diszkó van, és ezek akár hajnali 4-ig, 5-ig is tartanak. Az esti és éjszakai bulik Erdély fiatalságának nagyon nagy részét vonzzák. Nekem most először sikerült megnéznem, hogy milyen ez a tusványosi éjszakai élet. Érdekes volt, hogy elég sok román szót is hallottam, mert az erdélyi román fiatalok egy része is vevő volt a 4-5 napos eseményfolyamra. Politikai szempontból a koronát a rendezvényre mindig a Fidesz elnökének, Orbán Viktor miniszterelnöknek a beszéde teszi fel. Nyilván elsősorban a jobboldali és a kormányzathoz közel álló érdeklődők jelennek meg Tusványoson, de jó volt látni, hogy jöttek ellenzéki influenszerek, elemzők, politikusok, szakemberek is, akikkel érdekes viták alakulhattak ki.
– Visszatérve a helyi kérdésekhez: országosan 24, Békéscsabát érintve pedig 3 közútépítési projektről döntött a kormányzat a közelmúltban. Melyek ezek?
– Az egyik elképzelés az, hogy a 47-es út Békéscsaba és Debrecen között gyorsforgalmi úttá váljék, illetve hogy legyen egy gyorsforgalmi út a két város között. Berettyóújfalu és Debrecen között az M35-ösön már kétszer két sávon közlekedhetünk, a mostani tervezés a Békéscsaba és Berettyóújfalu közötti gyorsforgalmi út megvalósításáról szól. A második nagy projekt a Békéscsaba és a magyar-román országhatár közötti gyorsforgalmi útkapcsolat megteremtését segíti. Amikor megszületett az elvi döntés a román kormányzatban, hogy az Arad és Nagyvárad közötti forgalmas út felújítása, gyorsforgalmi úttá fejlesztése megtörténik, az addiginál is indokoltabbá vált, hogy az M44-es eljusson egészen az országhatárig, és onnan becsatlakozzon a szomszédos ország gyorsforgalmi hálózatába. Nagyszalonta irányába fut majd az M44-es, Békéscsabát északról kerüli el, és úgy éri el az országhatárt. A román kormányzat arról is döntött, hogy az Arad–Nagyvárad közötti gyorsforgalmi úthoz Nagyszalontát is egy új, 2x2 sávos úttal csatlakoztatja. Nagyvárad egészen gyorsan elérhető lesz majd, ha ezek az utak elkészülnek. A harmadik ilyen nagy csomag a Békéscsabát délről elkerülő út megtervezéséről, későbbi megépítéséről szól. A békéscsabaiak érzékelhetik, mennyivel jobb, hogy a nagy kamionforgalom nem dönget át a belvároson. Amikor az északi elkerülő, majd a fürjesi elkerülő megépült, akkor a tranzit forgalom jelentős részétől mentesült a vármegyeszékhely. Most az a terv, hogy tovább épüljön az út nagyjából a fürjesi csomóponttól déli irányba, és valahol Veszely környékén csatlakozzon a 44-eshez. A mostani döntés lényege, hogy a kormány forrást biztosít a tervezési feladatokra. Erre közbeszerzést írnak ki, és a nyertes tervezőnek, tervezőknek lesz a feladata, feladatuk az útfejlesztések nyomvonalainak kijelölése.
– Július 26-án kihirdették a felvételi ponthatárokat. Látható, hogy a Gál Ferenc Egyetem csabai campusán az elmúlt évekhez képest sokkal többen kezdik meg a tanulmányaikat ősszel.
– Egészen pontosan kétszerannyi elsőéves hallgatót vett fel a Gál Ferenc Egyetem a békéscsabai karra, mint egy évvel korábban. Megduplázódott azoknak a száma is, akik államilag finanszírozott alapszakon kezdhetnek Békéscsabán. Meg kell említeni azt is, hogy nagyon jelentős jelentkezőszámmal indulhat szeptembertől a Szegedi Tudományegyetem és a Gál Ferenc Egyetem két közös képzése is, a mérnökképzés és az informatikus képzés, valamint Gyulán, a Gál Ferenc Egyetem egészségügyi karán is többen kezdik a tanévet. Nyilván szerepet játszik ebben az is, hogy most alacsonyabb pontszámmal lehetett bejutni, és nincsen nyelvvizsga-kötelezettség sem. Bízom benne, hogy a békéscsabai egyetemi képzések népszerűsége hosszú távon is ilyen tendenciát mutat majd, és pezsgő egyetemi élet lesz jellemző a Békéscsabára.
