Herczeg Tamás beszámolóját azzal kezdte, hogy a kormány az utóbbi időben számos olyan intézkedést hozott, amelyek a magyar társadalom széles körét érintik.
A nyugdíjasok helyzetével kapcsolatosan elmondta: több visszajelzést is kapott már arra vonatkozólag, hogy az érintettek megkapták a 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot. A politikus kifejtette, hogy korábban a nyugdíjprémium nem egységes összegű volt, hanem igazodott a nyugdíjszerű ellátás összegéhez, ezúttal viszont minden nyugdíjas azonos támogatásban részesül. A képviselő rámutatott: a szakpolitikai egyeztetések alkalmával az egységes összegű nyugdíjprémium kifizetését támogatta, függetlenül attól, ki mikor ment nyugdíjba és mennyi pénzt kapott korábban az államtól ezen a jocímen.
– Ez az intézkedés összesen 435 ezer nyugdíjast érint, tehát ennyien kaptak volna kevesebbet, mint 80 ezer forint – emelte ki.
Herczeg Tamás a kormány 13. havi nyugdíj visszaépítésével kapcsolatos terveit illetően arról beszélt, hogy eredetileg ez négy esztendő alatt történt volna meg, azonban nemrég az a döntés született, hogy jövő év elején már nem csak két hétnek megfelelő összegű, hanem egy teljes havi nyugdíjat fizet ki pluszban az állam.
– Ez nagyságrendileg olyan, mintha egy 8 százalékos nyugdíjemelés történne 2022-ben – húzta alá. A politikus kitért arra is, hogy a magasabb infláció miatt idén kétszer volt nyugdíjkorrekció.
A képviselő beszélt a munka világát érintő változásokról is. Mint mondta, a munkavállalók és a munkáltatók szakmai szervezetei minden év végén leülnek tárgyalni a kormánnyal a következő esztendő minimálbér és garantált bérminimum kérdéséről. Ismertette: idén az a döntés született, hogy januártól a bruttó minimálbér 200 ezer forintra, még a garantált bérminum bruttó 260 ezer forintra emelkedik. Hangsúlyozta: számítások szerint az intézkedés 600 ezer munkavállalót érint.
– A kormányzat úgy döntött, hogy a munkáltatók adóterheinek mérséklése érdekében jövőre 4 százalékos adócsökkentést hajt végre, amelyet egyrészt a szakképzési hozzájárulás, másrészt a szociális hozzájárulási adó csökkentésével visz véghez – fogalmazott.
Hozzátette: 2010-ben a nettó átlagbér alacsonyabb volt, mint a 2022-es a minimálbér. Rámutatott, hogy jövőre mintegy 133 forint lesz a nettó minimálbér. Herczeg Tamás kifejtette, hogy a minimumbérek emelkedése feltehetően hatással lesz a magasabb jövedelműek keresetére is, várhatóan olyan nyomást helyezve a munkáltatókra, amely által jövőre ők is több pénzt vihetnek majd haza. A politikus szólt az egészségügyben dolgozók bérrendezéséről, valamint a kulturális ágazatban várható fizetésemelésről is. Utóbbi azt jelenti, hogy 2022 januárjától a kulturális szférában dolgozók 20 százalékos béremelést kapnak, függetlenül a fenntartó intézménytől, és a betöltött pozíciótól.
A gyermeket nevelő családok számára járó adóvisszatérítésről szólva Herczeg Tamás elmondta, hogy jövő februárban a családosok a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójukat visszakapják az átlagbár adóterhének szintjéig. Erre a gyermeket nevelő házaspárok, a gyermeküket egyedül nevelők, az elvált szülők, valamint az élettérsi viszonyban élők, sőt a várandós kismamák is jogosultak.
– A döntés alapján maximum mintegy 800 ezer forint járhat vissza fejenként egy-egy adózó számára – részletezte.
A 25 év alattiak jövő évtől esedékes személyi jövedelemadó mentességével kapcsolatban a képviselő elmondta, hogy azok is érintettek, akiknek őstermelői jövedelmük van, katás vállalkozók, vagy alkalmazotti jogviszonyban állnak, illetve diákmunkát végeznek.
– Az intézkedés legalább 300 ezer fiatalt érint – zárta a tájékoztatót Herczeg Tamás.
